Techvilág

Irodaforradalom

/ 2015.12.16., szerda 18:07 /

Ma még nem is sejtjük, hogy a viselhető digitális technológia hogyan alakítja át a munka világát, azt viszont már látjuk, hogy az iroda szerepét megváltoztatja az internet. A millenniumi nemzedék számára már természetes a távmunka, és lassan elbúcsúzhatunk a saját íróasztaltól is.

„Olyan volt, mint amikor oltást kap az ember: egy szúnyogcsípés a kézfejen, és már kész is” – idézte fel a Bloomberg üzleti hírügynökségnek egy svéd munkavállaló azt a pillanatot, amikor munkaadója mikrocsipet ültettetett a bőre alá. Hannes Sjoblad, az Epicenter nevű stockholmi innovációs központ munkatársa ötven kollégájával együtt önként vetette alá magát az eljárásnak. NFC-technológiával ellátott, vagyis rövid hatótávú, vezeték nélküli adatátvitelre képes mikrocsipük nemcsak munkahelyi belépőkártyájukat váltja ki, hanem arra is alkalmas, hogy hűségpontokat gyűjtsenek a vállalattal szerződésben álló boltokban, valamint belépjenek a konditerembe, ahol munkaadójuk sportolási lehetőséget biztosít nekik.

Digitális forradalom

A csipbeültetés alighanem extrém megoldás, de a digitális technológia szelídebb módokon is kezd beszüremkedni a munka világába. Az Egyesült Államokban néhány vállalat életfunkciókat figyelő okosórákat ad dolgozóinak, hogy egészségesebb életmódra ösztönözze őket, és spóroljon egészségbiztosítási költségein. A British Petrol amerikai leányvállalata például 24 ezer Fitbit okosórát osztott ki munkatársainak, mely méri a megtett lépések, a megmászott lépcsőfokok, az elégetett kalóriák számát, és az adatok alapján jutalmazza az aktívabb életmódot. Egy ausztrál cég pedig olyan „okossapkát” fejlesztett ki kamionsofőrjeinek, mely érzékeli, ha viselője elalvás közeli állapotba kerül, és felébreszti őt. Számos vállalatnál hasznosak lehetnek az XOEye ipari okosszemüvegek is. Tegyük fel, hogy cégünk egy munkatársa olyan problémával találkozik, amelynek megoldásához képzettebb szakértő vagy vezető szaktudása szükséges. A szakértőt nem kell feltétlenül kiküldenünk a terepre, mert a helyszínen dolgozó kolléga okosszemüvegének nagy felbontású kameráján át látja a helyzetet, és el tudja mondani a megoldást.

Ezek ma még inkább a jövő technológiái – az irodai munkakörökben viszont már mostanra is forradalmi hatásokat hozott a digitális világ. Okoseszközeinknek hála már akár ingázás közben is levelezünk főnökünkkel és üzleti partnereinkkel, kollégáinkkal a közösségi média csetalkalmazásaival kommunikálunk. A 8/8/8 világot a 7/24 világa váltotta fel: a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás időbeosztás egy letűnt kor emléke, s gyakran a hét hét napján, a nap 24 órájában elérhetőek vagyunk. Egy korrekt főnök ugyanakkor nemcsak azt várja el beosztottjaitól, hogy olykor távolról dolgozzon, de azt is elnézi, hogy cserébe néha a munkahelyén „éljen”. Ez természetes: ha esténként vállalati e-mailekre kell válaszolnunk, jogos elvárás, hogy napközben az irodában kikapcsolódhassunk néha.

Nemzedék kérdése

A vezető beosztásokban viszont gyakran az X nemzedék tagjai ülnek, akik még az offline világban nőttek fel, de már a digitális bennszülött Y generáció tagjait irányítják. Az 1980 és 1995 között születetteket tömörítő, millenniuminak is nevezett Y nemzedék tagjai egy felmérés szerint elvárják, hogy amikor munkahelyüktől távol érzik magukat produktívnak, távmunkában végezhessék feladataikat. Amikor viszont bemennek, nem a szó klasszikus értelmében vett munkahelyre akarnak megérkezni, hanem egy közösségbe. Elvárják, hogy legalább hetente visszajelzést kapjanak munkájukról, de az is természetes számukra, hogy ők adjanak visszajelzést főnökeiknek. Kétharmaduk eleve csak kreatív munkát igénylő munkakörbe akar belépni, és az előrelépést nem pozícióban, hanem új szakmai kihívásokban mérik.

