Ruha teszi a magyart?

/ 2018.05.16., szerda 18:06 /

Az Országgyűlés alakuló ülése után tüntetők szidalmaztak és leköptek három református egyházi vezetőt. Az indulatokat csak tetézte, hogy egyikük bocskaiban volt. A mindmáig megosztó magyar viselet története dióhéjban.

Három ember lépett ki május 8-án az Országházból. Vesztükre: amint a Kossuth téren a kormány ellen tüntetők közé értek, a demonstrálók gyalázkodásba és köpködésbe kezdtek. Merthogy a férfiakat fideszes képviselőknek nézték, amely látszatot a hírek szerint csak erősítette, hogy egyikük bocskait viselt.

Pedig a kárvallottak nem politikusok voltak, hanem református egyházi vezetők, akik Áder János államfő meghívására vettek részt az ülésen. Az viszont, hogy a zsinóros ruházat többek szemében még ma is vörös posztó, híven tanúskodik a viselet közel- és régmúltjáról.

Magyar Öltözködési Mozgalom – így hívták a kezdeményezést, amely a trianoni trauma után meg akarta teremteni a panyókára vetett prémes mentéből, díszkardból, sarkantyús csizmából és egyebekből álló – nehezen viselhető – díszmagyar utódját, illetve a századfordulótól begyűrűző nyugat-európai polgári ruhaneműk honosított változatát. Képviselői tervezői pályázatot hirdettek, mely azonban főleg nők esetében bizonyult sikeresnek; ez érthető is, hiszen az ő ruházatuk a képzelőerő mindig nagyobb megnyilvánulásának nyújt teret.

A férfiaknál már nehezebb volt a helyzet. „A tervezők ugyanis nem tudtak mást tenni, mint a modern szabású zakókat, pantallókat zsinórozással díszíteni, amire ráillett Jókai Mór kiegyezéskori keverék ruházatra tett humoros megjegyzése: »pisli ungarisch, pisli deutsch« (kisit magyar, kisit német)” – írta F. Dózsa Katalin néhai művészettörténész a Rubicon című folyóiratban.

Ahogy pedig Hajdú Tamás viseletkutató a témáról szóló PhD-dolgozatában leszögezte, az Európa más országaiban divatos ruhákat két elem tette magyarossá: a zsinórdíszes gombolás és a Petőfi-nyakkendő (fekete csokornyakkendő arany rojttal). Az e jegyeket magán viselő bocskai is hamar bevett öltözékké vált. A református erdélyi fejedelemről elnevezett viselet már a XIX. században bekerült a köztudatba, ám ekkor még nem konkrét öltözetként, inkább a magyaros ruhák általános jelzőjeként. Mai formája az első világháború után terjedt el főként diákok körében, és eredetileg sapka is társult hozzá.

A II. világháború közeledtével aztán az országos politika (szélső)jobbra tolódása a ruházkodásban is megjelent, és a nemzeti viselet soviniszta, fasiszta bélyeget kapott. A zsidótörvények vészjósló hatását pedig híven érzékelteti, hogy egy 1939-es ruhakiállításon már csak keresztény szabók vehettek részt. Nem véletlen, hogy a kommunista rendszer a Horthy-korszak maradványai között a zsinóros öltözetet is üldözte. Ezért is volt nagy fegyvertény, hogy az 1968-as Táncdalfesztiválon több előadó magyaros ruhában lépett fel – mígnem a rendszerváltozás után a bocskai és társai jobboldali körökben olyan népszerűvé váltak, hogy – Hampel Katalintól Takács M. Zsuzsannáig – valóságos iparág alakult az igények kiszolgálására.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.