Sport

„Volt egy durva időszakom”

/ 2017.01.11., szerda 17:22 /

Három azonos képességű pilóta közül egy autógyár nem azt választja, aki a legkisebb piacot képviseli – véli Michelisz Norbert. Őt mégis szerződtette a Honda, és csak egy hajszállal maradt le a tavalyi vb-dobogóról.

– Ha a tavalyi utolsó verseny utolsó körében Yvan Muller nem engedi el maga mellett Tiago Monteirót, akkor most ön a túraautó-világbajnokság (WTCC) idei bronzérmese. Még mindig bosszantja a sportszerűtlen eset?

– Amikor kiszálltam az autóból, nagyon rosszul éreztem magam, de most már nem cserélnék Monteiróval. Inkább vagyok negyedik azzal a tudattal, hogy a harmadik helyet érdemeltem volna, mint harmadik azzal a tudattal, hogy ajándékba kaptam a jobb eredményt.

– Kire neheztelt: Mullerre, aki elengedte cimboráját, vagy Monteiróra, amiért elfogadta az ajándékot?

– Monteiróra nem neheztelek. Ha az előttem haladó autó hirtelen lelassul, én is elmegyek mellette, hiszen nem tudhatom, nem műszaki hiba történt-e. Muller viszont kívülállóként szólt bele két versenyző küzdelmébe, az ő eredménye már nem múlt azon, hogy Monteiro előtt vagy mögött fut be a célba. Ez az, amit igazságtalannak tartok.

– Másnap már a Forma–1 szezonzáróját közvetítette a tévében. Sokan sportszerűtlennek tartották, ahogy Lewis Hamilton feltartotta Nico Rosberget. Ön is?

– Nem lehet összevetni a két esetet, hiszen Muller nem volt részese a mi párharcunknak, Hamilton viszont a maga sikere érdekében tette, amit tett. Csak úgy lehetett világbajnok, ha mások is megelőzik Rosberget, ezért fel kellett tartania. Nyerni akart, nem sportszerű lenni. Sőt, emeljünk kalapot előtte, hiszen piszkosabb eszközökhöz is folyamodhatott volna. A régi nagyok, Michael Schumacher vagy Ayrton Senna durvább húzásokat is bemutattak, amikor a vb-címért küzdöttek.

– Ön hogyan került ebbe a közegbe a Baranya megyei Himesházáról?

– Nagybátyám amatőr szinten versenyzett, és egyszer elvitt egy ralikrosszfutamra. Ott szerettem bele az autósportba. De nem élhettem bele magam, mivel csak nagyon jó anyagi helyzetű családok engedhetik meg maguknak, hogy fedezzék a gyerek gokartos pályafutását. Nálunk ez nem volt adott. A nagybátyáméknál is feszültséget okozott, hogy a konyhapénzből finanszírozta a versenyzést. Viszont autószerelő volt, így épített nekem egy kisautót, amivel a himesházai földutakon garázdálkodhattam. Egy Simpson-motor 50 köbcentis motorblokkját és egy kis Polski négysebességes váltóját építette bele. Volt három pedálom és négy kerekem. Hét-nyolc éves lehettem.

– Megvan még a kisautó?

– Sajnos nincs. Egy idő után kinőttem, és szüleim az iskola irányába próbáltak terelni, némi sikerrel. Tizenévesen már én is beláttam, hogy sosem leszek autóversenyző, viszont a számítógépen nagyon szerettem autós játékokkal játszani. Az első egyetemi évek alatt pedig elkezdtem komolyan venni az online versenyeket.

– A szüleitől nem hallotta gyakran, hogy kevesebbet kellene a gép előtt ülnie?

