Talán még sokan emlékeznek arra, milyen visszhangot váltott ki, amikor a kormány bejelentette, hogy a 25 500 forintos minimálbért 40 ezerre kívánja felemelni. A tavaly év végi vitákban világelsők voltunk. Még olyan szakszervezeti vezetőnk is akadt, aki a minimálbér ily mértékű növelése ellen voksolt, mondván, rendkívüli bérfeszültségeket okoz. A munkaadók versenyképességük megőrzéséért emelték fel szavukat. A nagy polémiában azonban elsikkadt, hogy miként is lehet megélni a minimálbérből, akár a felemeltből is. Valahogy feledésbe merült az a tény, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt tíz évben a minimálbér reálértékének csökkenése nagyobb volt, mint az átlagkereseteké.

Mindennapok havi negyvenezerből Vajon hogyan lehet megélni a minimálbérből? - kérdeztük Harrach Péter szociális és családügyi minisztert. - Sokkal jobban, mint 25 500 forintos bruttó bérből - hangzott a válasz. - Ráadásul, ha gyermeket nevel valaki, akkor nettó 40 ezerről beszélhetünk az adókedvezménynek köszönhetően. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a minimálbér radikális felemelése általános bérszínvonal-növekedést kényszerít ki, hiszen a bérfeszültségeket fel kell oldani. De vajon hányan élnek jelenleg Magyarországon minimálbérből? Nincs olyan jellegű adatgyűjtés, amely erre választ adna - jelentette ki érdeklődésünkre Lakatos Judit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője. A KSH a cégektől a bértömeget és a hozzá tartozó létszámot kérdezi, s ebből csak az átlagbért lehet kiszámolni. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter kitért arra is: "kedves" kezdeményezésnek tartja a szakszervezetek 55 ezer forintos minimálbérre vonatkozó óhaját. Különösen annak tükrében érdekes fejlemény ez, hogy tavaly igen radikálisnak nevezték, s komoly aggodalommal fogadták a kormány 40 ezer forintos javaslatát, főleg, amikor bejelentették a 2001-es 50 ezer forintos szándékot is. Az érdekvédelemnek meg kell találnia a helyét. A munkavállalók képviseletére és nem politikai szerepvállalásra kell törekednie. A minimálbér plusz számla üggyel kapcsolatban a miniszter leszögezte: nehéz a visszaéléseket tetten érni, hiszen mindkét fél érdekelt az igazság eltitkolásában. Ennek ellenére az OMMF-nek vannak eszközei az ilyen irányú ellenőrzésekhez. A munka hatékonyságának növelésére jövőre 80 fővel emelik meg a felügyelők létszámát. E. Cs.

A minimálbérkérdés azonban ettől függetlenül túlnőtt önmagán. Ennek oka, hogy a munkáltatók kitalálták, miképpen lehet a Magyarországon közismerten igen magas közterheket jelentősen csökkenteni. Az egyik megoldás, hogy az alkalmazottat kényszervállalkozásba küldik. Magyarán, nem munkaviszony keretében veszik fel, hanem kiváltatják velük az egyéni vállalkozói igazolványt, illetve betéti társaságot, káeftét alapíttatnak, vagyis számlaképessé teszik őket. Ezután vállalkozási szerződést kötnek a dolgozóval, megmenekülve a bérterhek viselésétől. Ennek jobban elterjedt változata a minimálbér plusz számla megoldás, amikor ugyanaz a munkahely, ugyanarra a munkára ugyanazt a személyt foglalkoztatja. A munkaszerződést minimálbérre kötik meg, így annak terhei is minimálisak, viszont a kifizetett pénz nagyobbik részére már számlát kérnek.

