felsooktatasirangsor.hu/uzlet/a-leleplezesek-foldrengesszeru-valtozasokat-indithatnak-el-a-vilag-sok-orszagaban-62587/?page=5

http://felsooktatasirangsor.hu/uzlet/a-leleplezesek-foldrengesszeru-valtozasokat-indithatnak-el-a-vilag-sok-orszagaban-62587/?page=5

Gazdaság

Interjú Hans-Olaf Henkellel

/ 2011.11.16., szerda 15:20 /
Interjú Hans-Olaf Henkellel

Hans-Olaf Henkel, a Német Ipari Szövetség egykori befolyásos vezetője a Heti Válasznak adott exkluzív interjújában kétsebességes euróövezetet, nemzetek Európáját és egy valóban liberális pártot szorgalmaz.

 


Fog még az életében egyszer újra német márkával fizetni?

Nem hiszem, nem.

És szeretne?

Nem is szeretnék.

Miben látja a jelenlegi euróválság okait?

Három okot neveznék meg. Az európai államok nem tartják magukat a stabilitás ígéretéhez. A bankok továbbra is ingatag lábakon állnak. Valamint az egész euró nem azonos méretekre - nem azonos teljesítményű országokra - lett szabva.

Van még fájdalommentes kiút?

Nem, fájdalommentes már nincs. Azonban egyesek még mindig a felelőtlen megoldást választják, és arról győzködik a németeket, hogy több Európára, több centralizmusra lenne szükség.

Ön egy kétsebességes euróövezetet javasol. Miben áll ez?

A dél-európai államok is csak nyernének azzal, ha a jelenlegi euróövezet kettéválna. Az északi csoporthoz tartozhatna Németország, Ausztria, Finnország, Luxemburg, Hollandia. De a dánok, a svédek vagy a csehek - akik ma még elutasítják az eurót - szintén szívesebben csatlakoznának egy ilyen csoporthoz.

A kelet-európai népek közül Ön csak a cseheket, a lengyeleket és szlovákokat említi megbízhatóként. A többiekról nem feltételezi a megfelelő gazdálkodást?

Ez tőlük függ. Ha bíznak magukban, és teljesítik a stabilitás korábban meghatározott feltételeit, minden további nélkül.

A jelenlegi eurókrízist sokan egyszerűen az európai népek közötti mentalitáskülönbségekre vezetik vissza. Azokon pedig nehézkes változtatni.

Ez nincs így. Olaszország például egy igen versenyképes állam - lehetne. Pusztán elmulasztották a szükséges reformokat végrehajtani. Hosszú ideig persze olcsón jutottak euróhitelekhez, de ma már nem lehet úgy kijönni a válságból, hogy leértékelik a saját valutájukat.

A német bulvárlapok címlapjain mégis rendszeresen szerepel „a lusta dél-európai" klisészerű figurája. Nem tart attól, hogy a jelenlegi euróválság miatt erősen jobbra tolódik az egész német közélet?

Jobbra tolódás? Épp ellenkezőleg: mindenki balra hajt! A CDU lassan átveszi a szociáldemokraták valamennyi követelését, a szocdemek szép lassan a kommunisták felé mozdulnak el, a polgári liberálisok pedig rég elbúcsúztak az egyéni felelősség, a szubszidiaritás gondolatától.

Sok dél-európai úgy látja, Németország egész Európára rá akarja kényszeríteni a saját erényeit.

Egyértelműen ez a helyzet, és ez egyáltalán nem jó. Egykoron Németország nagy népszerűségnek örvendett a görögök között, mára azonban meggyűlöltek bennünket. Ez is az európai integráció egyik szép mellékterméke. Német politikusok állandóan késztetést éreznek arra, hogy más nemzetek dolgaiba beleszóljanak. A legnagyobb hitelező szemszögéből persze érthető ez, de ne csodálkozzunk, ha így éppen az integrációs eszköznek szánt euró lesz az egyik legfőbb vitaforrás.

Milyen irányba kéne Európának elmozdulnia? Európai föderalizmus vagy szuverén nemzetállamok?

Mára sajnos már nem is ezek az alternatívák. Az euró-mentők centralizmust, központosítást akarnak. Ezt utasítom én el. Én „a hazák, a nemzetek Európájában" hiszek, és nem egy „Európa hazában".

A globalizmus korában azonban a nemzetállamok rég elvesztették az irányítási képességüket. Nem éppen azon kéne dolgozni, hogy valamiképp a politika újra visszanyerje elsőbbségét a gazdaság felett?

De semmiképp sem brüsszeli központosítással, amire az „euróromantikusok" törekednek. Hanem a döntéseket helyben, a régiók, a nemzetek szintjén kell meghozni. Újra kell éleszteni a szubszidiaritás gondolatát.

E helyi közösségek, nemzetek azonban ma nem csak egymással kénytelenek versenyezni, de az olcsó kínai áruval is. Egy egységes Európa - ahol az adókat vagy a minimálbért is egységesen, európai szinten határozzák meg - könnyebben tudná kivédeni a globalizmus káros hatásait.

Dehogy! Az európai államok közötti, a kontinensen belüli versenyt igenis meg kell őrizni, csak ettől lehetünk erősek, és nem azzal, ha felszámoljuk a versenyt. Ne feledjük, hogy versenyképessé mindig a verseny tesz bennünket.

Az Ön uniókritikus nézeteit nem csak liberálisok vagy kiábrándult konzervatívok, de baloldaliak, főleg a nemzeti bolsevik körökből, szintén üdvözlik. Lát esélyt egy új politikai mozgalomra, amely az EU ellen a régi ideológiákon túlmutatóan szerveződne?

Én egy olyan pártot szeretnék, amilyen egykoron az FDP volt: liberális, szabadságszerető, az egyéni felelősséget támogató. A német szabad demokraták azonban elárulták ezen elveiket.

Hogyhogy nem alakult akkor Németországban még mindig egy szabadelvű, EU-szkeptikus párt?

Egyszerűen politikai tabu nálunk az euró megkérdőjelezése. Nem csak alternatívákat megfogalmazni politikai inkorrekt, de még gondolni sem szabad rájuk.

Kész lenne egy ilyen mozgalom élére állni? Kik jöhetnének szóba partnerként? Thilo Sarrazin mondjuk? Vagy a szabadelvű filozófus Peter Sloterdijk?

Kiváló nevek. De úgy vélem, jól felfogott érdekből egyikük sem próbálkozott még egy ilyen új párttal. Én sem vállalkoznék rá, mert még nem adtam fel a reményt, hogy az FDP visszatalál a liberalizmushoz, és összeszedi magát.

Hans-Olaf Henkel
Menedzser, a Német Ipari Szövetség egykori vezetője. 1940-ben Hamburgban született, édesapja Magyarországon esett el német katonaként. Szülővárosában szociológiát és közgazdaságtant tanult, majd éveken át az IBM-nél dolgozott vezető beosztásokban. 1995 és 2000 között irányította a befolyásos Német Ipari Szövetséget. Henkel nemzeti-liberális, kapitalista, uniókritikus nézeteivel rendszeres résztvevője a német közéleti vitáknak. Szeptember óta előadókörúton kampányol Németország-szerte az euró-segélycsomag ellen és egy új liberális párt mellett. A mannheimi egyetem tanára.
 


Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.