Gazdaság

„A Richter európai multi lett”

/ 2015.02.11., szerda 15:09 /

Bár az ukrán gazdaság a csőd irányába halad, a Richter nem vonul ki a piacról – mondja a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Bogsch Erik szerint a gyógyszergyárnak van pénzügyi ereje ahhoz, hogy ennél sokkal keményebb időszakot is átvészeljen.

– Angela Merkel után Vlagyimir Putyin is hazánkba látogat. Találkozott már esetleg valamelyikükkel személyesen?

– Nem volt szerencsém sem a német kancellárhoz, sem az orosz elnökhöz, de remélhetően lesz majd olyan alkalom, amikor magyar üzletemberekkel is találkozni fognak. Ennek azért is örülnénk, mert a Richter mindkét országban jelen van.

– Az állami vezetők vizitje milyen hatással lehet a Richter üzletvitelére?

– Csak közvetetten beszélhetünk pozitív hatásról, hiszen a Richter esetében nincs szó orosz állami üzletkötésről. Viszont egy magas szintű diplomáciai látogatás vagy az adott állam magyarországi nagykövetsége bizonyos esetekben segítheti az ügyeinket. Természetesen, mint mindig, most is készítettünk egy rövid elemzést a külgazdasági tárca felkérésére a Richter oroszországi helyzetéről, üzleti tevékenységéről, hogy a tárgyalást vezető magyar miniszterelnök, valamint a külgazdasági és külügyminiszter is tájékozott legyen a Richtert illetően.

– A napokban a német kancellár és a francia elnök, François Hollande Kijevbe és Moszkvába látogatott. Egy orosz és ukrán piacon is érdekelt cég vezérigazgatójaként mennyire kell odafigyelnie ezekre a történésekre? Ilyenkor jobb naprakésznek lenni, vagy a távlatos tervekre kell koncentrálni?

– Mi már akkor igen pesszimistán láttuk a helyzetet, amikor tavaly februárban elkezdődtek a problémák Ukrajnában. Már akkor megtettük a szükséges intézkedéseket, de a későbbi fejleményekre senki sem számíthatott. Csak abban bízhatunk, hogy mindenkinek az az érdeke: előbb vagy utóbb békésen rendeződjön a konfliktus. Szerencsére a harcok egy bizonyos területre korlátozódnak, az élet Ukrajna más régióiban a szokásos mederben folyik.

– Az ukrán–orosz konfliktus mennyire nyomja rá a bélyegét a magyarországi cégek, illetőleg a Richter posztszovjet térségbeli üzletmenetére?

– Megítélésünk szerint Ukrajnában a gazdaság állapota katasztrofális. A helyzet attól függően fog lassan javulni vagy romlani, hogy a nagyhatalmak közül ki és mennyi pénzzel fogja Ukrajnát megtámogatni. Jelenleg az ukrán gazdaság a csőd felé halad. S bár azok a kollégáink, akik a donyecki térségben dolgoztak, már elmenekültek a háborús övezetből, mi nem adjuk fel az ukrán piacot. Kénytelenek voltunk azonban jelentős költségcsökkentést bejelenteni, létszámleépítéseket végrehajtani. Ukrán leányvállalatunknál az ésszerű takarékoskodásra azért van szükség, mert csökken a lakosság vásárlóereje, s rohamosan veszít értékéből az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya. Az ukrán piacon visszaléptünk, de csak egy olyan pontig, ahonnan újra vissza tudjuk építeni a jelenlétünket, ha a helyzet normalizálódik. Ukrajnában fokozott óvatossággal járunk el a pénzügyekben is: csak a legmegbízhatóbb, hozzánk kötődő, és bizonyos esetekre garanciával bíró partnereinknek szállítunk a gyógyszereinkből. Tartunk attól is, hogy az ukrán jegybanknak esetleg elfogy a devizatartaléka, ami átváltási problémákat okozhat.

– Az orosz rubel is sokat veszített az értékéből. A nyugati szankciók által sújtott orosz piacon milyen stratégiát követnek?

