valasz.hu/uzlet/az-evszazad-bankbotranya-51934/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201510

http://valasz.hu/uzlet/az-evszazad-bankbotranya-51934/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201510

Gazdaság

A magyar pedagógia sosem volt poroszos

/ 2010.12.23., csütörtök 08:27 /
A magyar pedagógia sosem volt poroszos

Nem örült a Pokornival folytatott nyilvános perpatvarnak - mondja lapunknak Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a konzervatív iskola éppúgy gyermekközpontú, mint a liberális - csak sokkal eredményesebb.

- Amennyiben forradalom zajlott le a szavazófülkékben, az hogyan csapódik le az oktatásügyben?

- Nincs szó forradalmi változásról. Szeretném, ha az oktatás világa visszatérne ahhoz a rendezett, átlátható állapothoz, amely korábban jellemezte. Az elmúlt időszakban ugyanis a dolgok rendje megbomlott.

- Mikorra datálja a kisiklást?


- Leginkább az elmúlt nyolc évre, amikor a hagyományos pedagógiai elveket félresöpörve máshol esetleg bevált, de nálunk meg nem honosítható eszmék alapján akarták átformálni a közoktatást. Egy olyan liberális pedagógia jegyében történt mindez, amely - némi túlzással - azt hirdette, hogy a gyereknek mindent szabad. A szülőket szinte a tanárokkal egyenrangú szereplővé tették, még az évismétlést is szülői beleegyezéshez kötötték.

- Mégiscsak a szülő ismeri legjobban a gyereket, nem?

- Valóban, de az értékelés, az évismétlésről szóló döntés tárgyilagos mérlegelést igénylő szakmai kérdés. A szülő érthető módon érzelmileg elfogult, laikus véleményt alkot. Megalázó volt a pedagógustársadalom számára, hogy az akkori oktatásirányítás megkérdőjelezte szakmai illetékességét. Az elmúlt években több hasonló döntés született, amely a tanár-diák-szülő szerepek összezavarodását eredményezte. Ezt a szülők is érzékelték, s azt tapasztalták, hogy az iskolában nincs biztonság, a pedagógusok bizonytalanok, az iskola teljesítőképessége romlik. Most az elmúlt évek hibás oktatáspolitikájának korrekcióját hajtjuk végre. Nem vadonatúj rendszert készülünk bevezetni, pusztán visszatérünk a jól bevált alapokhoz.

- Ezt a konfliktust sokan a "poroszos" nevelés és a gyermekközpontú pedagógia ellentéteként írják le. Ha nyugaton működnek a modern módszerek, nálunk miért nem?

- Ez a szembeállítás csúsztatáson, vagy jobb esetben tévedésen alapul. A magyar pedagógia sosem volt poroszos, hanem a kontinentális pedagógiai hagyomány része, amely nem kérdőjelezi meg a tanár irányító szerepét. Ezzel szemben a liberális pedagógia a gyereket teszi a nevelési folyamat irányítójává. A jó tanárok a konzervatív vagy kontinentális pedagógiai gyakorlatban mindig is emberközpontú módon tanítottak. Mindkét irányzat távol áll attól a poroszos módszertől, amelyet például Ottlik Géza Iskola a határon című művéből ismerhetünk. A magyar pedagógia soha nem tekintette tárgynak a gyereket, még ha akadtak és ma is akadnak vadhajtások.

- A nyilvánosságban gyakran jelenik meg vonalas, ókonzervatív politikusként. Elégedett azzal a képpel, ami kialakult önről?

- Tisztában voltam azzal, hogy sokan támadni fognak, és ez erőteljes össztűzzel be is következett. A gyakran nemtelen gúnyolódásoknál azonban fontosabb számomra az a sokféle módon kifejezett támogatás, amit a pedagógustársadalomtól és ismeretlenektől kapok.



- Az előző évek oktatásirányítása a technológiai és a módszertani fejlesztésre helyezte a hangsúlyt. Egy konzervatív tanár nem szeretheti a digitális táblákat?

- Dehogynem. Sohasem állítottam, hogy csak táblával és krétával szabad tanítani. Az általunk képviselt pedagógiai kultúra nem ellenzi új eszközök bevonását. Ha végignézi a konzervatívnak nevezett keresztény iskolákat, sok helyen láthat digitális táblát, találkozhat korszerű módszereket alkalmazó tanárok sokaságával, de nevelési ügyekben az intézmények értékelvű alapon állnak, a pedagógus kompetenciáját nem kérdőjelezheti meg a laikus szülő vagy a gyermek.