Mit szól vajon mindehhez hazánk legnagyobb szakszervezeti szövetsége, az MSZOSZ? Bérpolitikai ügyvivőjük, Hódi Zoltán szerint a szakszervezetek igenis támogatták a minimálbér felemelését. Sőt, hosszú ideje arra törekedtek, hogy ennek összege drasztikusan növekedjék. Elvárható, hogy a minimálbér fedezze a létminimumot. Korábban a 60-70 százalékát sem érte el. Hódi Zoltán, aki egyben az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalának szóvivője, állítja: ha az elmúlt tíz évben elfogadták volna javaslataikat, akkor ma már a minimálbér 55 ezer forint körül lenne. Mindig magasabb bérnövekedést szerettek volna, mint amennyit ténylegesen megállapítottak.

A jelenlegi tapasztalatok szerint a munkaadók többségében simán végrehajtották az idei 56 százalékos emelkedést, ám bizonyos ágazatokban jelentős problémát okoznak a megnövekedett közterhek. A kereskedelemben, a sütőiparban, a mezőgazdaságban, a textil-bőr és ruhaiparban, az egészségügyben, ahol a dolgozók nagy részét 25 500 forintért foglalkoztatták, ott olyan mértékű bértömeg emelésre lesz szükség, amelyet nem kompenzál a két százalék tb-járulék-csökkenés. A szakszervezetek felmérése szerint a 40 ezer forintra történő emelkedés a sütőiparban érintette a foglalkoztatottak legnagyobb részét, 58,5 százalékot. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezeténél 37, a Ruházati Dolgozók Szakszervezeténél 30, a Postás Szakszervezetnél 18 százalék ez az arány.

Ha nem segíti a kormány megfelelően ezeket az ágazatokat, s ha a megnövekedett terheket a cégek nem tudják kigazdálkodni, akkor - érvel az ügyvivő - várhatóan a munkáltatók a munkavállalók rovására oldják meg gondjaikat. Például leépítenek, növelik a részmunkaidős foglalkoztatást, vállalkozói szerződésre kényszerítik a dolgozókat, vagy a teljesítménykövetelményeket előíró területeken teljesíthetetlen normákat írnak elő. Ezért egyetértenek a szakszervezetek azzal a kezdeményezéssel, hogy a minimálbér-emelés többletköltségeinek kompenzálására a nehéz helyzetbe került vállalkozók pályázat útján kapjanak támogatást a munkaerő-piaci alapból.

Persze a megemelt minimálbér hatásait nemcsak a szakszervezetek vizsgálták, hanem a Gazdasági Minisztérium is. Székely Judit foglalkoztatási helyettes államtitkár a Heti Válasznak elmondta, hogy megfigyelési rendszert dolgoztak ki: azoknál érdeklődtek, akik a munkaügyi kirendeltségeket keresték fel, s felvetették magukat regisztrált munkanélküliként. A tények: januárban 17 ezren jelentkeztek, februárban 12 ezren. A fő kérdés az volt, hogy véleményük szerint miért veszítették el állásukat. A munkaviszony megszűnése zömmel közös megegyezéssel történt. Ez az arány januárban 61, februárban 66 százalékot tett ki. Az okok között szerepelt még a határozott időre szóló szerződés lejárta és igen kis számban a kilépés. Külön rákérdeztek a minimálbér-emelésre is. Erre, mint indokra, az év első hónapjában 83-an hivatkoztak. Ez 0,5 százaléka a megkérdezetteknek. Februárban valamelyest többen, 100-an gondolták így, ami 0,8 százaléknak felel meg. Még a minisztériumban is meglepetést okoztak ezek az eredmények. Úgy gondolták, nagyobb arányú leépítésekre kerül sor a megemelkedő közterhek miatt az idén, bár attól nem tartottak, hogy tömeges elbocsátások lesznek.

Az említett felmérés alapján Székely Judit határozottan állítja, hogy a foglalkoztatásban a minimálbér emelkedésének semmiféle negatív hatása nem mutatható ki. A részmunkaidős foglalkoztatás alakulását firtató kérdésünkre elmondta: kíváncsian várják a Központi Statisztikai Hivatal felmérését, hiszen ez a szervezet tesz fel erre vonatkozó kérdéseket a munkaviszony jellegének vizsgálatánál. Egyébként a részmunkaidős foglalkoztatás az államtitkár-helyettes szerint elterjedt az uniós országokban, sőt szorgalmazzák ezt, s nem jó, hogy Magyarországon indokolatlanul alacsony. Vannak olyan rétegek, amelyek esetében ideális ez a forma, gondoljunk csak a kisgyermekes nőkre, akik szívesen dolgoznának 4-6 órát egy nap. Tehát nem lenne szabad mumusként kezelni ezt a megoldást.