– Amikor még gimibe jártam, igen. Később, az albérletben viszont nem volt kontroll. Van egy bizonyos időtartam, amit még értelmesen el lehet tölteni a gép előtt, de mai fejjel biztosan azt tanácsoltam volna 18-20 éves énemnek, hogy ne a következő online futamra készüljek, hanem mozduljak ki. Volt egy durva időszak, amikor napokat töltöttem azzal, hogy egy jó autóbeállítást találjak a másnapi futamra. Az lett a vége, hogy majdnem kibuktam az egyetemről – végül ezért építettem le a versenyzést. 2005-ben már messze nem olyan intenzitással nyomtam, mint 2003 táján, mégis ekkor kaptam lehetőséget, hogy a Hungaroringen teszteljek egy igazi versenyautót.

– Mindvégig ez a cél lebegett a szeme előtt az online bajnokságokban?

– Meg sem fordult a fejemben. Wéber Gábor volt az első, aki sikeres szimulátoros karrier után átült valódi autóba, de ő is inkább újságírói ismertségének köszönhette a lehetőséget. Ő ajánlott be egy tesztre a Zengő Motorsporthoz.

– Ha egy virtuális versenyen nekimegy a betonfalnak, legfeljebb újraindítja a futamot. A valódi versenyautóban meg is halhat. Ez megfordult a fejében?

– A pilótafülkében ez sohasem futott át az agyamon. Egy-egy bukás után néha belegondolok, hogy ha egy hajszállal kevesebb szerencsém van, súlyosan megsérülhettem volna, de vezetés közben nem. Amikor ez bekövetkezik, az lesz az első pillanat, amikor el kell gondolkoznom a visszavonuláson. Sokat változtam az elmúlt két-három évben. Az életben megfontoltabb lettem, a pályán viszont rámenősebb. A feleségemmel, Johannával gyermeket várunk, és lehet, hogy ha megszületik, óvatosabbá válok a pályán is, de ma még nem ez a helyzet.

– Ő mennyire fogadja el, hogy az autóversenyzés sohasem lesz teljesen biztonságos?

– Bár a közúti és a versenyautók is egyre biztonságosabbak, bizonyos mértékű kockázatot nem lehet kiszűrni. Ezt én is tudom, mégsem tudnék boldogan élni azzal a tudattal, hogy van lehetőségem versenyezni, de nem élek vele. Ezt a szeretteim is elfogadják. Bármennyire féltenek a szüleim és Johanna, tudják, hogy nem tudnék létezni a versenyzés nélkül. Azért nem lennék a helyükben.

– Mekkora hátrány az autósportban, ha nem angolnak, németnek, franciának, olasznak születik az ember?

– Jelentős. Náluk gazdag hagyománya van az autósportnak, vannak világbajnokaik, sztárjaik. Nekünk nem, ezért nehéz szponzorokat találni. Remélem, az én sikereim a következő nemzedéknek kicsit megkönnyítik majd a dolgát. Azt is figyelembe kell venni, hogy az autógyárak azért indítanak versenycsapatokat, mert a pályán elért sikerekkel autókat akarnak eladni. Ez számukra színtiszta marketing, ezért olyan pilótákat érdemes szerződtetniük, akik nagy piacokat képviselnek. Magyarország nem tartozik ezek közé.

– A hagyományok hiánya miatt itthon sokan nem is gondolják, hogy az autóversenyzés igazi sport.

– Nem tudok pontos meghatározást arra, hogy mi a sport, de szerintem igenis az. Nem akkora a fizikai megterhelés, mint mondjuk az úszásban, de kiélezett a versenyhelyzet, és csak az lehet sikeres, aki magas szintre fejleszti fizikai és mentális készségeit. Csak veleszületett tehetséggel nem lehet érvényesülni ebben a sportágban sem.

– Milyen készségekre van szükség ahhoz, hogy jó versenyző legyen valaki?

– A legfontosabb a szem-kéz koordináció, az egyensúlyérzék és a reakcióidő. Hat éve dolgozom együtt edzőmmel, Matics Zsolttal. Korábban mifelénk nem voltak ismertek azok az edzésmódszerek, amelyekkel ezeket a készségeket lehet fejleszteni, a külföldi szakemberek pedig féltve őrzik tudásukat, ezért a nulláról kellett kikísérleteznünk egy programot. Ez olyan sikeres lett, hogy ma már 40-50 fiatal versenyzővel dolgozik több országból.

