Sport

Téli nagyhatalmi játékok

/ 2018.01.10., szerda 18:04 /

Harmincnyolc év után újra éremeséllyel készül a magyar csapat téli olimpiára, de a februári játékokon Phenjan, Washington és Moszkva hatalmi játszmái is izgalmas versenyszámnak ígérkeznek.

Az ókori olümpiai játékok idejére felfüggesztették a háborúskodást. Most illúzió azt remélni, hogy elcsendesednek a fegyverek, de arra talán van esély, hogy Kim Dzsongun és Donald Trump két héten át nem intéz atomfenyegetést a másik országa ellen február 9. és 25. között. A XXIII. téli olimpiát az egyik legforróbb geopolitikai konfliktus közepén, az észak-koreai határtól 80 kilométerre fekvő Phjongcshang megyében rendezik, és Dél-Korea amolyan „békeolimpiának” szánja. Az elmúlt hónapok üzengetései és rakétatesztjei alapján erre sokáig alig látszott esély, de újévi beszédében Kim Dzsongun békülékeny hangot ütött meg. Nem csak kifejezte szándékát, hogy a kommunista állam csapatot küld a játékokra, de újraindította a két kormány közötti, régóta szünetelő forródrótot is. A szöuli vezetés pedig az olimpia utánra halasztotta az amerikaiakkal közös éves hadgyakorlatát.

Piros gombok árnyékában

Ez biztatóbb előjel, mint ami a legutóbbi dél-koreai olimpiát megelőzte. Az 1988-as szöuli játékok előtt egy északi ügynök bombát helyezett el a Korean Airlines repülőgépén, hogy a 115 áldozatot követelő merénylet káoszba taszítsa az olimpiára készülő országot, és bojkottálta is a játékokat. Azóta azonban három Délen rendezett sporteseményre is érkezett küldöttség a demilitarizált zóna túloldaláról. A 2002-es Ázsiai Játékokra 300 fős szurkolói csapatot is küldtek, és a látványos formációkat bemutató hölgykoszorú nagyobb feltűnést keltett, mint a sportolók. A 2005-ös, incshoni atlétikai Ázsia-bajnokságon Kim Dzsongun felesége, Ri Szol Dzsu is ilyen csapat tagjaként járt Dél-Koreában.

Ha ismét lesz kommunista szurkolócsoport, talán csak a gyorskorcsolya-pályán láthatjuk majd őket, mivel eddig mindössze e sportág két képviselője szerzett kvótát Észak-Koreából. Az is a tárgyalások függvénye, hogy a két Korea ismét közösen, semleges – a félsziget körvonalát világoskék színben, fehér háttér előtt ábrázoló – zászló alatt vonul-e be a nyitóünnepségen, ahogy tették a 2000-es, 2004-es és 2006-os játékokon.

Egyes elemzők szerint Phenjan cél-ja a békejobbal éket verni Szöul és az északi rezsimmel keményebb Washington közé. Egy befolyásos republikánus szenátor az olimpia amerikai bojkottját helyezte kilátásba, ha az északi sportolók is részt vesznek rajta, és a Fehér Ház szóvivője sem zárta ki ennek lehetőségét. Ez azonban csak kardcsörtetés. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) amerikai szponzorai és az NBC gigászi tévészerződése miatt túl sok üzleti érdeket sértene a bojkott. Ráadásul az Egyesült Államok olimpiai bizottsága nem kézi vezérléssel működik. Vezetője, Scott Blackmun már decemberben leszögezte: a küldöttség mindenképp elutazik Phjongcshangba, hacsak fizikailag meg nem akadályozzák ebben.

Oroszországban nem ennyire autonóm a sportvezetés. Az ország csapatát épp azért zárta ki a NOB az olimpiáról, mert a moszkvai sportminisztérium az évezred eleje óta állami doppinginfrastruktúrát működtetett. A NOB a doppingminták manipulálását végző moszkvai laboratórium tavaly Amerikába szökött, ma tanúvédelem alatt álló vezetője, Grigorij Rodcsenkov és mások vallomásai alapján tárta fel a hálózatot. Emellett a 2014-es szocsi téli olimpiáról utólag 43 sportolót diszkvalifikáltak, és 13 éremtől fosztották meg az oroszokat, amivel a házigazda az éremtábla éléről a 4. helyre csúszott vissza.

