Gazdaság

A hét szűk esztendő vége

/ 2017.03.14., kedd 15:25 /

A 2016-os banki profitot a korábbi veszteségek tükrében kell értelmezni – mondja Patai Mihály. A Bankszövetség elnöke örül, hogy a szektor újra tárgyalópartnere a kormánynak, és először beszél Matolcsy György lakásügyéről.

– A magyar bankrendszer 2016-ban rekordméretű, 456 milliárd forintos adózott nyereséget ért el. Ön korábban hét szűk esztendőként emlegette a gazdasági válságot követő éveket. Véget ért az ínség kora?

– Valóban vége van a legnehezebb éveknek, de a kép nem olyan rózsás. A bankrendszer szorosan összekötve működik a ciklikus gazdasággal – de a ciklusok lendületét magára alakítva, akár a hullámmozgás. A növekedési pályára állást a szektor képes felnagyítani. Ilyenkor jellemző – ahogy most is –, hogy ingatlanberuházások sokasága indul el egyszerre, amelyeknek nagy a finanszírozási igényük. Emellett a szektorra rakódó extraterhek – a bankadó – mérséklődése is kedvezően hat a költségekre, végre elkezdhet visszaállni regionális versenyképességünk. Ugyanakkor a nyereség megugrásában jelentős egyszeri tételek is közrejátszottak. A Visa kártyatársaság nemzetközi tulajdonosi átrendeződése miatt a hazai bankoknak el kellett adniuk a cégben lévő részesedéseiket. Ennél is jelentősebb, 118 milliárd forintos tételt jelentett a nem teljesítő hitelek mögé korábban képzett céltartalékok felszabadítása. Az eredmény megítélésekor érdemes látni, hogy a válság évei extrém költség-visszaszorításra késztették a szektort, ennek eredményhatása most pozitív, de a szervezetek reális útra való visszatérése – az infrastrukturális fejlődés, növekedés, személyi kérdések – csökkenteni fogja a pozitívumot. Ugyanakkor a nyereség a korábbi gyakorlatot tekintve a bankoknál döntő részben visszaforgott a szektorba, ez a digitalizáció fejlesztési igényei és kihívásai miatt most is reális forgatókönyv lehet.

– Mire lesz képes a bankszektor a jövőben?

– Azt gondolom, a bankok a mostani nyereségnek jó, ha 50-60 százalékára be tudnak rendezkedni. Vagyis a magyar bankszektor tőkearányos nyeresége 5-6 százalék körül lesz, amivel a hazai bankok Európa egyik legkisebb megtérülését tudják biztosítani tulajdonosaiknak.

– Itt maradnak így?

– Az elmúlt években több bank megszüntette magyarországi működését. Ám több nagybank számára a magyarországi jelenlét kulturális vagy stratégiai döntés – fontos számukra a térségbeli, másoknál az európai jelenlét. Ugyanakkor a megtérülési számok miatt eladni sem könnyű ezen a piacon.

– A legnagyobb bankvásárló hazánkban mostanság a magyar állam. A többségi magyar tulajdonban lévő bankszektor létrehozásának kitűzött célja teljesült. Sokan attól tartanak, hogy így nem lesz egyenlő a pálya a hazai a piacon. Mi erről a véleménye?

– A fair és valódi verseny szerintem megmarad. Ám a külföldi és a magyar bankok vadászterülete elválik egymástól – más terepen mozognak. A tigris és az oroszlán sem egy helyütt vadásznak, mert más az életterük.

– Arra gondol, hogy míg az állami, önkormányzati cégek az esetek jó részében a magyar, részben állami tulajdonú bankokhoz fordulnak hitelért, a nemzetközi cégek nemzetközi bankokon keresztül intézik a pénzügyeiket?

– Ön ezt a következtetést vonta le abból, amit mondtam, és nem vitatkozom, még ha így a kép egyszerűbb is a valóságnál. Az európai szabályozói kultúra a versenysemlegességre és a függetlenség elvére épül – a kontinens részeként ennek hazánkban is érvényesülnie kell.

– A jövő nem kecsegtető így a külföldi tulajdonú bankok számára. Korábban azt mondta, a vállalati hitelállomány harmadát nem magyarországi hitelintézetek adják. A hiányzó kölcsönök döntő része nagyvállalati hitel, ugye?

