A fehér ötven árnyalata

/ 2018.01.31., szerda 17:09 /

„A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel” – áll piros keretben a plakátokon, mivel az Operaház – a rendszerváltás után újra – a jogtulajdonosok által előírtakkal szemben fehér szereplőkkel adja elő Gershwin 1935-ös operáját. Két színes bőrű művész azért játszik itt is, igaz, prózai szerepeket.

Pedig talán Gershwinnek sem volna kifogása a magas szinten előadott, jelzésértékűen szcenírozott oratórium ellen, mivel az előadásnak nem célja az amerikai dél (Deep South) megidézése, inkább a mű általános érvényű gondolatait emeli ki, ezáltal téve kortól és földrésztől függetlenné, élővé az operát. Nehéz sorsú, perifériára sodródott emberek összetartó közösségét látjuk. A végtisztesség megadása, az istenhit, a szerelem, az ima ereje kap hangsúlyt, a reményt sugárzó zárójelenet után pedig bizalommal telve hagyjuk el a nézőteret. Az énekhangok egytől egyig kiválóak, de Palerdi András (Porgy), Létay Kiss Gabriella (Bess) és Bakonyi Anikó (Serena) kiemelkedő. Barta Dóra koreográfiája érzékeny és látványos, a táncosok – bár csak pillanatokat kapnak – lenyűgözőek. Kálid Artúr és Nagy Dániel Viktor prózai színészek alakítása, játékos angolsága üdítő színfolt. Az előadás nem bántó, főleg nem rasszista, inkább közelebb hozza a történetet a mai nézőhöz.

Porgy és Bess – Magyar Állami Operaház
Rendező: Almási-Tóth András
*****

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.