Dalok és írások az emlékévben

/ 2018.05.02., szerda 17:30 /

Mit mond a mai fiataloknak Cseh Tamás, jelentenek-e számukra valamit a dalai? A válasz: igen. Aki pedig behatóbban érdeklődik a 75 éve született dalnok élete iránt, vegye meg az Irodalmi Magazin frissen megjelent emlékszámát!

Amikor a tavalyi Vígmajálison Vecsei H. Miklós, a Vígszínház ifjú művésze a színpadra lépett, és egy szál gitárral elénekelte a Csönded vagyok című dalt, a dugig telt nézőtéren valószínűleg kisebbségben voltak azok, akik – legyenek bár idősebbek vagy fiatalok – ne tudták volna, hogy egy Cseh Tamás-dalról van szó. Igaz, ezt már 2010-ben feldolgozta a fiatalok körében népszerű Punnany Massif együttes – ezek szerint viszont a Cseh–Bereményi szerzőpáros francia sanzonokból, kávéházi zenéből és első világháborús katonanótákból gyúrt, egyedi műfajú, a kor táncdalaival szándékosan szembehelyezkedő szerzeményei arra is alkalmasak, hogy mai popzenei slágerek legyenek.

Hogy miért ezt a „semmiért egészen” típusú dalt („ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér”) érzik magukhoz ennyire közel a fiatalok, más kérdés – nyilván belejátszik az is, hogy mivel a szűk levegőjű ’70–80-as évek Cseh Tamás által megénekelt életérzéséhez („Istenem, istenem! / Micsoda vidék! / Micsoda egy ócska vidék!”) nem igazán tudnak kapcsolódni, inkább a kortalanabbnak tűnő szerelmi szálak hatnak rájuk. Pedig, ahogy az igazán jelentős alkotások, úgy ezek a dalok, szövegek is egyetemessé váltak, és nem csupán Víg Mihály vagy Másik János utolérhetetlenül „csehtamásos”, szomorkás, és a Kádár-korra – napjaink történéseit látva – nagyon is reflektáló előadásában hallhatók.

Mert Cseh Tamás-feldolgozásból szerencsére rengeteg van – a dalok úgy élnek tovább, ha éneklik őket –, nincs, aki ezekkel ne találkozott volna. Már életében is előszeretettel rendeztek esteket a dalaiból, úgy, hogy mindegyiket más neves művész adta elő. Elég, ha csak arra az alkalomra gondolunk, amit Cseh Tamás 52. születésnapjára rendeztek a Merlinben, amikor a Ha Koncz Zsuzsával járhatnék című dalt például Mácsai Pál adta elő, a nézők, valamint a közönség soraiban helyet foglaló Koncz Zsuzsa és Cseh Tamás legnagyobb derültségére (Mácsai párja akkoriban Koncz Zsuzsa volt). Ezen az 1995-ös esten az Ando Drom a Tíz év múlva című dalt („mosókonyhában, szükséglakban”) egyenesen Cseh-roma himnuszként énekelte, Bródy János pedig a Budapestet adta elő.

A mai huszonévesek még csak akkoriban születtek, ám hasonló élményben lehet részük, ha megnézik azokat az emlékesteket, amelyeket immár rendszeresen megrendeznek a MOM-ban, mindig Cseh Tamás születésnapja, január 22. táján. Az idei, 75. születésnapi emlékkoncerten Cseh, Bereményi és Másik János dalait Gryllus Dorka, Jordán Adél, Miczura Mónika (’95-ben is ő énekelte a roma himnuszt), Ónodi Eszter, Szávai Viktória, Tompos Kátya, Adorjáni Bálint, Fekete Ernő, Thuróczy Szabolcs és a régi motoros Galkó Balázs adta elő, a zenét ezúttal is a Vodku Fiai szolgáltatta. A dalok tehát megélnek zenekarral, díszletek és jelmezek között – ahogy korábban is leginkább színházakban hangzottak el –, és életkorra való tekintet nélkül élvezi a közönség. „Nemcsak a dalok, hanem az előadók, színészek és színésznők is érdekelnek, hogy miért hat még most is, hogy ez nosztalgia vagy élő dalolás – írta a koncertről Fáy Mikós. – Ez is egy túlélési módja a dalnak. Nem kell ezen olyan sokat agyalni, vannak életre ítélt dalok.”

A feldolgozásoknak, emlékesteknek se szeri, se száma: egy CD-t emeljünk még ki a 2009-ben elhunyt énekes-dalszerzőre emlékező összeállítások közül, a Marton László Távolodó által szerkesztett Eszembe jutottál – Főhajtás Cseh Tamás előtt című „tribute” albumot, amelyen napjaink legismertebb előadói emelnek kalapot Cseh Tamás előtt, életkortól és stílustól függetlenül, játsszanak bár reggae-t, alternatív rockot, elektronikus vagy világzenét. Közöttük van a Heaven Street Seven, a Csík zenekar, a Péterfy Bori, a PASO, a Napra, a Bin-Jip, Lovasi András, Palya Bea, a Quimby, a Besh o droM, Bognár Szilvia és Herczku Ágnes is. A címadó dalt Tóth Evelin énekli – szívszaggatóan.

S hogy mennyire passzolnak a mai világunkhoz ezek a dalok, azt bizonyítja a Vígszínház Kelet-nyugati pályaudvar című Cseh Tamás-estje is (a következő előadás június 2-án lesz), amelyben a Frontátvonulás és a Nyugati pályaudvar című album történeteit olvasztotta egybe három fiatal színész, Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi produkció arról szól, hogyan boldogul a lemezek két főhőse, Vizi és Ecsédi ’79-ben és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak vagy adnak arra a kérdésre, ami a legfontosabb: ki vagyok, hol vagyok, mi végre vagyok?

A dalok tehát élnek, aki pedig szeretne többet megtudni eredeti előadójukról és a korról, az vegye meg az Irodalmi Magazin legfrissebb számát, amelyet születése 75. évfordulóján, a Cseh Tamás-emlékév alkalmából teljes egészében neki szenteltek. Hanák Gábor történész olyan epizódokat is elmesél a dalnok életéből, amelyekről eddig nem nagyon tudtunk, az énekes nővére, Cseh Sára pedig a gyerekkorukat eleveníti fel. Ma már el sem tudjuk képzelni, milyen lehetett kitelepítve élni, vagy villany nélkül, amikor este, a petróleumlámpa fényénél összegyűlt a család, és nem tudtak mást csinálni, csak mesélni és énekelni, s ez megnyugtatta őket. Az eddig sehol nem látott fényképekkel illusztrált emlékszámban a zenész- és alkotótársak (Víg Mihály, Másik János, Márta István, Novák János, Hobo) mellett emlékezik rá Törőcsik Mari és archív felvételek segítségével Maár Gyula is, hiszen Cseh Tamás filmes munkássága is jelentős, képzőművészeti alkotásait pedig Keserü Katalin méltatja.

Lehet azonban, hogy a fiatalabb nemzedékek tagjai, akik nem láthatták már Cseh Tamást élőben énekelni, a köré szövődött történetekből, „legendákból” az indiánosdit találják majd a legérdekesebbnek. „A szélsőséges időjárás, a mindennapos küzdelem az élelemért kemény emberekké formálta őket. Megvetették a hazudozást, a gyávaságot, az önteltséget és a fukarságot. Hagyományaikat és íratlan törvényeiket tisztelték” – írta Cseh Tamás az indiánokról a Csillagokkal táncoló Kojot című meseválogatása elé, s bakonyi ki- és elvonulásaik alkalmával úgy érezhette ő is a társaival, hogy csak így érdemes élni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.