Gazdaság

A magyar pedagógia sosem volt poroszos

/ 2010.12.23., csütörtök 08:27 /
A magyar pedagógia sosem volt poroszos

Nem örült a Pokornival folytatott nyilvános perpatvarnak - mondja lapunknak Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a konzervatív iskola éppúgy gyermekközpontú, mint a liberális - csak sokkal eredményesebb.

- Amennyiben forradalom zajlott le a szavazófülkékben, az hogyan csapódik le az oktatásügyben?

- Nincs szó forradalmi változásról. Szeretném, ha az oktatás világa visszatérne ahhoz a rendezett, átlátható állapothoz, amely korábban jellemezte. Az elmúlt időszakban ugyanis a dolgok rendje megbomlott.

- Mikorra datálja a kisiklást?


- Leginkább az elmúlt nyolc évre, amikor a hagyományos pedagógiai elveket félresöpörve máshol esetleg bevált, de nálunk meg nem honosítható eszmék alapján akarták átformálni a közoktatást. Egy olyan liberális pedagógia jegyében történt mindez, amely - némi túlzással - azt hirdette, hogy a gyereknek mindent szabad. A szülőket szinte a tanárokkal egyenrangú szereplővé tették, még az évismétlést is szülői beleegyezéshez kötötték.

- Mégiscsak a szülő ismeri legjobban a gyereket, nem?

- Valóban, de az értékelés, az évismétlésről szóló döntés tárgyilagos mérlegelést igénylő szakmai kérdés. A szülő érthető módon érzelmileg elfogult, laikus véleményt alkot. Megalázó volt a pedagógustársadalom számára, hogy az akkori oktatásirányítás megkérdőjelezte szakmai illetékességét. Az elmúlt években több hasonló döntés született, amely a tanár-diák-szülő szerepek összezavarodását eredményezte. Ezt a szülők is érzékelték, s azt tapasztalták, hogy az iskolában nincs biztonság, a pedagógusok bizonytalanok, az iskola teljesítőképessége romlik. Most az elmúlt évek hibás oktatáspolitikájának korrekcióját hajtjuk végre. Nem vadonatúj rendszert készülünk bevezetni, pusztán visszatérünk a jól bevált alapokhoz.

- Ezt a konfliktust sokan a "poroszos" nevelés és a gyermekközpontú pedagógia ellentéteként írják le. Ha nyugaton működnek a modern módszerek, nálunk miért nem?

- Ez a szembeállítás csúsztatáson, vagy jobb esetben tévedésen alapul. A magyar pedagógia sosem volt poroszos, hanem a kontinentális pedagógiai hagyomány része, amely nem kérdőjelezi meg a tanár irányító szerepét. Ezzel szemben a liberális pedagógia a gyereket teszi a nevelési folyamat irányítójává. A jó tanárok a konzervatív vagy kontinentális pedagógiai gyakorlatban mindig is emberközpontú módon tanítottak. Mindkét irányzat távol áll attól a poroszos módszertől, amelyet például Ottlik Géza Iskola a határon című művéből ismerhetünk. A magyar pedagógia soha nem tekintette tárgynak a gyereket, még ha akadtak és ma is akadnak vadhajtások.

- A nyilvánosságban gyakran jelenik meg vonalas, ókonzervatív politikusként. Elégedett azzal a képpel, ami kialakult önről?

- Tisztában voltam azzal, hogy sokan támadni fognak, és ez erőteljes össztűzzel be is következett. A gyakran nemtelen gúnyolódásoknál azonban fontosabb számomra az a sokféle módon kifejezett támogatás, amit a pedagógustársadalomtól és ismeretlenektől kapok.



- Az előző évek oktatásirányítása a technológiai és a módszertani fejlesztésre helyezte a hangsúlyt. Egy konzervatív tanár nem szeretheti a digitális táblákat?

- Dehogynem. Sohasem állítottam, hogy csak táblával és krétával szabad tanítani. Az általunk képviselt pedagógiai kultúra nem ellenzi új eszközök bevonását. Ha végignézi a konzervatívnak nevezett keresztény iskolákat, sok helyen láthat digitális táblát, találkozhat korszerű módszereket alkalmazó tanárok sokaságával, de nevelési ügyekben az intézmények értékelvű alapon állnak, a pedagógus kompetenciáját nem kérdőjelezheti meg a laikus szülő vagy a gyermek.