- A szakmai felügyeleti rendszer bevezetésétől sokan félnek. Miért kell visszahozni a tanárok ellenőrzését?

- Felmérések igazolják, hogy a tanárok 90 százaléka pártolja a külső szakmai segítő, támogató ellenőrzési rendszert. Számtalan fórumon teszteltem az ötletet, több ezer kolléga véleményét hallgattam meg. Meggyőződtem róla, hogy a pedagógusok is tudják: nem szerencsés, ha nincs külső kontroll. A tanároknak is szükségük van arra, hogy objektív módon értékeljék a teljesítményüket. Európában példa nélküli, hogy egy országban a közpénzekből fenntartott közoktatási rendszert 25 éven át senki sem ellenőrzi.

- Nehéz elhinni, hogy ujjongva fogadnák az órán a szakfelügyelőt.


- Nem a régi, rossz emlékű szakfelügyelői rendszer újraélesztésére készülünk. A hangsúly a segítségen, a jó gyakorlat megerősítésén, és nem a hibakeresésen van. Persze minden embernek összeszorul kicsit a gyomra, amikor megmérettetés előtt áll. Egyáltalán nem baj, ha az adrenalinszint megemelkedik, hiszen ennek motiváló hatása van. Korábban, igazgatóként én is észrevettem néha, hogy az óralátogatás első pár percében remegett a kolléga keze. De ez elmúlt a harmadik mondat után. És azt is megtapasztaltam, hogy az óra szakszerű megbeszélése, a megalapozott dicséret szárnyakat ad a pedagógusnak.

- A felsőoktatási törvény miatt nemrég összetűzésbe került Pokorni Zoltánnal. Az ön olvasatában mi volt a vita tétje?

- A vitát előszeretettel tálalták a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikai műhelye közötti konfliktusként, de ez nem igaz. Én korábban lettem a Fidesz tagja, mint a Kereszténydemokrata Néppárté, és a Fidesz kulturális tagozata oktatási műhelyének a vezetője vagyok. A törvénytervezetet előkészítő munkacsoportban is sok Fidesz-tag dolgozott. Nem titkolom: nem örültem a nyilvános perpatvarnak, amit nem én kezdeményeztem.

- A konfliktust aztán megpróbálták elsimítani - most, legalábbis látszólag, szent a béke. Tett engedményeket?

- Nem volt rá szükség. Pokorni a megbeszélések után elfogadta, hogy a felsőoktatási törvény tervezete jó alap a közösen vallott célok megvalósításához. A törvény a kidolgozott tervezet alapján fog megszületni.


- A diploma az elmúlt évtizedben értékét vesztette. Szükség van egyáltalán ennyi egyetemi hallgatóra?

- Jelenleg Magyarországon az érettségizők majdnem 50 százalékát veszik fel a felsőoktatásba államilag finanszírozott képzésre, és ehhez jönnek még a költségtérítéses diákok. Törvénytervezetünk kimondja, hogy az előbbi csoport arányát 45 százalékban kell meghatározni, vagyis a 2020-ra kitűzött korosztályonként 40 százalékos európai uniós elvárást bőven teljesíteni fogjuk.

- Egyelőre mégsem érjük el a célt, mivel sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát. Miért kell mereven ragaszkodni egy elváráshoz, amit a hátrányos helyzetű, nehezebben tanuló diákok nem tudnak teljesíteni?

- A nyelvvizsga-követelményekből nem engedhetünk. Ha nem tudunk kitörni a nyelvi elszigeteltségből, akkor elvérzünk a nemzetközi versenyben. Attól még, hogy egy óvodapedagógusnak a munkájában nincs szüksége nyelvtudásra, mint a magyar értelmiség tagja, érintkezik a nagyvilággal, s elfogadhatatlan, hogy legalább egy nyelvet ne beszéljen. Ezért az általános iskolában kísérleti jelleggel bevezetjük hetedik osztálytól a második idegen nyelv oktatását. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig három nyelv oktatását várjuk el.

- Több vidéki főiskola csődközeli helyzetbe jutott a túlzott PPP-beruházások, illetve a hallgatóhiány miatt. Nem lenne ésszerűbb a fölösleges intézményeket hagyni tönkremenni, mint mesterségesen életben tartani őket?

