Nyolc óra munka?

/ 2018.04.12., csütörtök 14:39 /

Türelmetlenek, figyelemhiányosak, keveset dolgoznak, és hűtlenek a munkahelyükhöz. Sok munkaadó fejében ilyen kép él a Z generációs munkavállalókról. Pedig a fiatalok nem rosszabbak, csak máshogy kell közelíteni hozzájuk.

Talán egy technológiai újítás sem vert akkora éket a nemzedékek közé, mint az elmúlt harminc év digitális forradalma. Az internet következtében másként dolgozunk, kommunikálunk, tanulunk és gondolkodunk, ezért esik olyan sok szó a millenniumiakról és mindenféle generációról. Először is tisztázzuk, miről-kiről beszélünk: X nemzedéken általában az 1965 és 1980, Y-on az 1980 és 1995, Z-n az 1995 és 2010, alfán pedig az azután születetteket értjük.

A munkaerőpiacon a Z nemzedék néhány éve jelent meg, 3-4 százalékos súllyal van jelen, és a munkaadók sok negatív sztereotípiát kötnek hozzá. Az online is végezhető munkakörökben például még inkább elvárják az otthoni munka (home office) lehetőségét és a rugalmas munkaidőt, mint az erre már ugyancsak érzékeny Y nemzedék. Sok munkaadó szerint ez azzal egyenlő, hogy kevesebbet dolgoznak, de ez tévhit. A 8/8/8 világot a 7/24 világa váltotta fel: a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás – persze sosem megvalósuló – időbeosztás egy letűnt kor emléke. A Telekom HR-vezetője néhány éve arról számolt be lapunknak, hogy tapasztalatai szerint 12 százalékkal hatékonyabban dolgoznak azok, akiket hagynak otthonról tevékenykedni.

„Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor nem is dolgozik. Pedig attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti – mutatott rá Litkei Péter, a NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője a központ által a témában szervezett márciusi konferencián.

– Ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés időalapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítményalapú mérésre van szükség, ez a »home office« bevezetésének egyik alapfeltétele is.”

Litkei beszámolt arról, hogy cége a szabadságfok növelése érdekében négynapos munkahétre tért át, és az első hónapok tapasztalatai alapján ugyanazt a munkamennyiséget képesek elvégezni, mint a klasszikus munkarendben, ugyanakkor boldogabb munkavállalókra tettek szert, akiknek a magánéletre és önmaguk fejlesztésére is több idejük jut.

Egy másik sztereotípia, hogy a digitális bennszülöttek képtelenek a munkájukra koncentrálni. Igaz, hogy gyerekkoruktól ingergazdag digitális környezetben mozognak, így nehezen tűrik a monotóniát és a tekintélyelvű környezetet. Viszont bármit pillanatok alatt megtalálnak az interneten, gyorsan tanulnak, hamar feltalálják magukat, és a sok inger serkenti a kreativitásukat. Türelmetlenebbek, ugyanakkor agilisabbak, és folyamatosan új kihívásokat keresnek. Az előrelépést nem pozícióban, hanem új szakmai kihívásokban mérik – emellett buzog bennük a vállalkozó szellem. A Forbes felmérése alapján a kelet-közép-európai fiatalok 79 százalékát foglalkoztatja a gondolat, hogy vállalkozásba fogjanak, mivel szeretnének a maguk főnökei lenni, és hatást gyakorolni a világra.

Ez a rugalmasság akár ijesztő is lehet a munkaadóknak: félnek, hogy a Z generáció kevésbé lojális, gondolkodás nélkül munkahelyet vált, ha kedvezőbb, izgalmasabb lehetőséget lát. Ez alighanem igaz, de ösztönözheti a cégeket, hogy a fiatalok számára vonzó munkakörnyezetet teremtsenek. Hogy ez miben áll, abban viszont gyakran tévednek. Sokan azt hiszik, a csocsóasztal, a trendi irodabútor és más külsőségek játsszák a főszerepet. Pedig fontosabb a vállalati kultúra. Amikor bemennek az irodába, nem a szó klasszikus értelmében vett munkahelyre akarnak megérkezni, hanem egy közösségbe. Elvárják, hogy legalább hetente visszajelzést kapjanak munkájukról, de az is természetes nekik, hogy ők adjanak visszajelzést főnökeiknek. A korábbi nemzedékhez tartozó vezetőknek el kell fogadniuk, hogy nemcsak tanítják a fiatalokat, hanem tanulhatnak is tőlük. Gyakran előfordul például, hogy az idősebb, magasabb beosztású kolléga kénytelen informatikai kérdésekben segítséget kérni.

Ezzel együtt igaz, hogy az új nemzedékek más típusú irodákban fognak dolgozni. Ebben már nincs mindenkinek íróasztala, hiszen a home office miatt ez sok feleslegesen fenntartott számítógépet és kihasználatlan irodai négyzetmétert jelentene. A megoldás a „shared desk”, a megosztott íróasztal. Egy közös számítógép, amelyen mindenki bejelentkezhet a fiókjába, hozzáférhet a felhőben tárolt fájljaihoz, a munkájához szükséges alkalmazásokhoz. A közös munkaállomásoknál a székeket és az asztalokat is mindenki a testalkatához igazíthatja. Az elmélyült munkához, bizalmas beszélgetésekhez ugyanakkor természetesen csendesebb helyiségek is rendelkezésre kell hogy álljanak. A jövő irodájának részei lesznek a különböző méretű és hangulatukban is eltérő tárgyalóhelyek, ahol kisebb-nagyobb csoportok ülhetnek össze egyeztetésekhez vagy kötetlen, ötleteket szülő beszélgetésekhez.

De mennyire fizetésorientált ez a nemzedék? A Forbes-kutatásban a megkérdezettek 67 százaléka mondta, hogy tanulmányait és választott karrierjét az érdeklődése befolyásolta, s csak 39 százaléknál játszott döntő szerepet a várható fizetés. A Z generáció a munka-magánélet egyensúlyt nevezte meg mint legfontosabb karriercélt, legnagyobb félelme pedig az, hogy nem fog olyan munkát találni, amelyben kibontakoztathatja tehetségét.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.