- A szakmai felügyeleti rendszer bevezetésétől sokan félnek. Miért kell visszahozni a tanárok ellenőrzését?

- Felmérések igazolják, hogy a tanárok 90 százaléka pártolja a külső szakmai segítő, támogató ellenőrzési rendszert. Számtalan fórumon teszteltem az ötletet, több ezer kolléga véleményét hallgattam meg. Meggyőződtem róla, hogy a pedagógusok is tudják: nem szerencsés, ha nincs külső kontroll. A tanároknak is szükségük van arra, hogy objektív módon értékeljék a teljesítményüket. Európában példa nélküli, hogy egy országban a közpénzekből fenntartott közoktatási rendszert 25 éven át senki sem ellenőrzi.

- Nehéz elhinni, hogy ujjongva fogadnák az órán a szakfelügyelőt.


- Nem a régi, rossz emlékű szakfelügyelői rendszer újraélesztésére készülünk. A hangsúly a segítségen, a jó gyakorlat megerősítésén, és nem a hibakeresésen van. Persze minden embernek összeszorul kicsit a gyomra, amikor megmérettetés előtt áll. Egyáltalán nem baj, ha az adrenalinszint megemelkedik, hiszen ennek motiváló hatása van. Korábban, igazgatóként én is észrevettem néha, hogy az óralátogatás első pár percében remegett a kolléga keze. De ez elmúlt a harmadik mondat után. És azt is megtapasztaltam, hogy az óra szakszerű megbeszélése, a megalapozott dicséret szárnyakat ad a pedagógusnak.

- A felsőoktatási törvény miatt nemrég összetűzésbe került Pokorni Zoltánnal. Az ön olvasatában mi volt a vita tétje?

- A vitát előszeretettel tálalták a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikai műhelye közötti konfliktusként, de ez nem igaz. Én korábban lettem a Fidesz tagja, mint a Kereszténydemokrata Néppárté, és a Fidesz kulturális tagozata oktatási műhelyének a vezetője vagyok. A törvénytervezetet előkészítő munkacsoportban is sok Fidesz-tag dolgozott. Nem titkolom: nem örültem a nyilvános perpatvarnak, amit nem én kezdeményeztem.

- A konfliktust aztán megpróbálták elsimítani - most, legalábbis látszólag, szent a béke. Tett engedményeket?

- Nem volt rá szükség. Pokorni a megbeszélések után elfogadta, hogy a felsőoktatási törvény tervezete jó alap a közösen vallott célok megvalósításához. A törvény a kidolgozott tervezet alapján fog megszületni.


- A diploma az elmúlt évtizedben értékét vesztette. Szükség van egyáltalán ennyi egyetemi hallgatóra?

- Jelenleg Magyarországon az érettségizők majdnem 50 százalékát veszik fel a felsőoktatásba államilag finanszírozott képzésre, és ehhez jönnek még a költségtérítéses diákok. Törvénytervezetünk kimondja, hogy az előbbi csoport arányát 45 százalékban kell meghatározni, vagyis a 2020-ra kitűzött korosztályonként 40 százalékos európai uniós elvárást bőven teljesíteni fogjuk.

- Egyelőre mégsem érjük el a célt, mivel sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát. Miért kell mereven ragaszkodni egy elváráshoz, amit a hátrányos helyzetű, nehezebben tanuló diákok nem tudnak teljesíteni?

- A nyelvvizsga-követelményekből nem engedhetünk. Ha nem tudunk kitörni a nyelvi elszigeteltségből, akkor elvérzünk a nemzetközi versenyben. Attól még, hogy egy óvodapedagógusnak a munkájában nincs szüksége nyelvtudásra, mint a magyar értelmiség tagja, érintkezik a nagyvilággal, s elfogadhatatlan, hogy legalább egy nyelvet ne beszéljen. Ezért az általános iskolában kísérleti jelleggel bevezetjük hetedik osztálytól a második idegen nyelv oktatását. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig három nyelv oktatását várjuk el.

- Több vidéki főiskola csődközeli helyzetbe jutott a túlzott PPP-beruházások, illetve a hallgatóhiány miatt. Nem lenne ésszerűbb a fölösleges intézményeket hagyni tönkremenni, mint mesterségesen életben tartani őket?