Ami pedig a harmadik félelmet illeti, a kettős foglalkoztatásnak - vagyis annak, hogy a főállású munkaviszony mellett vállalkozási szerződést kötnek - a jelenleginél is szélesebb körű elterjedését, erre vonatkozóan nincsenek vizsgálati eredmények. A statisztikai adatok meglehetősen hiányosak e téren - ismerte el az államtitkár-helyettes. Hozzátette: egy biztos, hogy a munkavállalókat számtalan hátrány éri emiatt is.

Nem igazolta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) április elején nyilvánosságra hozott jelentése sem a minimálbér-emelést ellenzők táborának azt a feltételezését, hogy tömeges elbocsátásokra kerül majd sor. Az év első negyedében 6748 munkáltató és 244 300 munkavállaló körében vizsgálták a minimálbér-emelés tapasztalatait. Az ellenőrzés kiterjedt a színlelt megbízási és vállalkozási szerződésekre is.

Nos, a vizsgált cégeknél a létszám minimális mértékben változott, a részmunkaidős dolgozók száma pedig csak egy százalékkal emelkedett. A felügyelők megállapították, hogy viszonylag több szabálytalanság a kis-és közepes vállalkozásoknál fordult elő. Itt volt jellemző a részmunkaidős szerződésmódosítás is. Ám a munkáltatók és munkavállalók egybehangzóan állították, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás tényleges, a szerződésben leírtak megfelelnek a valóságnak. Ilyen esetekben bizony nem könnyű bizonyítani a színlelést. Mindenesetre a minimálbérrel kapcsolatos visszaéléseket az ellenőrzésbe bevont munkavállalók kevesebb mint 4 százalékánál állapították meg.

A megbízási szerződés és a munkaviszony között igen nagy a különbség - vélekedik Gáspár Imréné főosztályvezető. A munkaviszonyban a felek alárendeltek, a dolgozó utasítás szerint végzi feladatát, szabályozott keretek között, míg a megbízott vállalkozó önálló. Ám ha nincs munkaviszony, vagy csak minimálbérre vonatkozik, akkor ennek megfelelően jogosult vagy nem jogosult a dolgozó táppénzre, nyugdíjra.

A minimálbér plusz számla típusú foglalkoztatás problémáját természetesen az APEH is ismeri, de mint Walchné Kremlicska Katalin főosztályvezető mondja, rendkívül nehéz a jogszabálysértést tetten érni. A vállalkozói szerződésbe általában más tevékenységet írnak be, mint a munkaszerződésbe, annak ellenére, hogy a dolgozó ugyanazt csinálja. Ekkor színlelt a szerződés. A munkáltatónak a minimálbér miatt a közterhe kevesebb lesz. Rövid távon a munkavállaló is jobban jár, hiszen munkaadója még meg is emeli a számla összegét, ha nem munkabérrel foglalkoztatja. Ám általában nem annyival, amennyivel kevesebbe kerül neki. Az azonban vitathatatlan, hogy a dolgozó hosszabb távon mindenképpen rosszul jár.

Nyílt titok persze, hogy a magyarországi bérek lényegesen alatta vannak az uniós kereseteknek. Még a felzárkózó országokénak (Portugália, Görögország) is. Hódi Zoltán ezért hangsúlyozza, a szakszervezet abban érdekelt, hogy az uniós átlagnál lényegesen magasabb gazdasági növekedés legyen nálunk. Viszont a növekedés mintegy kétharmadát a bérek növelésére kellene fordítani. Magyarul, ha öt százalékkal nő a bruttó nemzeti termék (GDP), akkor legalább három százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek.