Gazdaság

A drónoktól az űrutazásig

/ 2018.03.21., szerda 18:49 /

Mit ér az innováció, ha közép-európai? A témában think.BDPST néven március 28–29-én rendezendő konferenciáról Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont (AJTK) igazgatóhelyettese és Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) vezetője beszél.

– A konferenciát harmadik alkalommal rendezi meg az AJTK. Mi a céljuk, és milyen tapasztalatokat szereztek eddig?

Antall-Horváth Veronika: Célunk az volt, hogy Budapestet elhelyezzük a nemzetközi-regionális stratégiai konferenciák térképén, ezen a téren ugyanis lemaradásban voltunk a többi V4-országhoz képest. Olyan fórumot kívántunk létrehozni, mint a pozsonyi GLOBSEC, a lengyel Krynicai Fórum vagy az Európa jövőjéről szóló cseh konferenciasorozat. A think.BDPST célja, hogy elősegítse Közép-Európa fejlesztését és a közös gondolkodást a jövő technológiáiról. Minden nagy stratégiai konferencia alapvető feltétele az össztársadalmi és politikai támogatás és együttműködés. A visszajelzések alapján sikerült megtalálnunk azokat az üzleti szereplőket, politikai döntéshozókat, akadémiai szakértőket, akik ezt biztosítani tudják.

– A konferencián részt vesznek a BVK Be Smart startupversenyének nyertesei is. Miért?

Szalai Piroska: Az első think.BDPST konferencia előtt Magyarország tel-avivi nagykövetsége megkeresett bennünket azzal, hogy a tanácskozásra érkező izraeli küldöttség szeretne minél több magyar startuppal megismerkedni. Ezért szerveztünk egy fórumot, közel harminc magyar startup részvételével. Tavaly már jóval nagyobb szabású Startup Budapest Fórumot szerveztünk, s nyerteseink közül a konferencia fő témájába illeszkedők kiállíthattak a Startup Cornerben, a think.BDPST kísérőrendezvényén. Idén a szerdai nyitónap délelőttjén rendezzük meg Startup Budapest Fórumunkat, ahol a résztvevők találkozhatnak a februárban Lisszabonban járt és az áprilisban Madridba készülő startupjainkkal, valamint a V4 – EYES versenyünk nyerteseivel, illetve a Rheinland-Pitch versenyünkön eredményesen szerepelt startupjainkkal. A konferencia napján pedig a Startup Expóban újra lesz lehetőség komolyabb kapcsolatok kialakítására.

– Melyek az idei rendezvény fő témái, és kik a legfontosabb résztvevők?

A.-H. V.: Fő témánk a jövő közlekedése, beleértve a fuvarozást, a szállítmányozást, az e-mobilitást és az önvezető járműveket. E kérdéseket minden szempontból – földön, vízen, levegőben – körbejárjuk. Minden konferenciánk közös témája a jövő munkahelye; idén a robot-ember együttműködés kérdéseit fogjuk megvitatni. De szó lesz az űr- és a földi technológiák közti interakciókról és az űrutazásról is, valamint a szellemi tulajdon védelméről.

Sz. P.: Az expo kiállítói is illeszkednek a think.BDPST fő témájához. Ők a magyar piacon már működő cégek; a rendezvény nemzetközi kapcsolataik fejlesztésében lehet a segítségükre.

– A szellemi tulajdon védelmén túl milyen kérdést terveznek körbejárni?

A.-H. V.: Például a drónkérdést: mi a teendő, ha megjelenik egy külföldi drón az ország területén? Ez még nyitott szabályozási kérdés. Szintén fontosak az etikai szempontok. A zalaegerszegi tesztautópálya révén hamarosan mi leszünk az önvezető autók legfontosabb tesztelői a térségben. De arra még nincs válasz, ha egy ilyen autó balesetet okoz, kit vonnak felelősségre. Az etikával kapcsolatos kérdések a drónoknál is felmerülnek: a felvételen szereplőket például nem lehet egyesével megkérdezni, hogy beleegyeznek-e a szereplésbe.

Sz. P.: A digitális forradalom számos új feladatot ad a szabályozások alkotói-nak, az önkormányzatoknak és az államnak. Az európai nagyvárosok ugyanezekkel a kérdésekkel küzdenek, nem vagyunk lemaradva, de gyorsan kell megoldásokat találnunk.

– Ha mindenki nagyjából ugyanott tart, miért és hol fontos az együttműködés?

A.-H. V.: Közép-Európában az innováció alapját a tudás adja. Magyarország ebben mindig jól teljesített; e téren rengeteget adtunk a világnak. Ha pedig az adottságokat jó együttműködési struktúrába tudjuk helyezni, akkor a régió még jobb pozícióba kerül. Ennek fő területe az autóipar, amiben már öt-tíz éve meghaladtuk a „Magyarország összeszerelő üzem” retorikát. De ott van a gyógyszeripar is: az agy- és rákkutatás területén nálunk vannak az „agyak”. Viszont itthon még nincs olyan támogatási kultúra, amilyen például az Egyesült Államokban régóta létezik. De alakul. Szegeden, Győrben, Kecskeméten és Budapesten olyan kutatás-fejlesztések zajlanak, amelyek az egyetemek és a gazdaság együttműködését fűzik szorosabbra.

Sz. P.: A startupok és spinoffok – egyetemi projektekből alakult innovatív kisvállalkozások – száma évről évre nő. A nagy cégeknek égető szükségük van rájuk, mert saját kutatás-fejlesztési részlegük már sokszor nem tud olyan gyorsan és annyi outputot produkálni, amennyit a piac megkövetelne tőlük, így számukra minden együttműködés érdekes. A gazdaság egyébként is arról szól, hogy versenyzünk ugyan, de közben együttműködünk. A kettő nem ellentét, hanem együtt mozgatja a gazdagságot.

– És hogy vannak ezzel a visegrádi országok?

A.-H. V.: A V4-ek gazdaságának legfőbb közös pillére – Lengyelországot kivéve – a járműipar. Mint a visegrádiak közti minden együttműködésre, erre is jellemző, hogy az országok együtt nagyobb súlyú szereplők lehetnek a nemzetközi piacon. Versenytársak is vagyunk, de a tőkevonzás miatt különösen fontos az együttműködés. Ha együtt pályázunk például kutatási-fejlesztési forrásokra, nagyobb eséllyel nyerünk, így a nagyobb országok is jobban érdekeltek a velünk való együttműködésben. De az együttműködésnek más területei is lehetségesek. Nagy álmunk például a közös visegrádi felsőoktatás. A peremfeltételek megvannak, az igény is adott, de a tárgyalások még nem indultak el.

Sz. P.: Ha csak a startup- és innovációs ökoszisztémát nézzük, minden visegrádi ország másban erős. Az EU háromévente adja ki a régiók versenyképességét bemutató mérését; a 2016-os vizsgálat – ahogy a korábbi kettő is – Közép-Magyarországon az innovációt magasra értékelte. Versenyképességünk ezen összetevője másfélszer annyi pontot kapott, mint az uniós átlag, tehát erre az erősségünkre kell alapoznunk. A European Digital City indexben pedig a V4 fővárosai közel állnak egymáshoz – ez is mutatja, hogy senki sem húzott el, mindenki most találja meg a helyét, s ha ügyesek vagyunk, kiegészíthetjük egymást, és szinergikusan együtt mozoghatunk.

– A konferencia díszvendége Dél-Korea. Mit tanulhatunk tőlük?

A.-H. V.: A Világbank 2016-os adatai szerint Dél-Korea GDP-jének 4,23 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, megközelítve a 4,27 százalékos Izraelt. A kutatók száma 2004 óta megduplázódott. A Bloomberg 2018-as Innovation Indexe – mely kutatás-fejlesztési költés és a high-tech állami vállalatok száma alapján rangsorolja az országokat – Dél-Koreát helyezi az első helyre. Az innovációs technológia támogatása nagymértékben hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez: míg 1960-ban még a legszegényebb országok közé tartozott, 2014-re a 13. legnagyobb gazdasággá vált. Noha a visegrádi országok kutatás-fejlesztési költése messze elmarad Dél-Koreáétól, az ottani példákból érdemes tanulni. Emellett a technológiaintenzív ipari beruházások – különösen a jövő közlekedése – területén is számos lehetőség van az együttműködésre Dél-Korea és a V4-ek között.

 * * *

A mindenki számára nyitott, ingyenesen látogatható Startup Expo idei kiállítói

  • A Beerides a térség első repülőtéri közösségi autómegosztója,
  • az Electromega környezetkímélő, nulla kibocsátású, elektromos meghajtású szemeteskocsikat épít,
  • a Mindtech Drivealert applikációja az éberség megőrzését segíti elő vezetés közben,
  • a Route4U fejlesztése kereshető és tervezhető akadálymentességi járdatérkép,
  • a Stringbike által kifejlesztett láncnélküli, zsinóros hajtástechnológiával a kerekesszék toló-húzó mozgással hajtott közlekedési eszközzé alakítható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.