Techvilág

A nagy hal felkarolja a kicsit

/ 2016.07.06., szerda 16:46 /

Egyre több feltétel adott ahhoz, hogy sikeres startupok induljanak Magyarországon, de sok tehetséges csapat nem kap elég segítséget, hogy az üzleti életben is megállja a helyét. Ezen változtathat egy most induló program.

Ha van olyan részterülete a magyar gazdaságnak, ami pár éve csak egy szűk réteget érdekelt, azóta viszont divat lett róla beszélni, az a startupvilág.

Az első, komoly sikert elérő technológiai vállalkozást, a Graphisoftot még a rendszerváltozás előtt alapította Bojár Gábor, a ’90-es években indult útjára az IND Group, a századforduló utáni évtizedben a LogMeIn, az NNG, a Ustream és a Prezi. A tengerentúlról hazatérő Záboji Péter 2008-ban életre hívta az Európai Vállalkozói Alapítványt, amely elsőként kezdte el tudatosan terjeszteni hazánkban a szilícium-völgyi vállalkozói kultúrát. 2010-ben az Európai Unió társfinanszírozásával elindult a JEREMIE program, melynek keretében hat év alatt mintegy 130 milliárd forintnyi kockázati tőke áramlott fiatal magyar cégekbe. Az első sikertörténetek mellé olyan vállalkozások nőttek fel, mint a Cryo, a Tresorit, a Hand-in-Scan, a CryptTalk. 2013-ban négy cég összefogásával megalakult a Bridge Budapest Egyesület, amely a vállalkozói életút népszerűsítésével elkezdett hidat építeni az alig néhány száz embert érintő szubkultúra és a széles közvélemény között. Állami részről hasonló szerepet vállalt fel a Design Terminál is. Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője árulkodónak tartja, hogy a Startup vállalkozók nevű Facebook-csoport ma már több mint 12 ezer tagot számlál.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy beköszöntött a digitális Kánaán, és startupnagyhatalom lettünk. Az ökoszisztéma – így nevezik a vállalkozók, a befektetők, egyetemek, mentorok, innovációt ösztönző állami szervezetek hálózatát – még több kihívással küzd.

Fehér foltok

Hiányzik például egy tudatos angyalbefektetői kör. Az angyalok a legkorábbi életszakaszban járó csapatokat karolják fel, amelyek tagjai talán még nem is alapítottak céget, csak munka mellett kezdték el kidolgozni ötletüket. Akadályt képeznek a cégalapítással járó bürokratikus terhek és az adórendszer útvesztői is. A fiatalok vállalkozói kedvét önbizalomhiány veti vissza: kevesen hisznek benn e, hogy a tudásnak és a teljesítménynek szerepe lehet az érvényesülésben – mutat rá Pistyur Veronika. További kihívás, hogy májusban lezárult a JEREMIE program, így jelenleg alig van tőke a piacon – az Oszkó Péter expénzügyminiszter nevével fémjelzett OXO Lab szinte az egyetlen nagy befektetőcsoport, amely az EU-pénzek felszáradása után is talpon maradt, és magánforrásokból finanszíroz startupokat (és így könnyedén kimazsolázza a legígéretesebb projekteket).

Tátong még egy lyuk az ökoszisztéma térképén: ott, ahol az úgynevezett akcelerátorokat kell keresnünk. Az akcelerátor olyan szereplő, amely nem pénzt fektet a cégekbe, hanem abban segít nekik, hogy piaci, üzleti tudásra tegyenek szert. Egy jó ötlet, de még egy jó termék sem garancia ugyanis a sikerre. Ahhoz azt is tudni kell, hogyan kell arculatot, márkát felépíteni. Hogyan lehet nagyvállalati beszerzőkkel szót érteni. Hogyan kell Facebook-rajongótábort felépíteni. Mindezt a saját szakállára is megtanulhatja a vállalkozó, de akkor eltölt vele jó pár évet. Itt lépnek be a képbe az akcelerátorok, akik ezt az üzleti tudást gyorsan át tudják adni – mutat rá Oszkó Péter. Hozzáteszi: amikor beindult a hazai startupvilág, mindenki akcelerátort alapított, aki az üzleti életben élt és mozgott, így több tucat működik a piacon, de közülük kevés az, amelyik teljes körű segítséget tud nyújtani egy tapasztalatlan vállalkozónak.

