valasz.hu/techvilag/orban-harom-even-belul-63-ezer-elektromos-autot-latna-a-magyar-utakon-126674

http://valasz.hu/techvilag/orban-harom-even-belul-63-ezer-elektromos-autot-latna-a-magyar-utakon-126674

Techvilág

Fekete péntek, szomorú vasárnap? Trendek az online kereskedelemben

/ 2015.11.25., szerda 16:13 /

Az idén másodszor meghirdetett fekete péntekkel kezdetét veszi a karácsonyi vásárlási szezon, mely az interneten még zsúfoltabb, mint az offline boltokban. De volt-e hatása az online vásárlásra a vasárnapi boltzárnak? Hogyan olvadnak össze a webáruházak és a hagyományos üzletek? Miért nem szeretjük a futárokat?

Kevés olyan ágazata van a magyar gazdaságnak, amelynek bővülését sem pénzügyi válság, sem recesszió, sem a gazdaságpolitikai fordulatok nem tudták megtörni az elmúlt évtizedben. Ilyen ágazat az e-kereskedelem. Tavaly 2,3 millió honfitársunk 273 milliárd forintot költött el a világhálón, negyedével többet, mint egy évvel korábban, tízszer annyit, mint tíz éve, és százszor annyit, mint az évezred elején. Sokan arra számítottak, hogy a vasárnapi boltbezárás is az online vásárlás malmára hajtja a vizet, ám az első fél év tapasztalatai nem igazolták e várakozást: továbbra is hétfőn, kedden és szerdán a legélénkebb a webshopok forgalma, és a hétvégén, azon belül is vasárnap a leggyérebb. E téren nem történt változás, néhány trend azonban átrajzolta az online, sőt közvetve az offline boltok képét.

1. Akcióvadászok előnyben

Míg Nyugaton a webshopok nem feltétlenül olcsóbbak, és inkább prémiumszolgáltatásokkal, például a kötelezőnél hosszabb, akár 90 napos elállási idővel csábítják a vevőket, hazánkban az online vásárlás fő vonzereje az ár. Az is vonzó bennük, hogy éjjel-nappal nyitva tartanak, hogy monitor előtti magányunkban nyugodtan, értékesítői nyomás nélkül fontolóra vehetjük az ajánlatot, és egy kattintással összevethetjük más cégek áraival. Főleg karácsony előtt menekülnek sokan e kényelembe a plázákba zúduló tömegek elől: az advent az online boltok életében fokozottan zsúfolt.

Tavaly erre még egy lapáttal rátettek a kereskedők: meghirdették az első magyarországi fekete pénteket. A Black Friday amerikai hagyomány, de ott a hagyományos boltok adnak ilyenkor kedvezményeket, a webshopok pedig három nappal később, a „kiberhétfőn” akcióznak. A siker elsöprő volt: a részt vevő webáruházak 2,5 milliárd forintot kaszáltak egy nap alatt, az eDigital össze is omlott a harmincszoros forgalomtól. Idén november 27-e a Black Friday, és a jövőben több ilyen nap is várható. Igaz, nem biztos, hogy november utolsó péntekje az ideális időpont. A tengerentúlon ez a hálaadás hétvégéjének kezdete, itthon viszont semmit sem jelent az adventi vasárnap előtti dátum, ráadásul a hó végén vékonyabb a pénztárca.

2. Nem kérünk a futárból!

Míg eleinte a házhoz szállítás tűnt az online vásárlás legfőbb előnyének, az utóbbi években sokan érzik úgy, hogy kényelmetlen a futárhoz igazítani időbeosztásukat. A házhoz szállítás részaránya tavaly 42 százalékra csökkent, a személyes átvételé 33 százalékon állapodott meg, az átvevőpontoké pedig 17 százalékra emelkedett. A Lapker hat éve működő Pick Pack Pont hálózata mellett beszállt ebbe az üzletbe a Magyar Posta és a GLS futárszolgálat is, és gomba módra szaporodnak az emberi kapcsolatot nem igénylő, éjjel-nappal működő csomagautomaták hálózatai (Webox, FoxPost).

