valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

A hatalom forrásai

Egymillió emberből egy tartozik közéjük - Kik ők?

/ 2009.05.26., kedd 14:31 /

Kik tartoznak a globális elitbe? Mi a hatalom forrása? Mire használja az elit a hatalmát? Nőnek-e a vagyoni és jövedelmi különbségek a világban? Mit üzen nekünk az elit?

Szerzőnk - vezető amerikai újságíró, öt nagy sikerű könyv szerzője, a globális elit elismert szakértője - szerint a piacok és a pénz globalizációja kitermelt egy új globális elitet, amely kezében soha nem látott hatalom összpontosul. A közel ezer milliárdos gazdagabb, mint a Föld legszegényebb országaiban élő 2,5 milliárd ember összesen. A Földön élők közül minden egymillió emberből egy tartozik a hatezer főre becsült globális uralkodó osztályba: milliárdosok, államfők, a globális cégek vezetői, vallási vezetők, a szellemi és kulturális elit kiemelkedő személyiségei, sőt még vezető terroristák is tagjai a globális uralkodó osztálynak.

A hatezer fős globális milliárdosklub nem minden tagja része a globális elitnek, közülük csak azok, akik vagyonukat nemzetközi befolyásra váltják át. A hatalom forrása lehet a nagy vagyon, de pozíció is átváltható hatalomra, ha ezt a vezető helyet sokáig birtokolja valaki, és nemzetközi befolyásra tesz szert. A vagyonhoz vagy pozíció adta hatalomhoz való hozzáférés - tehát nem formális birtoklása, hanem csak a hozzáférés - is lehet a hatalom forrása, ahogy a gondolatok és szellemi javak is adhatnak befolyást: Henry Kissinger tanítványai, vagy azok tanítványai számítanak igazán az amerikai külpolitikai elitben, ahogy Paulo Coelho brazil író sem saját vagyona vagy hatalma révén tagja a globális elitnek.

A hatalmi elit tagjai tehetség, munka és szerencse révén emelkednek ki: legtöbbször mind a három kell a klubtagsághoz. Davos, a Bilderberg-csoport, a Trilaterális Bizottság vagy a Bohémek Vándor Csoportja (Bohemian Grove) intézményi keretet is adnak a globális elitnek, és ez fontos, mert a nemzetközi befolyás a tagok együttműködése révén erősödik. Egy magányos milliárdos vagy a nemzetközi színtéren passzív politikai vezető nem lehet a globális elit tagja, mert az együttműködés és közös gondolkodás a klubtagság lényege.

A globális elit legnagyobb csoportját a globális cégek vezetői adják: mintegy 1500 cég árbevétele vagy vagyona haladja meg az ötmilliárd dollárt, vezetőik természetes tagjai a klubnak. Közülük is 106 árbevétele 50 milliárd dollárnál is nagyobb, miközben csupán 60 olyan ország van a világon, amelynek nemzeti jövedelme eléri ezt a szintet. E megacégek közül 91 az Atlanti-óceán két partján tartja székhelyét - 53 Európában és 38 az Egyesült Államok keleti partvidékén -, és nyolc van Japánban. Mire használja az elit a hatalmát?

Szerzőnk példái közül Chile a legérdekesebb. A neoliberális közgazdasági iskola a chilei modellt tartja a legnagyobb sikernek, és valóban Chile gazdagabb, mint a többi latin-amerikai ország, hála a kilencvenes évtizedben elért évi nyolcszázalékos növekedésnek. Közben viszont Chilében a jövedelmi különbségek a világ egyik legmagasabb szintjét érték el, a legjobban kereső 20 százalék a teljes jövedelem 67 százalékát kapja, míg a legkevesebbet keresők csak három százalékot. A társadalom 60 százaléka fel sem léphet a középosztályba, mert csak a jövedelem 30 százalékát kapja. A gazdaság egy maroknyi család kezében van, mindegyikük monopolhelyzetben van egy-egy vezető gazdasági ágazatban, és sem külföldi tőkét, sem chilei vállalkozást nem engednek be a területükre. A politika szintén 5-10 család kezében van, ezért sem a jövedelmi különbségek csökkentéséért, sem a hazai kis- és középvállalkozások érdekében nem történik semmi.



E családok vagyona a réz, fa és más természeti erőforrások kitermelésén és exportján alapul: az innováció, a kreatív iparok és a K+F nem része a chilei modellnek. A chilei elit érdekével ellentétes az új vállalkozók segítése, a középosztály szélesítése és a társadalmi mobilitás erősítése: a neoliberális modell egy zárt társadalmat hozott létre.

Magyarország jövője a középosztály bővülésén múlik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.