– Valóban, a nemzetközi nagyvállalatok ma többnyire nagy likviditással rendelkeznek. Fejlesztéseiket, beruházásaikat maguk tudják finanszírozni – a magyar gazdaság jellemzője, hogy igen kiszolgáltatottak ezeknek a multiknak. A hazai bankok telítettek vállalati és lakossági betétekkel, forrás van tehát hitelezni, de nincs kit. Azt mindenesetre nagy erénynek – és az MNB sikerének – tudom be, hogy a Magyarországon képződött likviditást a bankok most állampapírok vásárlására fordítják, ezzel pedig olcsóbbá és biztonságosabbá válik az állam finanszírozása.

– Maradnak piacnak a hazai kis- és középvállalatok. A jegybank itt komoly növekedést mér – ez azért örömteli, nem?

– A bővülés zöme a jegybanki programoknak tudható be, ráadásul idén a kormány tervei szerint jelentős mértékben érkeznek a hazai vállalkozói szférába uniós pénzek. Miközben monetáris és költségvetési szempontból sokat jelenthet az uniós milliárdok gazdaságélénkítő hatása, egyet kell értenem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, hogy ez a pénzbőség rossz irányba viheti a vállalkozói logikát. A cégek – tisztelet a kivételnek – ma a szerves fejlődés helyett olyan irányokba fejlesztenek, amelyekre van vissza nem térítendő uniós forrás. Félő, hogy az ingyenpénz reményében megvalósuló beruházások zöme nem állja majd ki a piac próbáját.

– A jegybank szerint a magyar pénzintézetek 2-3 százalékkal magasabb feláron adnak lakossági hitelt, mint térségbeli társaik. Nem kérdezem, hogy egyetért-e az MNB azon törekvésével, hogy a két szintet közelítse.

– Kérdezheti, mert a különbség adott. A helyzetet azonban több tény árnyalja. Az egyik, hogy a magyar bankok mögött ott van a hét szűk esztendő. A felelős banki kockázatkezelésnek figyelembe kell vennie a megtanultakat. Azt az ezermilliárd forintos veszteséget például, amelyet a devizahitelek rendezése, a Kúria által tisztességtelennek ítélt tételek elszámolása és a forintosítás okozott a szektornak. Ez beépül a bankok kockázatvállalási hajlandóságába, árképzésébe. A másik tényező, hogy a magyar adósok törlesztési hajlandósága rosszabb, mint bármely környező országban élőké. A hazai bankszektor nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az MNB szerint a nem teljesítő hitelek 11 százalékát olyan adósok nem fizetik meg, akik tudnának törleszteni. Ráadásul az MNB csak a legális jövedelmet vizsgálja. Sokan nem hiszik, milyen társadalomromboló erő lehet ez a polgáriatlan fegyelmezetlenség. „Betyárosnak” tűnhet, aki nem fizeti a hitelét vagy az adóját, pedig ezzel mások elől veszi el a boldogulás lehetőségét.

– Az elmúlt napokban futott végig a végrehajtási törvény módosítása. Mit gondol róla?

– Nem tartjuk szerencsésnek az intézkedést, mivel az állam által felügyelt – viszonylag tisztán és jól működő – elektronikus árverezési rendszer működését nem javítja, hanem rontja. A szabályozással megemelt kikiáltási ár időben elhúzhatja az eljárást, a vevő megtalálását, miközben ezalatt a különböző eredetű tartozások kamatai tovább növelik a tartozást. A legkevésbé forgalomképes, lemaradó vidéki régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése akár meg is gátolja, hogy az adósok az ingatlan eladásával visszanyerjék fizetőképességüket. Valószínű, hogy nem örül a javaslat várható hatásainak az MNB sem, hiszen a jelzálogjog érvényesítésének korlátozása jó eséllyel emelni fogja a kamatokat, másrészt nehezíti annak a jegybanki kívánalomnak a teljesülését, hogy a lakáshitelek mögött valódi jelzáloglevél-piac működjön. Sok esetben a vállalkozói hitelek mögött is magáningatlan áll fedezetként, az intézkedés tehát a kkv-hitelezésre is kedvezőtlenül hat.

