A szolgálólány visszatér

/ 2018.03.22., csütörtök 16:33 /

Csodálatos és rettenetes – így jellemezte alkotója A szolgálólány meséje című tévésorozat sikerét. De vajon mi állhat a nőellenes „keresztény” diktatúrát ábrázoló disztópia sikere mögött: a történetet megálmodó írónő feminizmusa, vagy Donald Trump felemelkedése?

A férj, a szerető és a feleség. Szexjelenet. Jéghideg, a legkevéssé sem erotikus. Vegytiszta erőszak, de tettlegesség nélkül. A jelenet erejét növeli, hogy előtte a Bibliából Jákob és Ráhel történetét olvassák fel. Ráhel maga küldi be férjét a szolgálólányhoz, hogy az fiút szüljön neki – mindez az asszony szerelmének kivételes mélységét, erejét mutatja. A szolgálólány meséjében viszont a bibliai történet lesz a jogalapja annak, hogy a szereplőket megfosztják személyiségüktől, az intimitástól.

Vérvörös apácák

Nem véletlenül vitt el minden díjat a kanadai Margaret Atwood 1985-ös, magyarul 2006-ben megjelent regényének feldolgozása. A sorozat a Trónok harca elől nyerte el tavaly a legjobb drámai szériának és a legjobb női főszereplőnek kiosztott Golden Globe-ot. A nálunk az HBO által bemutatott A szolgálólány meséje Giliadba, egy olyan képzelt világba vezet el minket, ahol „keresztény” diktatúra van. A környezetszennyezés miatt kevés gyermek születik, ezért a termékeny nőktől elveszik utódaikat, partnereiket megölik vagy eltüntetik, a szülni képes asszonyokat pedig vérvörös apácaruhában és hófehér fityulában járatják. Azt persze senki sem tudja, hogy a feleség a meddő vagy netán a gazda magtalan. Ha utóbbi, akkor a szolgálólányt minősítik terméketlennek, és internálják, ám ha teherbe esik, a gyermeket elveszik tőle, ő meg új feleségek és gazdák ágyába kerül.

Ritkán gyakorol egy filmsorozat olyan hatást az emberre, hogy egyszer csak kikapcsolja a tévét, és inkább olvasni kezdi az alapjául szolgáló regényt, mert a képernyőn is átsüt, hogy az alapanyag remekmű. Tömegek jártak így, ismét az eladási listák élmezőnyébe juttatva a regényt, amit magyarul is újra kiadtak, és amelyet mintha nem is harminc éve, hanem tavaly írták volna. (A regényt egyébként 1990-ben – Harold Pinter forgatókönyve alapján – már megfilmesítették, többek között Faye Dunaway, Aidan Quinn és Robert Duvall főszereplésével.)

A tinédzserek kultsorozatában, a The 100 (Visszatérők) című utópiában Bruce Miller producer, forgatókönyvíró már kipróbálta képességét, hogyan tud a tévében megteremteni egy kivételesen erős és kegyetlen alternatív világot. De A szolgálólány meséje más minőség. A 78 éves Margaret Atwood jelentős kortárs író. De ez még nem magyarázza a sorozat sikerét. Az egyik vélemény szerint az időzítésnek köszönhető: Donald Trump politikai pályája tette érzékennyé rá a nézőket. Csakhogy az európaiakat ugyanúgy elbűvölte, mint az amerikaiakat. Márpedig egy francia, egy német vagy egy magyar miért érezhetné keresztény diktatúrának azt, hogy Trump elbukott terve szerint nem lehetne többé öt-nyolc hónapos magzatokat abortálni?

Magyarázták a sorozat népszerűségét Atwood feminizmusával is, csakhogy a kanadai írónő a #metoo mozgalom kapcsán tett nyilatkozataival – jogi eljárást követelt a megvádolt férfiaknak – nemhogy nem lopta be magát a keményvonalas feministák szívébe, de felbosszantotta őket. A keresztényellenesség vádjára pedig a legjobb válasz, hogy katolikus és evangélikus portálok szerint a film (és a regény) éppen az igaz kereszténységre tanít.

Elhazudott szeretők

A siker valódi oka, hogy a könyv és a belőle készült első évad sokrétegű, sűrű művészi alkotás, amely ezerféle értelmezési keretet kínál, és a képernyőn is megvalósítja Atwood írói célkitűzését. Ő annyiféle regényt szeretne teremteni, ahány olvasója van. A fiatal nemzedékek ugyanúgy ráismerhetnek benne a szülői generáció szétesettségére, mint Az éhezők viadalában, csak itt a bevallott vagy elhazudott szeretők miatti szenvedés érintheti meg őket. A fiktív diktatúra előtti világ ugyanolyan értékválságos, mint a miénk, viszont elmúltával kirajzolódnak az értékei, szépségei.

Az április 25-én Amerikában elérhetővé váló újabb három rész, majd a következő epizódok más okból tartják izgalomban a rajongókat. Atwood regénye ugyanis véget ér az első évaddal, elfogyott a nyersanyag. Láttunk már riasztó példákat hasonlóra. Az útvesztő folytatása ZS kategóriás akciófilmmé silányult, hiába zarándokolt el az első résszel megszólított tini közönség a mozikba, de a Trónok harca színvonala is esésnek indult, amikor elfogyott alóla George R. R. Martin regényfolyama.

Akciófilmmé silányulni

Az első trailer szerint lesz itt szülés, száműzetés, szökés, megtorlás, fordulat. Vagyis akár a legrosszabb, akciófilmes forgatókönyv is bekövetkezhet, de az is lehet, hogy szerencsénk lesz, és a történet nem veszít (sokat) a mélységéből. Amikor ugyanis Lévai Balázs szakíró Margaret Atwoodot a Bestseller című kötetben megkérdezte alkotói folyamatáról, a szerző az írást labirintushoz hasonlította: munka közben az alkotó folyton elakad, visszafordul, újra elindul. Atwood már az első széria munkáiban is részt vett, s lehet, hogy mesélt erről a televíziósoknak. Eldobott szereplők, helyszínek, történetrészek tűnhetnek fel például, amelyek túl bonyolulttá tették volna a regényt. A tévésorozatok azonban csodálatos labirintusok: a könyvekkel szemben nekik nem ártanak az újabb és újabb szereplők, elhalt szálak, sztorik. A Hollywood Reporternek adott januári interjújában a producer azt ígérte, a folytatást is az „atwoodság” fogja átjárni.

A sorozat sikeréhez az is hozzájárult, hogy az alkotók kiváló színészeknek adták volna a főbb szerepeket. A Szerelmes Shakespeare egykori címszereplője, Ralf Fiennes alakítja a szolgálólány gazdáját. A Reklámőrültekből ismert Elisabeth Moss a szolgálólány szerepének megformálásáért az év minden fontosabb díját elhozta. Most új karaktert is bevetnek, amit az Oscar-díjas Marisa Tomei játszik el. A szennyezett telepekre internált parancsnokfeleség szerepénél semmi sem állhat messzebb a szexidoltól, akire az idősebb generáció emlékezhet benne az Only You című filmből, de azóta szinte minden nagy amerikai színész partnereként megmutatta magát.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.