A NOB-nak ennek fényében nemigen volt más választása, mint kizárni az Orosz Olimpiai Szövetséget Phjongcshangból. Ez decemberben be is következett, de az ártatlanságukat bizonyítani tudó orosz sportolóknak lehetővé tette, hogy elinduljanak, ha nem is orosz zászló alatt. A száz kvótaszerző Olimpiai Sportoló Oroszországból minősítéssel állhat rajthoz, az ötkarikás lobogó alatt. Formaruhájuk nem tartalmazhatja az orosz trikolór mindhárom színét, győzelmük esetén az olimpiai himnusz csendül fel. Így lép majd jégre az orosz hokicsapat is.

Mint Sztálin idejében

Ehhez az eszközhöz akkor nyúl a NOB, ha egy ország széthullik, nemrég vált függetlenné, nemzetközi szankciók alatt áll, vagy csak részlegesen ismerik el. 1992-ben, Barcelonában például a szerb és macedón sportolók mellett a volt Szovjetunió képviselői is olimpiai zászló alatt, Egyesített Csapat néven indultak. Az 1980-as moszkvai olimpián pedig 15 nyugati állam – például Nagy-Britannia és Franciaország – saját zászlaja helyett az ötkarikás lobogóval képviseltette magát, hogy ezzel a bojkottnál enyhébb eszközzel tiltakozzon Afganisztán megszállása ellen.

Az, hogy a mostani független indulók legalább az „Oroszországból” kitételt alkalmazhatják, újdonság. Sokan meg is vádolták Thomas Bach NOB-elnököt, hogy a salamoni döntéssel lefeküdt az orosz kormánynak, pedig igazságosabb, a vétlen sportolókat nem sújtó ítéletet nehéz elképzelni. Az oroszokat ez nem hatotta meg. Vlagyimir Putyin az elnökválasztási kampányát aláásó mesterkedésnek tartja a döntést, Leonyid Tyagacsev sportvezető szerint az áruló Rodcsenkovot le kellene lőni, „mint Sztálin idején”, a közvélemény pedig a vádakat hazugságnak, az eltiltást nemzeti megaláztatásnak tartja. „Elvették a zászlónkat és a himnuszunkat, a becsületünket azonban nem. De részt kell vennünk az olimpián. Ha Isten megsegít, mi majd énekeljünk a himnuszunkat” – mondta Ilja Kovalcsuk jégkorongozó.

Az olimpiai mozgalom egén nem a doppingbotrány az egyetlen fekete felhő Phjongcshang előtt. A téli játékok még a nyáriaknál is jobban küzdenek az elszálló költségek, az esemény után üresen rohadó létesítmények bélyegével. Már a 2022-es játékokra is csak két város jelentkezett, és jobb híján ítélték Almatival szemben Pekingnek a rendezés jogát, 2026-ra pedig már szinte lasszóval kell fogni a pályázókat. Eddig egyetlen város sem erősítette meg, hogy indulni akar. Innsbruck és a svájci Graubünden kanton polgárai népszavazáson utasították el az ötletet, és referendumot rendeznek idén júniusban Sionban is. A nyugat-svájci városon kívül csak korábbi házigazdák, Szapporo, Calgary és Salt Lake City fontolgatja az indulást (bár utóbbi inkább 2030-ra), valamint Stockholm, de a kormányzó svéd szociáldemokraták nemigen akarnak beleállni a pályázatba.

