A fiatalok elérése mindig is a cégek célja volt, de régen csak az üzenetet kellett testre szabni. Ma nem csak máshogy, de más csatornákon is kell szólni. A 10–29 évesek kétharmada kevesebb mint napi egy órára, 40 százalékuk egyáltalán nem kapcsolja be a tévét. Ellenben 84 százalékuk legalább napi egy, 61 százalékuk minimum három órát tölt a YouTube-on.

De vajon a több százezer követővel bíró szépségvloggereknek volt-e bármi mondanivalójuk az utóbbi hetekben a közönségüket, a fiatal lányokat is érintő zaklatási ügyről? A kivándorlás terítékre került valaha e fiatalokat megcélzó csatornákon?

A youtuberek rá vannak szorulva a szponzorokra, de maga a YouTube maga sem bátorítja a kockázatosabb tartalmakat. Bevezettek egy algoritmust, ami családbarát és nem családbarát kategóriába sorolja a videókat, és utóbbiakról automatikusan minden reklámköltést letilt. Itt nem pornóra vagy erőszakra kell gondolni, elég egy „vitatott” vagy „érzékeny” téma, például bármilyen kisebbség említése, már demonetizálják a videót.

 A november 2-i Heti Válaszban bemutatjuk az influencer marketing hátterét, illetve feltesszük a kérdést, van-e összefüggés a szponzoráció és a témaválasztások között. Hogyan válik kötelezően vidám, píszí álomvilággá a Z-generáció nyilvánossága? Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.