3. Elmosódó határok

Sok vállalatnál régen a hagyományos eladás vetélytársaként tekintettek az internetre, és a két területen dolgozó értékesítők egymást ölték a vevőkért és a jutalékért. Mára az előremutatóan gondolkodó cégek rájöttek, hogy az online és az offline nem kannibalizálja, hanem kiegészíti egymást – mutat rá Nagy Barnabás, a Telekom e-kereskedelmi vezetője. A modern vásárló kimazsolázza magának a két értékesítési mód előnyeit. Tipikus ügyfélút, hogy a vevő az interneten kinézi a vágyott mobilkészüléket, elolvassa a teszteket, összeveti a szolgáltatók ajánlatait, majd bemegy a boltba, kézbe veszi a telefont, otthon a webshopból megrendeli, majd személyesen átveszi. Elmosódnak a határok a hagyományos és a digitális boltok között, maguk az üzlethelyiségek is bemutatóteremmé alakulnak át, ahol nem az értékesítés a cél, hanem a márkaélmény átadása, a termékek kipróbáltatása. Az eladó nem gyakorol nyomást a vevőre, inkább tanácsadóként működik. Ezt az utat az Apple kövezte ki, és sokan követik: november elején még az online könyvkereskedelem úttörője, az Amazon is klasszikus boltot nyitott. A tengerentúlon azt is megfigyelték, hogy a millenniumi nemzedék szívesebben lép kapcsolatba egy digitális felülettel, mint hús-vér eladókkal, ezért egyre több üzlethelyiség „webesedik” érintőképernyős kioszkok üzembe állításával.

4. A készpénz a király

Cash is king – tartja az amerikai mondás. Nálunk ez fokozottan igaz. Míg Nyugaton szinte mindenki előre, bankkártyával fizet a webshopokban, itthon lassan terjed ez a fizetési mód, aránya 12 százalék. Ennek csak egyik oka a bizalmatlanság, a másik a pénzügyi kultúrában és a gazdaságpolitikában keresendő. A tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség, a feketegazdaság és az alacsony kamatkörnyezet miatt nálunk extrém magas a készpénzállomány: a GDP tizede, de Svédországban például alig két százalék. Pedig a neten bizonyos szempontból biztonságosabb a kártyahasználat: 14 napig jogunk van indok nélkül elállni egy online vásárlástól. Ha a webshop mégsem akarja visszatéríteni a pénzt, kártyás fizetés esetén kérhetjük bankunkat, hogy éljen a chargeback (visszaterhelés) eszközével, és helyezze vissza számlánkra a vételárat.

5. A mobil forradalma

Miután a magyarok több mint fele okostelefon tulajdonosa, a webshopok forgalma is egyre nagyobb arányban származik mobil eszközről. A Telekomnál a látogatások 30-40 százaléka mobilról vagy tabletről érkezik, az eDigital oldalán a tavalyi fekete pénteken 50 százalék volt ez az arány, így maguk alatt vágják a fát azok a kereskedők, akik nem optimalizálják kis képernyőre boltjukat. Ugyanakkor a mobilt inkább csak tájékozódásra használjuk: a fizetéseknek tizedét bonyolítjuk le rajtuk.

6. Baba-mama, állat, étel

Míg három éve magyar cégek uralták az online kereskedelmet, újabban előretörtek a multik. Megjelent a román eMAG és a cseh Mall.hu, erősítette netes jelenlétét a Media Markt, a Tchibo és a Tesco. A hazaiak közül az eDigital, a Libri-Shopline, a Bónusz Brigád, az iPon és a Játéknet maradt az élmezőnyben. Bár továbbra is a műszaki és számítástechnikai cikkek, a játékok és a könyvek a legnépszerűbb neten vásárolt termékek, a legjobban a baba-mama termékek, az állattartási kellékek, az élelmiszerek és a sportszerek forgalma nőtt. A jövő slágere pedig a ruházkodás lehet (a H&M is webáruházat indított). Magyarul: egyre sokszínűbb az online kereskedelem – talán ennek is köszönhető, hogy a netes vásárlók között ma már magasabb a nők aránya (53 százalék).

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.