- A vidéki főiskolák sorsa nemzetstratégiai kérdés. A vidéki városok megerősítése, a munkahelyek megőrzése, a vidéki értelmiség megtartása alapvető cél. A hatályos felvételi rendszer hátrányos helyzetbe hozza a vidéki intézményeket, hiszen a férőhelyek elosztásának úgyszólván egyedüli szempontja a jelentkezők száma. Márpedig Magyarországon a diákok többsége a fővárosba vágyik. Az intézménybezárások elkerülése érdekében változtatni szeretnénk a rendszeren. Ha a jelentkező a felvételi pontszáma alapján nem jutott be a kívánt helyre, akkor felajánlunk neki egy másik, például vidéki intézményt. Fontosnak tartom, hogy tisztázzuk, senkit nem kényszerítünk a vidékre költözésre, ez csupán egy pluszlehetőség. Életképtelen intézmények mesterséges életben tartására viszont nem törekszünk.



A POKORNI-HOFFMANN-VITA

Pokorni Zoltán novemberben élesen támadta a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa által kidolgozott tervezetét. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a vitában mindenekelőtt arra törekedett, hogy megvédje az egymásra épülő hároméves alap- és kétéves mesterképzésből álló bolognai rendszert, melynek bevezetéséről minisztersége idején született döntés, de amit a felsőoktatás világából számtalan kritika ért. A rendszerre való áttérést a liberális Magyar Bálint vezényelte le, ezért Pokorni azzal érvelhetett, hogy elsősorban a megvalósítás módja volt hibás. Hoffmann ezzel szemben arra törekedett, hogy minél szélesebb körben visszaállítsa a korábbi ötéves képzési formát.

Pokorni mindig is annak a híve volt, hogy a lehető legtöbb diák kerüljön be a felsőoktatásba, Hoffmann viszont a felvételi szigorításával és a fejkvótaalapú (vagyis az intézményeket minél több hallgató felvételére ösztönző) finanszírozási rendszer eltörlésével kevésbé tömeges, minőségközpontú felsőoktatást hozna létre. A konfliktust egy szöveges emlékeztető zárta le, amelyet Réthelyi Miklós miniszter is aláírt. Ha összevetjük a Pokorni által megfogalmazott kifogásokat a dokumentummal, kiderül, hogy több ponton kompromisszumos megoldás született. Ugyanakkor Pokorni tudomásul vette, hogy a tervezet megfelelő kiindulási alap a tárgyalásokhoz, vagyis az oktatásügy továbbra is Hoffmann Rózsa fennhatósága alatt marad.

 

 



 

A közoktatási törvény újdonságai (tervezet)

• csökken a tankönyvek száma
• a tankönyvek az általános iskolákban ingyenesek, és az iskola tulajdonát képezik
• szakmai ellenőrzési rendszer kidolgozása a tanári munka értékelésére
• kötelező műveltségelemek meghatározása
• a tankötelezettség 17 éves korig tart (a jelenlegi 18 helyett)
• nyolc szülő kérésére kötelező alsó tagozatot fenntartani minden településen
• "hídprogram" - egyéves felkészítő kurzus a középiskolai tanulmányok előtt a leszakadó diákok felzárkóztatására
• érettségi legalább egy - kötelezően - választható természettudományos tárgyból
• az iskolai alkalmazottak bérét a központi költségvetési támogatásnak fedeznie kell

A pedagógus-életpályamodell fontosabb elemei (tervezet)

• kétéves gyakornoki időszak bevezetése
• három pedagógusi fokozat bevezetése (ezek a pedagógus I., II. és III. nevet kapták, utóbbi mesterpedagógusként vagy tudományos fokozat megléte esetében tudóstanárként szerepel). Az eljárást egy szakmai minősítő bizottság végzi, az I. és a II. fokozat megszerzése minden pedagógusnak kötelező
• mesterpedagógusi (pedagógus III.) fokozathoz 14 év munkaviszony szükséges
• a rangfokozatokhoz különböző illetmények tartoznak
• a rendszert legkorábban 2012/13-ban kezdik bevezetni
• megemelt pótlék a kistelepülési iskolák tanárainak, a felzárkóztató képzést végzőknek, az osztályfőnököknek és az igazgatóknak
• egyéves alkotói szabadság kérelmezhető

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.