Minderről Somorjai Éva, a Magyar Telekom emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt a legnagyobb hazai informatikai konferencián, a T-Systems Symposiumon tartott előadásában. Úgy véli, a korábbi nemzedékhez tartozó vezetőknek el kell fogadniuk, hogy nemcsak tanítják a fiatalokat, hanem olykor tanulhatnak is tőlük (ezt nevezik fordított mentorálásnak). Az X generációban gyakran olyan sztereotípiák élnek a távmunkáról, hogy az otthon dolgozók kevesebbet dolgoznak, ám ez nem igazolódik be. A Telekom tapasztalatai szerint 12 százalékkal jobban teljesítenek azok, akiket hagynak távolról munkálkodni, és az sem igaz, hogy – mivel nincsenek szem előtt – hamarabb küldik el őket leépítés esetén. A valóságban egyharmaddal kevesebb erre az esélyük – nyilván a jobb teljesítménynek köszönhetően.

A jövő irodája

Ha viszont kevesebbet vagyunk az irodában, és akkor is gyakran közösségi élményre vágyunk, magukat az irodákat is újra kell gondolnunk. A Telekomnál ezt megtették: néhány éve a Future Work projekt keretében székházuk egyik szintjén kísérleti jelleggel a jövő irodáját rendezték be. Ebben már nincs mindenkinek íróasztala, hiszen a távmunka terjedésével ez rengeteg feleslegesen fenntartott számítógépet és kihasználatlan irodai négyzetmétert jelent. A megoldás a „shared desk”, vagyis a megosztott íróasztal. Egy közös számítógép, amelyen mindenki bejelentkezhet a fiókjába, hozzáférhet a felhőben tárolt fájljaihoz, a munkájához szükséges alkalmazásokhoz. A közös munkaállomásoknál a székek és az asztalok is állíthatóak, így mindenki testalkatához igazíthatja őket. Az elmélyült munkához, bizalmas beszélgetésekhez persze csendesebb helyiségek is rendelkezésre állnak.

A jövő irodájának szerves részei a különböző méretű és hangulatukban is eltérő tárgyalóhelyek, ahol kisebb-nagyobb csoportok ülhetnek össze egyeztetésekhez vagy kötetlen, ötleteket szülő beszélgetésekhez. Rekreációs szobát is létrehoztak, ahol a kollégák szórakoztatóeszközök, kardio- és fizioterápiás gépek segítségével frissülhetnek fel. Mindezeket a tereket nem úgy alakították ki, hogy egy vezető körbesétált, és eldöntötte, mi lesz a legjobb a dolgozóknak: egyeztettek velük igényeikről, részvételükkel választották ki a bútorokat, a dekorációkat. A Future Work projekt során gyűjtött tapasztalatokat a Telekom a ferencvárosi Groupama Aréna mellett 2018-ra felépülő új székházának kialakításakor is figyelembe veszi.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Cseh Tamás születésnapjára

A Cseh Tamás Archívum a dalszerző-énekes születésnapján, január 22-én élő koncertekkel és régi fellépések emlékképeivel várja vendégeit a Budai Várban.

Habsburg György: a Monarchia jobb volt

A magyarországi olimpia egész Közép-Európának hasznos lenne – mondja Habsburg György, a Budapest 2024 pályázat egyik nagykövete, akit Ferenc József és az Osztrák-Magyar Monarchia megítéléséről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Idén beteljesülhet Andy Vajna nagy álma

A Viszkis, a Kincsem és a Budapest noir – többek között e három nagy költségvetésű magyar filmet mutatják be idén. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos joggal bizakodhat a nézők visszatérésében. 2017 legalábbis vissza nem térő alkalomnak tűnik.

Minden keresztény egyház tegye a közösbe, amije van!

Idén az ötszáz éve elindított reformáció, a 150 évvel ezelőtti osztrák-magyar kiegyezés és a száz éve lezajlott oroszországi puccs évfordulóján kellene józanul szembenézni a múlttal. A világnak és nekünk, magyaroknak. Részletek a friss Heti Válaszban.