Phjongcshang aligha hozza meg bárki kedvét. Rióval szemben olajozottak az előkészületek, a koreaiak valószínűleg gyönyörű helyszíneken, hangulatos olimpiának adnak majd otthont. Csak épp – hiába unszolta őket a NOB is az utóhasznosítási tervek mihamarabbi benyújtására – fogalmuk sincs, mihez kezdjenek a játékok után a 10 milliárd dollárból épített létesítményekkel. (Ez csak a megalomán Szocsi 51 milliárdos büdzséjéhez képest alacsony szám, a torinói és Salt Lake City-i olimpia ennek töredékébe került, a vancouveri nagyjából ugyanennyibe.)

Ám az 1988-as szöuli sikertörténetnek nyoma sincs. Akkor az olimpiai városfejlesztések tették a koreai fővárost vonzó folyóparttal, fejlett közlekedéssel rendelkező modern metropolisszá. Most az ország legszegényebb és leginkább elöregedő régiója kap a nyakába nyolc létesítményt, melyek fenntartása vagyonokba kerül, és olyan sportágakat szolgál ki, melyeknek errefelé nincs kultúrájuk. A 200 ezres kikötővárosban, Kangnungban csak találgatják, mit lehet kezdeni a 12 ezres műkorcsolya-, a 10 ezres hoki és a nyolcezres gyorskorcsolyacsarnokkal, hiszen az országban még profi hokiliga sincs. Még az is felmerült, hogy fagyasztott hal tárolására használják az egyik csarnokot, de a szervezőbizottság megalázónak tartotta az ötletet.

Miklós Edit a szent hegyen

A szlalomot és óriás műlesiklást befogadó Jongpjong lassan húsz éve a legnagyobb koreai síparadicsom, de a síelés egyelőre nem vált olyan népszerűvé, mint akár csak Japánban. A lesiklás és szuperóriás-műlesiklás helyszínét pedig súlyos környezetrombolás árán építették ki: 78 hektár erdőt vontak ki a természetvédelem alól a Csoszon-dinasztia által a XV. században tiltott királyi erdőnek nyilvánított, fél évezrede érintetlen Garivang-hegyen, ahol számos ritka állat- és növényfaj él. Zöldszervezetek szerint 58 ezer fát vágtak ki a sípálya kedvéért, a szervezők viszont azt ígérik, a pálya felső részét az olimpia után visszaadják a természetnek. Mivel a NOB fennen hangoztatja a fenntarthatóság jelszavát, kényelmetlen volt számukra a beruházás, és több alternatívát javasoltak, például az 1997-es téli universiadén használt pálya felújítását, hiába van messze van az olimpia többi helyszínétől. Még az előírt tengerszint feletti magasságból is engedtek volna, de a koreai szervezőbizottság hajthatatlan volt.

Így hát Miklós Edit is páratlan szépségű pályán síelhet lesiklásban, amiben Szocsiban 7. lett, és szuperóriás-műlesiklásban. A szövetségi kapitány szerint most akár az érem is összejöhet a csíkszeredai sportolónak, bár nem kedvező előjelekkel készül. 2017 elején térdsérülést szenvedett, és bár már úgy érzi, felépült, az idei Világkupa-sorozatban a legjobb eredménye egy 14. hely volt, ráadásul több versenyen a rossz idő miatt törölték a lesiklószámot, így a tervezettnél kevesebbet versenyezhet az olimpia előtt.

A szövetségek várakozása szerint a magyar csapat 22 fős lesz, eddig 12 kvótát szereztünk. Rövidpályás gyorskorcsolyázóink a maximális, tízfős létszámmal utaznak, mellettük eddig egy gyors- és egy műkorcsolyázónk biztosította részvételét. Arra, hogy Regőczy Krisztina és Sallay András 1980-as jégtáncezüstje után ismét érmet szerezzenek Magyarországnak, a rövidpályás korcsolyázóknak van a legnagyobb esélyük. Érem a cél a férfi- és a női váltó előtt is, a legeredményesebb versenyzőnk, a tavaly 500 méteren világbajnok Liu Shaolin Sándor pedig akár a dobogó legfelső fokára is odaérhet, és 1000 méteren is éremesélyes.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.