– Egyesek szerint a törvénymódosítással a kormány megsértette az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodását. Mi erről a véleménye?

– Érzem a kérdése súlyát, foglalkoztat is a téma. A Bankszövetség üdvözölte a megállapodást, de egy háromoldalú szerződés részleteiről, az abban foglaltak teljesüléséről vagy nem teljesüléséről csak a szerződő felek nyilatkozhatnak.

– A hároméves ciklus végéhez közeledünk, amelyet a Bankszövetség elnökeként töltött. Érdemes volt ismét elvállalnia a feladatot?

– Bár a szektoriális megtérülés a tavalyi évet leszámítva sok örömre nem adott okot, a mögöttünk álló ciklusra, úgy érzem, számos tekintetben elégedetten tekinthetek vissza. A devizahitelek kezelésében a térségben is példaértékű megoldások születtek a kormány, az MNB és a Bankszövetség közös és fajsúlyos vállalásaival. Az eszközkezelő felállítása és az árfolyamgát mellett a devizahitelek 2014-es forintosítása olyan siker, amelyet a hasonló problémával szembesülő régiós országok egyike sem tudott megismételni. Ráadásul a forintosítás a legjobb időpontban zajlott, hiszen röviddel ezután a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamát – az intézkedés szerencsés ütemezése a jegybank sikere. Ugyancsak az elmúlt három év eredménye, hogy újra párbeszéd folyik a kormány, a jegybank és a pénzintézetek között, észrevételeink, érveink megjelennek, helyt kapnak a tárgyalásokon. Ez kiváltképp fontos olyan időszakban, amikor a fejlődés, a digitalizáció, az ügyfélkiszolgálás komoly változás előtt áll.

– Nevét mostanában nem csak szakmai munkája miatt emlegette a nyilvánosság. Összeférhetetlenséget kiáltva írták az újságok: Matolcsy György jegybankelnök az egyik luxuslakásában lakik, miközben az MNB felügyeli az ön által vezetett UniCredit Bankot. Eddig nem nyilatkozott a kérdésben. Most itt volna az alkalom.

– Banki vezetőtársaimat és a Bankszövetség elnökségének tagjait időben, írásban tájékoztattam a tényről, hogy csak megerősíteni tudom, amit Matolcsy György jegybankelnök mondott: soha nem lakott a várbeli társasházi lakásomban. Egyébként az állítólagos ügy úgymond kirobbanása után az UniCredit központi compliance csoportja mindent átvizsgált, a lakásügy mellett a sajtó által tárgyalt, lehetséges „protekcióként” szintén említett Eiffel Palace irodaház finanszírozását, valamint egy, a magánnyugdíj-portfóliókból származó értékpapírcsomag értékesítését. Nos, az Eiffel Palace eladásával a bank nemhogy előnyhöz nem jutott, de milliós nagyságrendű euróbevételtől esett el, hiszen az ingatlant a jegybanknak eladó tulajdonos emiatt bőven lejárat előtt visszafizette húszéves devizakölcsönét. Egy korábban lezárt hitelügylet ugyanis nem hozhatja meg a tőle eredetileg elvárt eredményt. Ami az értékpapírcsomag értékesítését illeti, az UniCredit nyílt pályázaton, a legkedvezőbb árral nyerte el a feladatot. Az érintett portfóliót a bank szerződés szerint értékesítette a piacon, majd tisztán elszámolt. Egyébként ez is olyan szakterület, amelyen kollégáim szaktudása több évtizede széleskörűen elismert. Visszatérve a vizsgálatokra: semmilyen visszaélést, összefonódást nem állapítottak meg egyik esetben sem. Tisztességes üzleti gyakorlatot találtak. Ezeket az elveket tartom magam is meghatározónak vezetőként a bankom és a szektor alapelveinek egyaránt.

– A vizsgálat eredménye szerepet játszott abban, hogy márciusban a milánói bankközpont meghosszabbította mandátumát, s felkérte elnök-vezérigazgatói munkájának folytatására?

– Bármilyen etikai vétség természetesen kizáró ok lett volna, a hosszabbítás szakmai szempontjairól pedig a főnökeimet kell kérdeznie.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.