valasz.hu/techvilag/orban-harom-even-belul-63-ezer-elektromos-autot-latna-a-magyar-utakon-126674

http://valasz.hu/techvilag/orban-harom-even-belul-63-ezer-elektromos-autot-latna-a-magyar-utakon-126674

Techvilág

A nagy hal felkarolja a kicsit

/ 2016.07.06., szerda 16:46 /

Egyre több feltétel adott ahhoz, hogy sikeres startupok induljanak Magyarországon, de sok tehetséges csapat nem kap elég segítséget, hogy az üzleti életben is megállja a helyét. Ezen változtathat egy most induló program.

Ha van olyan részterülete a magyar gazdaságnak, ami pár éve csak egy szűk réteget érdekelt, azóta viszont divat lett róla beszélni, az a startupvilág.

Az első, komoly sikert elérő technológiai vállalkozást, a Graphisoftot még a rendszerváltozás előtt alapította Bojár Gábor, a ’90-es években indult útjára az IND Group, a századforduló utáni évtizedben a LogMeIn, az NNG, a Ustream és a Prezi. A tengerentúlról hazatérő Záboji Péter 2008-ban életre hívta az Európai Vállalkozói Alapítványt, amely elsőként kezdte el tudatosan terjeszteni hazánkban a szilícium-völgyi vállalkozói kultúrát. 2010-ben az Európai Unió társfinanszírozásával elindult a JEREMIE program, melynek keretében hat év alatt mintegy 130 milliárd forintnyi kockázati tőke áramlott fiatal magyar cégekbe. Az első sikertörténetek mellé olyan vállalkozások nőttek fel, mint a Cryo, a Tresorit, a Hand-in-Scan, a CryptTalk. 2013-ban négy cég összefogásával megalakult a Bridge Budapest Egyesület, amely a vállalkozói életút népszerűsítésével elkezdett hidat építeni az alig néhány száz embert érintő szubkultúra és a széles közvélemény között. Állami részről hasonló szerepet vállalt fel a Design Terminál is. Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője árulkodónak tartja, hogy a Startup vállalkozók nevű Facebook-csoport ma már több mint 12 ezer tagot számlál.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy beköszöntött a digitális Kánaán, és startupnagyhatalom lettünk. Az ökoszisztéma – így nevezik a vállalkozók, a befektetők, egyetemek, mentorok, innovációt ösztönző állami szervezetek hálózatát – még több kihívással küzd.

Fehér foltok

Hiányzik például egy tudatos angyalbefektetői kör. Az angyalok a legkorábbi életszakaszban járó csapatokat karolják fel, amelyek tagjai talán még nem is alapítottak céget, csak munka mellett kezdték el kidolgozni ötletüket. Akadályt képeznek a cégalapítással járó bürokratikus terhek és az adórendszer útvesztői is. A fiatalok vállalkozói kedvét önbizalomhiány veti vissza: kevesen hisznek benn e, hogy a tudásnak és a teljesítménynek szerepe lehet az érvényesülésben – mutat rá Pistyur Veronika. További kihívás, hogy májusban lezárult a JEREMIE program, így jelenleg alig van tőke a piacon – az Oszkó Péter expénzügyminiszter nevével fémjelzett OXO Lab szinte az egyetlen nagy befektetőcsoport, amely az EU-pénzek felszáradása után is talpon maradt, és magánforrásokból finanszíroz startupokat (és így könnyedén kimazsolázza a legígéretesebb projekteket).

Tátong még egy lyuk az ökoszisztéma térképén: ott, ahol az úgynevezett akcelerátorokat kell keresnünk. Az akcelerátor olyan szereplő, amely nem pénzt fektet a cégekbe, hanem abban segít nekik, hogy piaci, üzleti tudásra tegyenek szert. Egy jó ötlet, de még egy jó termék sem garancia ugyanis a sikerre. Ahhoz azt is tudni kell, hogyan kell arculatot, márkát felépíteni. Hogyan lehet nagyvállalati beszerzőkkel szót érteni. Hogyan kell Facebook-rajongótábort felépíteni. Mindezt a saját szakállára is megtanulhatja a vállalkozó, de akkor eltölt vele jó pár évet. Itt lépnek be a képbe az akcelerátorok, akik ezt az üzleti tudást gyorsan át tudják adni – mutat rá Oszkó Péter. Hozzáteszi: amikor beindult a hazai startupvilág, mindenki akcelerátort alapított, aki az üzleti életben élt és mozgott, így több tucat működik a piacon, de közülük kevés az, amelyik teljes körű segítséget tud nyújtani egy tapasztalatlan vállalkozónak.