– Milyen gyakorlatokat kell elképzelni?

– A szem-kéz koordinációt labdás gyakorlatokkal lehet fejleszteni. A reakcióidőt egy BATAK nevű műszerrel, amin felvillanó lámpákat kell gyorsan lecsapni. Az egyensúlyérzéket pedig Fit-Ball labdán egyensúlyozva. Azok a gyakorlatok a legjobbak, amelyek mindhárom területet fejlesztik. Például egy Fit-Ball labdán ülök, közben leütögetem a felvillanó fényeket, és az edző teniszlabdákat dobál felém, amelyeket felváltva kell elkapnom a jobb és bal kezemmel. De fontos a fizikai állóképesség és a mentális felkészülés is.

– Idén második szezonját kezdi a Honda gyári csapatánál. Cél a vb-cím?

– Bár a Hondának nem Magyarország a legnagyobb piac, bizalmat szavaztak nekem, hogy az egész világ előtt képviseljem a márkát. Ez óriási büszkeség, és külön öröm, hogy épp a japán futamon szereztem meg első futamgyőzelmemet a csapattal, ha már a Hungaroring műszaki hiba miatt rosszul sült el. A célom, hogy jobb legyek, mint tavaly. Mivel várhatóan a miénk lesz a legerősebb autó, ez akár a világbajnoki címre is elég lehet – de biztosra nem vehető. Az autósportban benne van, hogy a Volvo jobban fejleszt nálunk, és elénk kerül.

– A Forma–1 kapcsán gyakran emlegetik, hogy az autósport veszít a népszerűségéből, elsősorban a fiatalok körében. Ezt érzékeli?

– Igen, de szerintem nem azért, mert a Forma–1 vagy a többi versenysorozat rossz irányba megy. Hanem egyszerűen jobban megoszlik az emberek figyelme. Húsz éve volt a Forma–1 a tévében, és kész. Ma az ezernyi sportcsatornán és az interneten mindenki azt néz, amit akar. Aki például az autósportban elsősorban a kerék kerék elleni küzdelmeket, ütközéseket szereti, az nézheti a WTCC-t. Akit a technológiai finomságok érdekelnek, az pedig a Forma–1-et.

– Egyetért az autósport zöldítésével? A Forma–1-ben 2014 óta hibrid autók indulnak, de már van bajnokság az elektromos autóknak is, a Formula E.

– Ez jó irány. Fontosnak tartom, hogy élhető Földet hagyjunk hátra a következő nemzedéknek. A Formula E kapcsán azért vannak fenntartásaim. Az egy dolog, hogy a futam alatt az autók nem bocsátanak ki káros anyagot, de aki látja azt a hatalmas erőművet, ami a feltöltésükhöz kell, elgondolkodik, hogy tényleg környezetbarát technológia-e. Az persze jó, hogy a szabályok az innováció irányába terelik a gyárakat. A mai Forma–1-es autók hajtásláncai 45-48 százalékos hatásfokkal működnek – egy-két évtizede senki sem hitte, hogy ez lehetséges. Soha egyetlen autó sem ért el olyan bődületes, ezer lóerő körüli menetteljesítményt olyan kevés üzemanyagból, mint a mai Forma– 1-es gépek. Lehet, hogy nem olyan bizsergető hallgatni őket, mint a régi, hangos, benzinfaló V10-eseket, de sokkal innovatívabbak. És a fejlesztésük során szerzett tapasztalatok a közúti autókat is segíthetnek hatékonyabbá tenni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ön túl sokat nyomtat!

Kapott ön már e-mailt arról, hogy az elmúlt hónapban hány oldalt nyomtatott és fénymásolt céges nyomtatóján? Ha igen, akkor munkahelye a legelőremutatóbban gondolkozó vállalatok között van Magyarországon.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.