Gazdagok és szépek

/ 2018.06.06., szerda 17:44 /

„Anya, apa, az összes osztálytársam magasabb, izmosabb, gyorsabb és szebb nálam. Nem tudtatok volna kicsit többet költeni a génjeimre?” Talán már nincs távol az az idő, amikor ilyen szemrehányást tehetnek a természetes úton született gyermekek.

A drámai figyelmeztetést Duda Ernő, hazánk legnagyobb biotechnológiai vállalata, a Solvo alapító-elnöke fogalmazta meg a múlt hétvégi Brain Bar jövőkonferencián. Rámutatott: már ma is, ha valaki rákeres a „designer baby” kifejezésre, jó eséllyel kap fizetett találatokat olyan meddőségi klinikáktól, amelyek lehetőséget kínálnak a szülőknek a gyermek nemének megválasztására. A legtöbb mesterséges megtermékenyítést végző intézetben rutinszerűen alkalmazzák a beültetés előtti genetikai diagnosztikát, de néhány helyen már a beültetés előtti genetikai szűrést is. Elvileg ez is csak a beültetés hatékonyságát és az öröklődő betegségek kiszűrését célozza, de ellenzői szerint nem megfelelő szabályozás esetén lehetőséget adhat a születendő gyermek külső tulajdonságainak megválasztására is.

A tervezett gyermekek disztópiájától évtizedek óta félünk. A Gattaca című film már 1997-ben az eugenika által kasztokra tagozódó társadalom képét festette fel. Ám a közelmúltig ez valóban csak tudományos-fantasztikum volt, mert nem volt olyan módszer, amivel pontosan, gyorsan és olcsón bele lehetett nyúlni egy DNS-molekula szakaszaiba. 2013-ban azonban a tudósok áttörést értek el: megjelent a CRISPR (ejtsd: kriszper) eljárás.

Amerikai tudósok felfedezték, hogy egyes baktériumok olyan molekulák termelésével védekeznek vírusok ellen, amelyek képesek rácsatlakozni a DNS kiválasztott szakaszaira, és szétvágni őket. Kiderült, hogy ilyen molekulákat mesterségesen is elő tudnak állítani, vagyis képesek célzottan megsemmisíteni DNS-szakaszokat. Ha emellett szintetizálják az adott gén helyes változatát, és bejuttatják a sejtmagba, az beépül a CRISPR-molekulák által kiiktatott szakasz helyére.

Az eljárás új fejezetet nyitott a génmódosított haszonnövények (GMO-k) fejlesztésében, de emberi embriókon is elkezdődtek a kutatások. Először 2015-ben Kínában, majd tavaly Oregonban módosították megtermékenyített petesejtek génjeit, sőt sikerült kiküszöbölni a másolási hibákat is. A cél: az örökletes betegségekre immunis embriók létrehozása. A kérdés az: meg tud-e itt állni az emberiség?

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia állásfoglalása egyértelmű: a génmódosításnak betegségek megelőzését kell céloznia, nem irányulhat előnyös tulajdonságok, például magas intelligencia elérésére. Az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete hasonlóan foglalt állást, de egy új veszélyre is felhívta a figyelmet: hogy a genomszerkesztés alkalmazásaihoz hozzáférők és hozzá nem férők között nő az egyenlőtlenség. Értsd: a társadalom felső egy százaléka a belátható jövőben nemcsak gazdagabb, de szebb, okosabb és erősebb lesz a többieknél, hiszen először ők engedhetik majd meg maguknak a beavatkozást.

A következő években valószínűleg a nemzeti kormányok is döntési helyzet elé kerülnek, hogyan szabályozzák az emberi génszerkesztést, és ez alól hazánk sem lesz kivétel. Persze az, hogy a fejlett nyugati országokban tilos lesz „dizájner babákat” létrehozni, korántsem jelenti azt, hogy nem lesznek kiskapuk. Mindig lesznek engedékenyebb országok. Az első dizájner babák alighanem azután születnek majd, hogy tehetős amerikaiak átruccannak egy mexikói klinikára, és megrendelik a különböző betegségekre immunis, szőke, kék szemű gyereküket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.