A pénz előtt 32 dolgot használtak "pénzként": alkohol, mandula, réz, vaj, cukor, marha, ruha, hal, prém, rizs, rum, só, kagyló és több más is közvetítette a kereskedelmet. A görög társadalom volt az első, amelyet a pénz alakított. A pénz tette lehetővé a hadseregek felállítását, a fejlett piacok működését, a törzsi kötelékek helyett a kereskedelemre és anyagi érdekekre alapozott közösségek létrejöttét.

A magánbankok lettek a pénz fellegvárai, majd a XVII. és XVIII. században a kormányok, látva a magánbankok szédítő profitjait, sorra állítják fel bankjaikat, hogy a profitot az állam finanszírozására fordítsák. A bankárok váltak az igazi uralkodókká. Mayer Rothschild mondta: "Adj nekem hatalmat egy nemzet pénze felett, és már nem érdekes, hogy kik hozzák a törvényeket." A világ mai vagyonának felét a Rothschild család ellenőrzi, és öt jegybank kivételével befolyása alatt tartja a világ központi bankjait.

Sok közmondás szól a pénzről, talán egy kínai a leghasznosabb. "Pénzen vehetsz házat, de otthont nem, vehetsz órát, de időt nem, ágyat is, de alvást nem, könyvet igen, de tudást nem, orvost is, de egészséget nem, rangot, de megbecsülést nem, vásárolhatsz vért, de életet nem, ágyast, de szerelmet nem." Benjamin Franklin szerint csak a második bűn a hazugság, az első az eladósodás, és azt ajánlja, hogy inkább bújj ágyba éhesen, mint nyakig eladósodva.


A modern világot hat közgazdász - Smith, Marx, Keynes, Galbraith, Friedman és Samuelson - gondolatai alakították. Keynes szavai ma is megfontolandók: "A kormánynak csak az adózást, a költségvetési kiadásokat és bevételeket, valamint az állami hitelfelvételt kell ellenőrzése alatt tartani, a többit nem." 2002 és 2010 között itt bukott el a magyar kormány: nem alakította át az adózást, nem figyelt a bevételek és kiadások egyenlegére, és eladósította az államot.

De az Európai Unió, különösen az eurózóna déli államai is itt buktak el: eladósodtak az államok, megugrottak a deficitek, és nem alakították át az adórendszert. Az új magyar kormány Keynes receptjét használva 2010-ben a várható 7 százalék feletti költségvetési hiányt 4,2 százalékra nyomta le. 2011-ben már technikai többletet mutatott a költségvetés: a kormány új bevételi forrásokat talált a bank-, a válságadók, a magán-nyugdíjrendszeri befizetések révén. 2012-ben a nyugdíjvagyon nélkül is 3 százalék alatti lesz a hiány, jövőre átmeneti adók nélkül is az idei deficitet hozzuk. Közben karcsúsítjuk az államot, lezárjuk a pazarló költekezés csatornáit. Csökkentjük az állam eladósodását, alkotmányos gátat emeltünk az újabb eladósodás elé. Az unióban erre csak kevesen képesek, ehhez az adórendszer teljes átalakítása kell. De a déliek nem szedik be az állami adókat, az északiak lassan térnek át a forgalmi adóztatásra, a jövedelmek adóztatása helyett.

A költségvetési konszolidáció azt is jelzi, hogy végre kezdjük egészségesen használni a pénzt: méreg helyett orvosságként. A hitel túladagolva méreg, a megtakarítás orvosság, az állami túlköltés mérgezi a jövőt, a takarékosság gyógyítja az államot, a külső eladósodás veszélyes, mert függőséghez vezet, a belső hitelfelvétel - családok állampapír-vásárlása - jó, mert itthon tartja a jövedelmet.

Magyarország a 2008 utáni új korszak bátor és támadott hírnöke. A hetvenes évek végétől kialakult globális pénzkor a pénz túlzott befolyásán, a túlzásba vitt eladósodáson alapult. E rossz szokást levetve élhetünk a pénz előnyeivel, hátrányai nélkül.