Gazdaság

Szemtől szemben a magyar atomról

/ 2014.02.05., szerda 14:40 /
Szemtől szemben a magyar atomról

Van-e baj a Paksra tervezett erőműbővítéssel, és ha van, mi az? A Heti Válasz egy asztalhoz ültette a műszaki egyetem Nukleáris Technikai Intézetét vezető Aszódi Attilát és az atomellenesek egyik vezéralakját, Lányi Andrást. A nagy atomvita a csütörtöki Heti Válaszban olvasható.

Lányi András és Aszódi Attila (fotó: Sebestyén László)

A vita Lányi András felvetésével indul, aki szerint Paks bővítése rossz üzlet. „Az angoloknak építő franciák az angol kormánytól 110 eurós árgaranciát kérnek megawattóránként. Nem valószínű, hogy mi olcsóbban tudnánk építeni, ez az jelenti, hogy csak a piaci ár fölött, költségvetési ártámogatással valósulhat meg." Aszódi erre úgy válaszol: Az angoloknál alapelv, hogy az energetikai beruházásoknak tíz év alatt kell megtérülniük. Ennek következménye a magas ár.  

Az oroszokkal kötött magyar szerződés szerinte más tészta. „Ha a kormány 5 százalék alatti kamattal szerezte a pénzt, abban az esetben 50 és 60 euró közé megy le a megawattóránkénti áramár. Ha a teljes erőművi élettartamra, 60 évre vetítjük, 16 forint per kilowattóra áron termelhet majd Paks II. Ez magasabb, mint a mai, 12 forintos paksi áramár, viszont alacsonyabb, mint a 16 és 20 forintos áron termelő gáztüzelésű erőműveké, nem beszélve a megújulókról, amelyek 20 forintnál drágábban termelnek."

Lányit mindez nem győzte meg, a biztonsági szempontokkal is ráerősített atomellenes érvelésére.

*

Lányi: A legkatasztrofálisabb balesetek ugyanis az atomerőműveknél következnek be. Nem csak Csernobilra, Fukusimára gondolok. Mi lesz azzal az országgal, amelyet egyetlen jól irányzott rakéta vagy öngyilkos merénylő hazavághat?

Aszódi: Az elmúlt évtizedekben sem atomerőműveket céloztak a terrortámadások. Azért nem, mert azokat nagyon erősen védik. Sokkal egyszerűbb egy maratont, irodaházat megcélozni.

Lányi: Azok nem sugároznak, a felrobbant erőmű meg igen.

Aszódi: Tévedés. Az új atomerőműveknek ki kell bírniuk, ha rájuk zuhan egy utas- vagy teherszállító repülőgép.

Lányi válasza és a teljes vita elolvasható a február 6-i Heti Válaszban, amely aznaptól a Digitalstandon keresztül is megvásárolható. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.