Hamlettől Falcóig

/ 2017.09.27., szerda 18:10 /

Ritkaság, hogy egy rendező egy időben állítja színre ugyanazon mű dráma- és operaváltozatát is. Budapesten ez történt a Bánk bánnal és Vidnyánszky Attilával, aki Erkel Ferenc operáját és Katona József színművét is megrendezte az Erkel, illetve a Nemzeti Színházban.

Vidnyánszky az operát 2008-ban, Debrecenben, a drámát 2002-ben, a Nemzetiben már színre vitte. Az operának most sajátos variációját választották: az ős- és a baritonváltozat elegyét. A baritonváltozat 1940-ben született, mert az Operában épp nem volt megfelelő hőstenor, ám volt egy kiváló bariton, Palló Imre, aki a mélyebb fekvésben is hiteles nagyurat formált. Most azzal indokolták a bariton főhőst, hogy így súlyosabb, férfiasabb lehet Bánk alakja. Molnár Levente mindent meg is tett ezért, de a mély hangfajt nehéz megszokni. Vidnyánszky rendezése sztereotip, a tarsolylemezes magyarokat és a cifra merániakat térben is elválasztja. Gertrudis alattvalói csodaszarvast vacsoráznak, Bánk a Hazám, hazám alatt hamleti koponyát tartva mereng, és a királynét a trónszékkel nyomja agyon. A tömegjelenetek szépek, de az énekesek olykor csak ténferegnek. A rendezésben nincs semmi extra, de legalább nem is katyvasz – ellentétben a Nemzeti Színházban láthatóval.

Nehéz szabadulni a 2002-es Bánk bán emlékétől, igaz, az a nagyszínpadra készült, míg a mostani a Gobbi Hilda Stúdiószínpadra. De akkor Vidnyánszkynak volt mondanivalója, víziója, míg most nem derül ki, hogy mi lenne az üzenet. Kínlódunk az altesti humortól, a szóviccektől, a zenei betéteket próbáljuk megfejteni, de amikor Ottó (Farkas Dénes) Falco Rock Me Amadeusát énekli, amire Biberach (Horváth Lajos Ottó) Mozart-parókában mozog, inkább feladjuk. Mátray László impozáns Bánk, de a játéka csalódás, Söptei Andrea Melindája mosónőre emlékeztet, Udvaros Dorottya (Gertrudis) királynés, de semmi több. Közel ülünk az eseményekhez, néha szívesen szabadulnánk. De kivárjuk a végét, és azzal vigasztalódunk, hogy talán még nem készült el teljesen az előadás.

Erkel Ferenc: Bánk bán – Erkel Színház
Rendező: Vidnyánszky Attila
****

Katona József: Bánk bán – Nemzeti Színház
Rendező: Vidnyánszky Attila
***

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.