Gyorsítósáv

Az utóbbi években egyre több nagyvállalat is belekóstolt az akcelerátori szerepbe, és karolt fel startupokat. Rájöttek, hogy ők maguk nem tudtak jó válaszokat adni a válságra és a változó fogyasztói szokásokra, a kicsik jobban alkalmazkodtak. A zeneiparban nem a régi lemezkiadók ismerték fel a streaming jelentőségét, hanem a Spotify, a fotózásban nem a 130 éves Kodaknak jutott eszébe a mobilképek megosztása, hanem az Instagramnak. A nagyvállalatok egy része ezt felismerte, és kinyújtotta a kezét a startupok felé, hogy becsatornázza magához a túlélés zálogát jelentő innovatív vállalkozói kultúrát. Cserébe a felkarolt startup mindent megkap, amit egy akcelerátortól remélhet: hozzáférést a vállalat ügyfeleihez, tudásához, kapcsolataihoz.

Magyarországon eddig nem volt teljes körű vállalati akcelerátorprogram, idén viszont elindul a Telenor Accelerate. A norvég hátterű vállalat már eddig is több innovatív terméket vezetett be magyar partnereire támaszkodva, ilyen a MyTV mobiltévéapp és a Telenor Wallet mobilfizetési alkalmazás. Ez a sor bővülhet most – magyarázza Ole Bjorn Sjulstad, a Telenor Magyarország vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettese. Magyarországi székhelyű vagy hazánkba költözni hajlandó európai csapatok jelentkezését várják, amelyek már rendelkeznek prototípussal, legyen az egészségügyi vagy oktatási applikáció, mobiljáték, felhőalkalmazás, esetleg más online újdonság. Öt szerencsés csapatot választanak ki, amelyek szeptembertől három hónapon át hozzáférhetnek a Telenor törökbálinti és budapesti közösségi irodájához, technológiai hátteréhez, a cégcsoport 200 millió ügyfeléhez és egymillió vállalati partneréhez.

Minden csapat kap mellé egy-egy mentort is Pistyur Veronika, Oszkó Péter, Várkonyi Balázs (Edigital), Vinnai Balázs (IND Group) és Varga Zoltán (Centrál Médiacsoport) személyében. Oszkó szerint a mentor feladata egy akcelerátorprogramban, hogy a heti konzultációk idejére beleélje magát a gondjaira bízott vállalkozó szerepébe, és elmondja, hogyan oldana meg ügyes-bajos problémákat. Hogyan lehet kezelni azt a helyzetet, amikor a szakmailag kiváló fejlesztők minősíthetetlen hangnemben beszélnek az ügyfelekkel? Hogy lehet kiigazodni egy nagyvállalat hosszadalmas beszerzési folyamatán? Ilyen kérdésekre ad választ a mentor, de a megvalósítás már a vállalkozó feladata.

Startupfőváros?

A Telenor az első fecske a vállalati akcelerátorok piacán, de remélhetőleg több cég is követi a példáját – ez szükséges ahhoz, hogy tovább fejlődjön startupökoszisztémánk. A hangzatos politikusi nyilatkozatokkal ellentétben nem az a cél, hogy Budapest Közép-Európa startupfővárosává váljon – ez egy hálózatszerű, együttműködésre épülő közeg, amelynek nincs igazi fővárosa. Központjai persze vannak – Amerikában a Szilíciumvölgy, Miami, Texas, New York és Boston, Európában London, Stockholm, Berlin és Észtország, de jön föl Varsó, Bécs és Budapest is. London pedig a Brexit miatt akár veszíthet is jelentőségéből, hiszen lehet, hogy az ottani cégek nem fognak közvetlenül hozzáférni a nagy, európai közös piachoz, és a londoni tőkealapok nem részesülnek majd az Európai Befektetési Alap eurómilliárdjaiból. Oszkó Péter szerint sok londoni startup fogja megfontolni, hogy Dublinba vagy Berlinbe költözzön. Bár Budapest ezen a téren még nem opció, az már reális cél, hogy hosszú távon kihagyhatatlan tagja legyen a tíz-húsz legnagyobb startupközpontról szóló listának.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.