A Nyugat nehezen búcsúzik az arab diktátoroktól | Válasz.hu

Gazdaság

A Nyugat nehezen búcsúzik az arab diktátoroktól

/ 2011.02.07., hétfő 07:10 /
A Nyugat nehezen búcsúzik az arab diktátoroktól

A francia külügyminiszter-asszony még a szilvesztert is Tunéziában töltötte, elvégre Párizs az utolsó percekig támogatta a tunéziai diktátort.

Európa és Amerika érdeke, hogy a Közel-Keleten sehol se alakuljon ki iszlamista ország. A nyugati politikusok szerint az arab országokban bármiféle demokratikus változás voltaképpen az iszlamista erők győzelmét jelentené - így szépen megbékéltek a közel-keleti és észak-afrikai diktátorokkal.

Bár az Európai Unió szeret a demokrácia védelmében megnyilvánulni - teszi ezt például Fehéroroszország esetében -, az arab diktátorok felé igencsak elnéző. Berlusconi egyik legjobb barátja a líbiai vezér, Moamer Kadhafi. Nicolas Sarkozy együtt elnököl Hoszni Mubarakkal a mediterrán térség uniójában.

Párizsi politikusok bejáratosak voltak a tunéziai diktátorhoz, aki nem véletlenül először Franciaországban akart menedékjogot szerezni. Az USA pedig hatalmas összegekkel támogatja az egyiptomi rezsimet és annak hadseregét. Az érv mindig ugyanaz: a demokrácia az arab államokban iszlamizálódáshoz vezetne, így a Nyugat - és persze Izrael - érdeke a különféle diktatúrák fenntartása: elvégre csak így lehet megakadályozni a fundamentalista pártok győzelmét.

Izrael, amely szereti önmagát a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként bemutatni, szintén keményen lobbizik azért, hogy a szomszédjában Egyiptom még véletlenül se demokratizálódhasson. Talán a párizsi balliberális Libération napilap karikatúrája fejezte ki leginkább a paradox helyzetet: ezen Benjamin Netanjahu, "a Közel-Kelet egyetlen demokratája", azért könyörög Obamánál, hogy tartsa meg az egyiptomi diktatúrát.

A tunéziai, majd most az egyiptomi forradalom idején is a rezsim egyértelműen az iszlám veszéllyel próbálta magát igazolni, és a lázadókat rögtön az iszlamizmus gyanújába keverte. Bár Egyiptomban valóban a Muzulmán Testvériség számít a legerősebb ellenzéki pártnak, sem az ottani, sem a tunéziai eseményeket nem jellemzi iszlamista hangulat.

Mubarak már csak félig elnök

A tüntetők sehol sem iszlám köztársaságot, hanem voltaképpen nagyon is nyugati értékeket akarnak: demokráciát, liberalizmust, jólétet. Ilyen jelszavakkal szemben támogatta Párizs az utolsó percekig a tunéziai diktátort, és Hoszni Mubarak esetében sincs egységes európai hang. Sőt: Mark Rutte, holland kormányfő egyenesen "arrogáns" gesztusnak nevezte Mubarak távozásának követelését. Az Európai Unió vagy az éppen Münchenben zajló biztonsági konferencia tehetetlenül szemléli, amint megdőlni látszik a Nyugaton eddig elfogadott paradigma, miszerint az arab diktátoroknak nincs demokratikus alternatívájuk.

Slavoj Žižek, szlovén származású, kommunista filozófus a Libération-ban egyenesen álszentséggel vádolta meg a Nyugatot, mondván: nem veszi észre, hogy éppen a diktátorok támogatásával uszítja maga ellen az arab közvéleményt. A Nyugat évtizedeken át csak a diktatúrát tartotta elfogadható útnak, tudomást sem véve a baloldali ellenzéki szervezetekről, így maga értékelte fel az iszlamista erőket. Mivel a baloldal nem kapott támogatást, a nép szemében pedig a Nyugat az elnyomást jelentette, értelemszerűen fordultak sokan az antiimperalista jelszavakat is használó iszlám pártok felé.

