Gazdaság

A huszadik század eleje óta nem voltak ilyen jók az esélyeink?

/ 2017.11.07., kedd 14:35 /

Egy friss gazdasági elemzés szerint nagyon régen volt ilyen olcsó finanszírozni a magyar államot, amely ráadásul dúskál az adóbevételekben. Ma már az a fő kérdés, hogyan költsük el értelmesen a forrásokat. 

Erős jelzőkben nem fukarkodó, érdekes elemzést tett közzé nemrég a Hétfa Kutatóintézet. Pálinkás Ervin bemutatja, hogy a magyar államháztartás egyenlege évek óta javuló folyamatokat mutat, egyre kisebb kamatot kell az országnak fizetnie az államadósságot finanszírozó kötvényekért. 

Míg az elmúlt másfél évtizedben az állam kiadásainak 12 százalékát, évente átlagosan 1100 milliárd forintot költött a hitelek kamatainak törlesztésére (ez nagyságrendileg az oktatásra fordított összeggel egyenlő), most ez hét százalék körül áll. Pálinkás Ervin szerint még kedvezőbb is a helyzet, mint az ezredforduló táján. „A világháborús összeomlások, majd jóvátételek után a hetvenes évektől felépülő (jólétben keveset eredményező, teherben azonban fojtogató) adósságállomány folyamatosan megtörhetetlennek látszó spirálban tartotta az országot” – szögezi le.

Az állam nemcsak nagyságrendekkel kevesebbet költ saját maga finanszírozására, de jóval nagyobbak az adóbevételei is. A kutató idézi az Európai Bizottság tanulmányát, amely megállapítja: 2011 és 2015 között hét százalékkal csökkent a befizetetlen forgalmi adó aránya, a régióban volt a 2004 után csatlakozott EU-országok közül Észtország után nálunk volt a második leghatékonyabb az ÁFA beszedése.

Ez azért is fontos, mert évtizedek óta evidenciaként kezeltük, hogy az adócsalás nemzeti sport, az ellen nincs mit tenni. Szerencsére lehetett, például az online kasszák bevezetésével.   

Nem minden papsajt, persze. Tele van a padlás a saját történelmi lehetőségeit elszórakozó országok történeteivel. „A fenntartható költségvetési mozgástér ugyanis ismeretlen fogalom a magyar gazdaságpolitikában, így korábban bevált hazai gyakorlatokhoz e téren nemigen lehet nyúlni, rossz példa azonban akad. Reméljük, gyorsan és sikeresen megtanuljuk, hogyan működik egy olyan állam, ahol a költségvetési kényszer nem köti gúzsba az országot” – állapítja meg végül Pálinkás Ervin.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.