- A vidéki főiskolák sorsa nemzetstratégiai kérdés. A vidéki városok megerősítése, a munkahelyek megőrzése, a vidéki értelmiség megtartása alapvető cél. A hatályos felvételi rendszer hátrányos helyzetbe hozza a vidéki intézményeket, hiszen a férőhelyek elosztásának úgyszólván egyedüli szempontja a jelentkezők száma. Márpedig Magyarországon a diákok többsége a fővárosba vágyik. Az intézménybezárások elkerülése érdekében változtatni szeretnénk a rendszeren. Ha a jelentkező a felvételi pontszáma alapján nem jutott be a kívánt helyre, akkor felajánlunk neki egy másik, például vidéki intézményt. Fontosnak tartom, hogy tisztázzuk, senkit nem kényszerítünk a vidékre költözésre, ez csupán egy pluszlehetőség. Életképtelen intézmények mesterséges életben tartására viszont nem törekszünk.



A POKORNI-HOFFMANN-VITA

Pokorni Zoltán novemberben élesen támadta a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa által kidolgozott tervezetét. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a vitában mindenekelőtt arra törekedett, hogy megvédje az egymásra épülő hároméves alap- és kétéves mesterképzésből álló bolognai rendszert, melynek bevezetéséről minisztersége idején született döntés, de amit a felsőoktatás világából számtalan kritika ért. A rendszerre való áttérést a liberális Magyar Bálint vezényelte le, ezért Pokorni azzal érvelhetett, hogy elsősorban a megvalósítás módja volt hibás. Hoffmann ezzel szemben arra törekedett, hogy minél szélesebb körben visszaállítsa a korábbi ötéves képzési formát.

Pokorni mindig is annak a híve volt, hogy a lehető legtöbb diák kerüljön be a felsőoktatásba, Hoffmann viszont a felvételi szigorításával és a fejkvótaalapú (vagyis az intézményeket minél több hallgató felvételére ösztönző) finanszírozási rendszer eltörlésével kevésbé tömeges, minőségközpontú felsőoktatást hozna létre. A konfliktust egy szöveges emlékeztető zárta le, amelyet Réthelyi Miklós miniszter is aláírt. Ha összevetjük a Pokorni által megfogalmazott kifogásokat a dokumentummal, kiderül, hogy több ponton kompromisszumos megoldás született. Ugyanakkor Pokorni tudomásul vette, hogy a tervezet megfelelő kiindulási alap a tárgyalásokhoz, vagyis az oktatásügy továbbra is Hoffmann Rózsa fennhatósága alatt marad.

 

 



 

A közoktatási törvény újdonságai (tervezet)

• csökken a tankönyvek száma
• a tankönyvek az általános iskolákban ingyenesek, és az iskola tulajdonát képezik
• szakmai ellenőrzési rendszer kidolgozása a tanári munka értékelésére
• kötelező műveltségelemek meghatározása
• a tankötelezettség 17 éves korig tart (a jelenlegi 18 helyett)
• nyolc szülő kérésére kötelező alsó tagozatot fenntartani minden településen
• "hídprogram" - egyéves felkészítő kurzus a középiskolai tanulmányok előtt a leszakadó diákok felzárkóztatására
• érettségi legalább egy - kötelezően - választható természettudományos tárgyból
• az iskolai alkalmazottak bérét a központi költségvetési támogatásnak fedeznie kell

A pedagógus-életpályamodell fontosabb elemei (tervezet)

• kétéves gyakornoki időszak bevezetése
• három pedagógusi fokozat bevezetése (ezek a pedagógus I., II. és III. nevet kapták, utóbbi mesterpedagógusként vagy tudományos fokozat megléte esetében tudóstanárként szerepel). Az eljárást egy szakmai minősítő bizottság végzi, az I. és a II. fokozat megszerzése minden pedagógusnak kötelező
• mesterpedagógusi (pedagógus III.) fokozathoz 14 év munkaviszony szükséges
• a rangfokozatokhoz különböző illetmények tartoznak
• a rendszert legkorábban 2012/13-ban kezdik bevezetni
• megemelt pótlék a kistelepülési iskolák tanárainak, a felzárkóztató képzést végzőknek, az osztályfőnököknek és az igazgatóknak
• egyéves alkotói szabadság kérelmezhető

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.