Tunézia és Egyiptom példája azonban azt mutatja, hogy az arab társadalmak valójában nem iszlám köztársaságokban akarnak élni - de a Nyugat a diktatúrák mellett nem hagyott más alternatívát számukra.

Az Európai Unió számos országát kellemetlenül érinthetik az észak-afrikai forradalmak, amelyek olyan vezetőket söpörnek, söpörhetnek el, akikkel Róma, Párizs vagy Berlin igen jól elüzletelgetett. A francia kormány már a tunéziai diktátor bukása után is még fegyvereket, könnygáz-gránátokat készült szállítani a helyi rendőrségnek.

Jan van Aken, a német kommunisták parlamenti frakcióvezető-helyettese pedig elmondta, hogy a berlini kormány az elmúlt 10 évben 270 millió euró értékben juttatott fegyvereket Egyiptomnak. Az észak-afrikai diktátorok ugyanis nem csak az iszlám fundamentalizmust tartóztatták fel, de az Európába irányuló menekültek jelentős részét is már maguk lefogták, így a dél-európai államoknak kevesebb feladatuk akadt e téren. Mivel a menekülteket nem európai államok rendőrségeinek "kellett" lelőniük, Európa elégedetten nyugtázhatta az emberi jogok érvényesülését - elvégre a megsértésüket szépen átengedte az észak-afrikai országoknak.

Kadhafi hatalmas pénzeket kap Rómától

Kadhafi Rómától hatalmas segélyeket kap, amiért a líbiai tengerészet az afrikai partoknál befogja az Európába készülő menekülteket. Miközben az unió tiltja a felszólítás nélküli lövetést, országainak kormányai egyszerűen áttolják ezt a feladatot az észak-afrikai diktatúrákra.

Tunézia vagy Egyiptom demokratizálódása tehát azzal is „fenyeget", hogy az Unió által propagált értékek ezen országokban szintén megvalósulnának, így nem lehet majd nyílt tengeren menekülőkre lőni. Az uniós diplomaták ezért tennék Észak-Afrika esetében félre a mások irányába olyan hangosan hangoztatott európai értékeket.

De személyes összefonódások is gátolják az Unió határozott fellépését. Leginkább a francia külügyminiszternő, Michelle Alliot-Marie körüli botrányok mutatják meg, hogy a párizsi elit milyen jó viszonyban volt az elűzött tunéziai diktátor, Zine el Abidine Ben Ali környezetével. Amint a Canard Enchainé című szatirikus hetilap nemrég kiderítette: a külügyminiszternő karácsony és szilveszter között, tehát amikor már javában tartott a forradalom, Tunéziában pihent, ráadásul az elnök egyik bizalmasának, Aziz Milednek repülőgépét is igénybe vette. Aziz Miled az elnök feleségének családjához, a Trabelsi-klánhoz igen közel álló, korrupt üzletember - akit Michelle Alliot-Marie most mégis mint valamiféle ellenzéki mecénást akar beállítani.

A baloldal a miniszter-asszony azonnali lemondását követeli - egy zöldpárti képviselő egyenesen így ordított neki oda a párizsi parlamentben: "Asszonyom, indulás!" -, Alliot-Marie azonban magánügyének nyilvánította, hogy kivel és mikor találkozik. Annyit elmondott azért, hogy Aziz Miled "a család jó barátja", így természetesnek érzi - forradalom ide vagy oda -, hogy meglátogatta őt.

A francia külügyminiszter-asszony botránya csak még inkább példázza, hogy Európa mennyire összefonódott a helyi diktatúrák elitjével, és most, amikor a nép mindenféle nyugati tervezés nélkül fellázadt, érthetően nehezen válik meg az egykori szövetségeseitől. A kiadott nyilatkozatok hangvétele ennek megfelelően finomkodó: Tunézia esetében is csak a diktátor egyértelmű és visszavonhatatlan bukása után beszélt az európai diplomácia forradalomról, és Egyiptomban is mentené még a rezsimet, amíg lehet. A legtöbb dokumentum éppen ezért nem azonnali változást, hanem "átmenetet" szorgalmaz - éppen ugyanazt, mint amit Mubarak is szeretne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.