Techvilág

Fekete péntek, szomorú vasárnap? Trendek az online kereskedelemben

/ 2015.11.25., szerda 16:13 /

Az idén másodszor meghirdetett fekete péntekkel kezdetét veszi a karácsonyi vásárlási szezon, mely az interneten még zsúfoltabb, mint az offline boltokban. De volt-e hatása az online vásárlásra a vasárnapi boltzárnak? Hogyan olvadnak össze a webáruházak és a hagyományos üzletek? Miért nem szeretjük a futárokat?

Kevés olyan ágazata van a magyar gazdaságnak, amelynek bővülését sem pénzügyi válság, sem recesszió, sem a gazdaságpolitikai fordulatok nem tudták megtörni az elmúlt évtizedben. Ilyen ágazat az e-kereskedelem. Tavaly 2,3 millió honfitársunk 273 milliárd forintot költött el a világhálón, negyedével többet, mint egy évvel korábban, tízszer annyit, mint tíz éve, és százszor annyit, mint az évezred elején. Sokan arra számítottak, hogy a vasárnapi boltbezárás is az online vásárlás malmára hajtja a vizet, ám az első fél év tapasztalatai nem igazolták e várakozást: továbbra is hétfőn, kedden és szerdán a legélénkebb a webshopok forgalma, és a hétvégén, azon belül is vasárnap a leggyérebb. E téren nem történt változás, néhány trend azonban átrajzolta az online, sőt közvetve az offline boltok képét.

1. Akcióvadászok előnyben

Míg Nyugaton a webshopok nem feltétlenül olcsóbbak, és inkább prémiumszolgáltatásokkal, például a kötelezőnél hosszabb, akár 90 napos elállási idővel csábítják a vevőket, hazánkban az online vásárlás fő vonzereje az ár. Az is vonzó bennük, hogy éjjel-nappal nyitva tartanak, hogy monitor előtti magányunkban nyugodtan, értékesítői nyomás nélkül fontolóra vehetjük az ajánlatot, és egy kattintással összevethetjük más cégek áraival. Főleg karácsony előtt menekülnek sokan e kényelembe a plázákba zúduló tömegek elől: az advent az online boltok életében fokozottan zsúfolt.

Tavaly erre még egy lapáttal rátettek a kereskedők: meghirdették az első magyarországi fekete pénteket. A Black Friday amerikai hagyomány, de ott a hagyományos boltok adnak ilyenkor kedvezményeket, a webshopok pedig három nappal később, a „kiberhétfőn” akcióznak. A siker elsöprő volt: a részt vevő webáruházak 2,5 milliárd forintot kaszáltak egy nap alatt, az eDigital össze is omlott a harmincszoros forgalomtól. Idén november 27-e a Black Friday, és a jövőben több ilyen nap is várható. Igaz, nem biztos, hogy november utolsó péntekje az ideális időpont. A tengerentúlon ez a hálaadás hétvégéjének kezdete, itthon viszont semmit sem jelent az adventi vasárnap előtti dátum, ráadásul a hó végén vékonyabb a pénztárca.

2. Nem kérünk a futárból!

Míg eleinte a házhoz szállítás tűnt az online vásárlás legfőbb előnyének, az utóbbi években sokan érzik úgy, hogy kényelmetlen a futárhoz igazítani időbeosztásukat. A házhoz szállítás részaránya tavaly 42 százalékra csökkent, a személyes átvételé 33 százalékon állapodott meg, az átvevőpontoké pedig 17 százalékra emelkedett. A Lapker hat éve működő Pick Pack Pont hálózata mellett beszállt ebbe az üzletbe a Magyar Posta és a GLS futárszolgálat is, és gomba módra szaporodnak az emberi kapcsolatot nem igénylő, éjjel-nappal működő csomagautomaták hálózatai (Webox, FoxPost).

