Útkereső vallomások

Sejtések és megtapasztalások - A nem tudás bizonyossága

/ 2014.07.17., csütörtök 11:01 /

Valakitől, aki egy hosszúra nyúlt szentendrei délutánon rám nyitotta a világot, útravalóképp kaptam egy CD-t. Az ország talán legismertebb ferences papja, Barsi Balázs adventi konferenciabeszélgetéseinek hanganyaga volt rajta. Sokáig elő sem vettem. Aztán egyszer csak, nem tudom miért, betettem a lejátszóba. Szíven ütött az a kristálytiszta beszéd, ahogy a hitszónok, akit akkor még nem ismertem, minden félelem, mímelés, szépelgés és ájtatoskodás nélkül ejtette ki Isten nevét. Egy ember, aki - ahogy ő maga meg is fogalmazza - a teljes istensemlegesség korában, amikor divat hinni az abszolút relativitásban, és hogy az igazság nemcsak osztható, de szavatossága éppen olyan, mint a zacskós tejé, metsző, kétkedést porlasztó szavakkal beszél a létező Istenről. Tanúságot tesz, kiáll, és hitről beszél.

Eszembe jutnak baráti beszélgetések, azok az Isten tenyerén töltött esték, amikor a még elmondható dolgok határait feszegetve, nem tudom, miért, végül dadogva, a lényeget kerülgetve próbáltuk lehetőleg a szánkra sem venni Isten nevét. Mintha a dolgok végső rendezőelve nevezhetetlen volna. A kiejtett szó felelőssége, a megsejtésekben motoszkáló hit felvállalás elől menekülve telnek el esték, nappalok. Hetek, hónapok. Egész életek. De hiszen minek úgy bonyolítani mindent. Isten nélkül is minden olyan jól „elműködik". Az egyén spirituális lényként kiteljesedhet, szabadságában áll választani, milyen filozófiába kapaszkodik, s ha vágyait, igényeit többé már nem szolgálja, mint a kocsiját vagy a mosógépét, bármikor lecserélheti. Néha aztán, a sokadik csere után, ha végképp el nem rongyolódott a lelke, lámpakattintás előtt, a néma csendben talán bevallja magának: valami még mindig nagyon hiányzik.

Leginkább nekik, nekünk, a különféle életreceptek cserélgetésében megcsömörlött tömegeknek szól a Mit ad Isten? címmel megjelent, a Heti Válasz munkatársainak interjúiból összeállított kötet, amely huszonkét élethelyzet felvillantásával közismert, és kevésbé ismert keresők hitről, egyházról, útkeresésről folytatott beszélgetéseiből szemezget. Akad közöttük kápolnaépítő színész, nagycsaládos tévériporter, művész, kardiológus, jogász, református lelkész, költő, rabbi és politikus. A maguk egyedi és megismételhetetlen életútján született ráeszméléseikről beszélnek, lelkük legmélyéig kitárulkoznak, és ami aztán végképp korszerűtlen, az út alatt eddig meglelt hitmorzsáikat szórják az olvasó elé. Látszólag nincs bennük semmi közös, és a beszélgetések hangsúlya is mindig máshová esik. Akad mégis valami, amitől a materializmust abszurd világképnek tartó szocialista politikusnak, az egykor szenvedélybeteg alkoholistamentő papnak, a falusi polgármesterré lett színésznek, a kifogyhatatlan mesélőnek, a nagycsaládos költőnek és a többieknek egy kötetben a helye.

Ahogy a könyv egyik szereplője, a közvetlen emberségével szinte sztárrá lett katolikus pap, Pál Ferenc fogalmazta meg egyszer egy prédikációjában: a nem tudás bizonyossága. A bátorság, amivel a kereső ember az ég felé mutatva ki meri mondani, nem tudom. Egyszerre kevesebb és több, amim van: hiszem. A kötet nagy erénye, és a beszélgetéseket vezető újságírók érdeme, hogy nem az interjúalanyok hitbéli kinyilatkoztatásait fűzi össze. Nincsenek kijelentések. Sejtések vannak. Megtapasztalások. A beszélgetések vége nyitva marad. Lehet gyűjtögetni a saját válaszokat.

mno.hu, 2009.12.23 / Klementisz Réka 
 

Mit ad Isten? - tabuk nélkül hitről, megtérésről a Heti Válasz új interjúkötetében

Hitelesség. Így summázta a Heti Válasz gondozásában megjelent „Mit ad Isten?" című interjúkötetet a lap főszerkesztője, Borókai Gábor. A kiadványban huszonkét közéleti személyiség beszél életéről, útkereséséről, megtéréséről és hitéről. A könyvet a zsúfolásig megtelt Alexandra Irodalmi Kávéházban mutatták be a riporterek és az interjúalanyok részvételével, október 28-án, szerdán.