Gyorsítósáv

Az utóbbi években egyre több nagyvállalat is belekóstolt az akcelerátori szerepbe, és karolt fel startupokat. Rájöttek, hogy ők maguk nem tudtak jó válaszokat adni a válságra és a változó fogyasztói szokásokra, a kicsik jobban alkalmazkodtak. A zeneiparban nem a régi lemezkiadók ismerték fel a streaming jelentőségét, hanem a Spotify, a fotózásban nem a 130 éves Kodaknak jutott eszébe a mobilképek megosztása, hanem az Instagramnak. A nagyvállalatok egy része ezt felismerte, és kinyújtotta a kezét a startupok felé, hogy becsatornázza magához a túlélés zálogát jelentő innovatív vállalkozói kultúrát. Cserébe a felkarolt startup mindent megkap, amit egy akcelerátortól remélhet: hozzáférést a vállalat ügyfeleihez, tudásához, kapcsolataihoz.

Magyarországon eddig nem volt teljes körű vállalati akcelerátorprogram, idén viszont elindul a Telenor Accelerate. A norvég hátterű vállalat már eddig is több innovatív terméket vezetett be magyar partnereire támaszkodva, ilyen a MyTV mobiltévéapp és a Telenor Wallet mobilfizetési alkalmazás. Ez a sor bővülhet most – magyarázza Ole Bjorn Sjulstad, a Telenor Magyarország vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettese. Magyarországi székhelyű vagy hazánkba költözni hajlandó európai csapatok jelentkezését várják, amelyek már rendelkeznek prototípussal, legyen az egészségügyi vagy oktatási applikáció, mobiljáték, felhőalkalmazás, esetleg más online újdonság. Öt szerencsés csapatot választanak ki, amelyek szeptembertől három hónapon át hozzáférhetnek a Telenor törökbálinti és budapesti közösségi irodájához, technológiai hátteréhez, a cégcsoport 200 millió ügyfeléhez és egymillió vállalati partneréhez.

Minden csapat kap mellé egy-egy mentort is Pistyur Veronika, Oszkó Péter, Várkonyi Balázs (Edigital), Vinnai Balázs (IND Group) és Varga Zoltán (Centrál Médiacsoport) személyében. Oszkó szerint a mentor feladata egy akcelerátorprogramban, hogy a heti konzultációk idejére beleélje magát a gondjaira bízott vállalkozó szerepébe, és elmondja, hogyan oldana meg ügyes-bajos problémákat. Hogyan lehet kezelni azt a helyzetet, amikor a szakmailag kiváló fejlesztők minősíthetetlen hangnemben beszélnek az ügyfelekkel? Hogy lehet kiigazodni egy nagyvállalat hosszadalmas beszerzési folyamatán? Ilyen kérdésekre ad választ a mentor, de a megvalósítás már a vállalkozó feladata.

Startupfőváros?

A Telenor az első fecske a vállalati akcelerátorok piacán, de remélhetőleg több cég is követi a példáját – ez szükséges ahhoz, hogy tovább fejlődjön startupökoszisztémánk. A hangzatos politikusi nyilatkozatokkal ellentétben nem az a cél, hogy Budapest Közép-Európa startupfővárosává váljon – ez egy hálózatszerű, együttműködésre épülő közeg, amelynek nincs igazi fővárosa. Központjai persze vannak – Amerikában a Szilíciumvölgy, Miami, Texas, New York és Boston, Európában London, Stockholm, Berlin és Észtország, de jön föl Varsó, Bécs és Budapest is. London pedig a Brexit miatt akár veszíthet is jelentőségéből, hiszen lehet, hogy az ottani cégek nem fognak közvetlenül hozzáférni a nagy, európai közös piachoz, és a londoni tőkealapok nem részesülnek majd az Európai Befektetési Alap eurómilliárdjaiból. Oszkó Péter szerint sok londoni startup fogja megfontolni, hogy Dublinba vagy Berlinbe költözzön. Bár Budapest ezen a téren még nem opció, az már reális cél, hogy hosszú távon kihagyhatatlan tagja legyen a tíz-húsz legnagyobb startupközpontról szóló listának.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.