3. Elmosódó határok

Sok vállalatnál régen a hagyományos eladás vetélytársaként tekintettek az internetre, és a két területen dolgozó értékesítők egymást ölték a vevőkért és a jutalékért. Mára az előremutatóan gondolkodó cégek rájöttek, hogy az online és az offline nem kannibalizálja, hanem kiegészíti egymást – mutat rá Nagy Barnabás, a Telekom e-kereskedelmi vezetője. A modern vásárló kimazsolázza magának a két értékesítési mód előnyeit. Tipikus ügyfélút, hogy a vevő az interneten kinézi a vágyott mobilkészüléket, elolvassa a teszteket, összeveti a szolgáltatók ajánlatait, majd bemegy a boltba, kézbe veszi a telefont, otthon a webshopból megrendeli, majd személyesen átveszi. Elmosódnak a határok a hagyományos és a digitális boltok között, maguk az üzlethelyiségek is bemutatóteremmé alakulnak át, ahol nem az értékesítés a cél, hanem a márkaélmény átadása, a termékek kipróbáltatása. Az eladó nem gyakorol nyomást a vevőre, inkább tanácsadóként működik. Ezt az utat az Apple kövezte ki, és sokan követik: november elején még az online könyvkereskedelem úttörője, az Amazon is klasszikus boltot nyitott. A tengerentúlon azt is megfigyelték, hogy a millenniumi nemzedék szívesebben lép kapcsolatba egy digitális felülettel, mint hús-vér eladókkal, ezért egyre több üzlethelyiség „webesedik” érintőképernyős kioszkok üzembe állításával.

4. A készpénz a király

Cash is king – tartja az amerikai mondás. Nálunk ez fokozottan igaz. Míg Nyugaton szinte mindenki előre, bankkártyával fizet a webshopokban, itthon lassan terjed ez a fizetési mód, aránya 12 százalék. Ennek csak egyik oka a bizalmatlanság, a másik a pénzügyi kultúrában és a gazdaságpolitikában keresendő. A tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség, a feketegazdaság és az alacsony kamatkörnyezet miatt nálunk extrém magas a készpénzállomány: a GDP tizede, de Svédországban például alig két százalék. Pedig a neten bizonyos szempontból biztonságosabb a kártyahasználat: 14 napig jogunk van indok nélkül elállni egy online vásárlástól. Ha a webshop mégsem akarja visszatéríteni a pénzt, kártyás fizetés esetén kérhetjük bankunkat, hogy éljen a chargeback (visszaterhelés) eszközével, és helyezze vissza számlánkra a vételárat.

5. A mobil forradalma

Miután a magyarok több mint fele okostelefon tulajdonosa, a webshopok forgalma is egyre nagyobb arányban származik mobil eszközről. A Telekomnál a látogatások 30-40 százaléka mobilról vagy tabletről érkezik, az eDigital oldalán a tavalyi fekete pénteken 50 százalék volt ez az arány, így maguk alatt vágják a fát azok a kereskedők, akik nem optimalizálják kis képernyőre boltjukat. Ugyanakkor a mobilt inkább csak tájékozódásra használjuk: a fizetéseknek tizedét bonyolítjuk le rajtuk.

6. Baba-mama, állat, étel

Míg három éve magyar cégek uralták az online kereskedelmet, újabban előretörtek a multik. Megjelent a román eMAG és a cseh Mall.hu, erősítette netes jelenlétét a Media Markt, a Tchibo és a Tesco. A hazaiak közül az eDigital, a Libri-Shopline, a Bónusz Brigád, az iPon és a Játéknet maradt az élmezőnyben. Bár továbbra is a műszaki és számítástechnikai cikkek, a játékok és a könyvek a legnépszerűbb neten vásárolt termékek, a legjobban a baba-mama termékek, az állattartási kellékek, az élelmiszerek és a sportszerek forgalma nőtt. A jövő slágere pedig a ruházkodás lehet (a H&M is webáruházat indított). Magyarul: egyre sokszínűbb az online kereskedelem – talán ennek is köszönhető, hogy a netes vásárlók között ma már magasabb a nők aránya (53 százalék).

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.