Borókai Gábor a Heti Válasz főszerkesztője és több munkatársa is kiemelte az interjúalanyokkal kapcsolatban, hogy elsősorban hitelesnek tartják őket, s ez fontos szempont volt a kiválasztásában. A könyv érdekessége, hogy az élet legkülönbözőbb helyeiről érkezők egymás mellett szerepelnek, hiszen Krisztusban mindannyian testvérek. Jó példa erre Balog Zoltán Fideszes és Hegyi Gyula egykori MSZMP-s, ma szocialista országgyűlési képviselő életútja is. A kötetben szereplő embereket öt fő csoportra lehet osztani: papok, gyógyítók, színészek, közéleti szereplők és a magyar nyelv és irodalommal foglalatoskodók. A könyv ökumenikus hangvételű, hiszen beszél életéről, hitéről Pál Ferenc pap, Ritóók Zsigmond akadémikus, református presbiter, Makkai Lilla református lelkész - Illés Lajos özvegye -, Hack Péter, a Hit Gyülekezetének lelkipásztora valamint Köves Slomó, zsidó rabbi is. A kötetben nyíltan beszél életéről Diószegi László is, aki mintegy húsz éve „szögre akasztotta a reverendát" - de egyáltalán nem tiltakozik a cölibátus ellen, sőt! Így vall erről: „A Szentatya úgy látta, a cölibátust nem nekem találta ki az Úristen, ezért engedélyt adott a szentségi házasságra" - olvasható az interjúkötetben. Nemcsak lelkészek és egyházi személyiségek nyilatkoznak a kötetben hitről, vallásról, megtérésről, hanem többek között Süveges Gergő műsorvezető, Petrás Mária képzőművész, Rátóti Zoltán színész, Berecz András mesemondó, Rónaszékiné Keresztes Mónika hétgyermekes családanya.

 

reformatus.hu / Hegedűs Márk

 

"Fontos látni, hogy milyen adottságot kaptam az Úristentől, mire van szüksége a világnak, és én milyen indíttatást érzek - ahol ez a három metszi egymást, ott van a helyem" mondja a katolikus hitoktató-nevelő, aki húsz év fölszentelt papi szolgálat után megnősült, és azóta boldog családapaként építi tovább egyházát.

"Ha bármilyen kisugárzásom van, az nem tőlem van, hanem fentről kaptam" - vallja a református hitű tudós-tanár, nemzetközi hírű akadémikus, aki szerint a keresztény élet legfontosabb kérdése az, miként sáfárkodik valaki azokkal a talentumokkal, amelyekkel Isten ajándékozta meg. "Nem szeretném, ha a végső elszámoláskor a földet kellene lesöprögetnem az elásott talentumaimról. Ott tartok, hogy már ötvenegy százalékban örömöt szerzek a környezetemnek, és hasznosabb vagyok, mint káros" - von mérleget érett felnőtté válásáról az evangélikus vándortanító, aki magatartás-kultúrát tanít országszerte. "Egy kedves rokonom mondta egyszer, miután életében először vett részt egy péntek esti sabbáti családi vacsorán: Ez fantasztikus! Olyan, mintha minden héten karácsony lenne!" - meséli a fiatal rabbi, aki azt tartja küldetésének, hogy magyar zsidó nemzetiségű tanítóként minél többekkel megismertesse ősei vallását, kultúráját, hagyományait.

Négy ember, négy vallomás abból a huszonkettőből, amely a Mit ad Isten? című könyvben olvasható. A Heti Válasz Kiadó gondozásában megjelent interjúkötetben huszonkét értelmiségi, közéleti személyiség vall életéről, hitéről, hivatásáról, útkereséséről, küzdelmeiről, fordulópontjairól a hetilap munkatársaival beszélgetve, szokatlan mélységben és megrendítő őszinteséggel föltárva magát a nyilvánosság előtt. A tizenöt katolikus, négy református, egy-egy evangélikus, hit gyülekezetebeli és zsidó interjúalany között vannak lelkészek, gyógyítók, tanítók-nevelők, írók, színészek, közéleti szereplők, jelenlegi és volt országgyűlési képviselők is. Különböző nemű, korú, felfogású, foglalkozású, célú emberek, akik hitüket is többféleképpen élik és vallják meg. Két tulajdonság mégis összeköti őket: egyfelől hiteles emberek, szavaiknak súlya van, és tetteikkel, életükkel igazolt fedezete; másfelől mindannyian talentumos emberek. Tudják, milyen adottságot, ajándékot adott nekik a teremtő és gondviselő Isten, és azzal is tisztában vannak, hogy kötelességük minél jobban sáfárkodni a rájuk bízott talentumokkal.

Ahogy egyikük, egy hétgyermekes családanya fogalmaz SzentÁgostont idézve: az a lényeg, hogy az ajándékképpen kapott isteni szeretetet és a benne rejlő erőt úgy adjuk át másoknak, hogy jó cselekedetekre sarkallja őket.

Ha végigolvassuk ezeket a beszélgetéseket, kivételes szellemi élményt, üdítő lelki táplálékot kapunk, és átsugárzik ránk az erő, amely segít kijutni mégoly siralmasnak és reménytelennek tűnő jelenlegi helyzetünkből is.

Faggyas Sándor, Magyar Hírlap, 2009. dec. 3.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.