– Oroszországban más a helyzet: jelenlétünket változtatás nélkül megtartjuk, dolgozóink létszámát sem csökkentjük és egyes készítményeink kivonását sem tervezzük, sőt, folyamatos és megbízható ellátást biztosítunk. Arra, hogy a rubelnek ilyen nagy lesz a devalvációja, senki sem volt felkészülve. Ennek ellenére idén az értékesítés növekedését várjuk rubelben. Igaz, az alapellátásba nem tartozó termékeink esetében kénytelenek voltunk 25 százalékkal megemelni az árakat januártól. Az alapellátásba tartozó termékeinknél erre nincs lehetőségünk, mivel az árak hatóságilag rubelben be vannak fagyasztva. Ezekkel az intézkedésekkel a már meglévő árfolyamveszteséget nem lehet behozni, de mint ahogy a legnehezebb időkben, a rendszerváltás, illetőleg az 1998-as orosz gazdasági válság után is maradtunk az orosz piacon, ezen most sem változtatunk.

– Egy éve még közel hét forintot ért egy rubel, most négy forint környékén jár a kurzus. Nem gondolkodnak újabb beruházásban?

– Az orosz gyógyszergyárunk jól, a nemzetközi minőségbiztosítási feltételnek megfelelően működik. Egyelőre nincs napirenden kapacitásainak további bővítése, de oroszországi cégfelvásárlási terveink sincsenek. Arra számítunk, hogy a helyzet normalizálódásával remélhetőleg az orosz fizetőeszköz árfolyama is meg fog nyugodni. Nekünk pedig el kell fogadnunk, hogy vannak jó és kevésbé jó időszakok. Ha megnézzük a számokat – az egy főre eső gyógyszerfelhasználást, az orosz gazdasági kilátásokat –, akkor egyértelmű, hogy érdemes ott maradnunk.

– A Richter több mint hatvan éve indította el az üzletet a Szovjetunióban. Épp akkor, amikor Ukrajna megkapta a Krím félszigetet. Kijelenthetjük, hogy a mostani időszak a legnehezebb a keleti végeken a Richter életében?

– Ma még korai volna megítélni, hogy a ’98-as orosz gazdasági válsághoz képest nehezebb vagy könnyebb-e a helyzet. Szerintem inkább könnyebb. A rendszerváltás környéke, a ’90-es évek eleje sokkal rosszabb volt.

– Ezt mire alapozza? Annak ellenére ez a véleménye, hogy a Richter vártnál rosszabb negyedik negyedéves jelentése szerint 42 milliárdról 24 milliárd forintra csökkent a profitja – épp a rubel gyengélkedése miatt?

– A rendszerváltás környékén politikai problémák is voltak, de Oroszország ma politikailag stabil, gazdasága az átmeneti megingás ellenére erős. A ’98-as krízis után visszaesett az árbevételünk, de 2002-re már ugyanott tartottunk. Árbevételünk most nagyjából hatszorosa a 2002-esnek. Azzal számolunk, hogy még egy-két nehéz év elé nézünk az orosz piacon. A Richternek azonban pénzügyileg szilárd a helyzete, s megvan a pénzügyi ereje ahhoz, hogy ennél akár még keményebb időszakot is átvészeljen megfelelő és ésszerű gazdálkodással. Adósságaink nincsenek, épp ellenkezőleg: jelentős pénzügyi forrásokkal bírunk stratégiánk megvalósításához.

– A kormány az OTP Bank esetében tavaly úgy döntött, hogy az ukrán piacon elszenvedett veszteségeit leírhatja a bankadó-fizetési kötelezettségéből. Ilyenre van-e lehetősége az állami tulajdonrésszel is bíró Richternek?

– Mi nem akarunk megkülönböztetést más cégekhez képest. Ez nem volna fair. A kormány számára a legkézenfekvőbb megoldás a Richter támogatására az, hogy a hazai kutatás-fejlesztésre kiírt pályázatokon a Richter, ha versenyképes pályázati anyagot ad be, annak megfelelően részesülhessen támogatásban. Nekünk már az is nagy segítség, hogy a gyógyszergyártók a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikkal mérsékelhetik a gyógyszeripari különadójuk mértékét. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész térségben a Richter költ a legtöbbet kutatás-fejlesztésre. Az ilyen célokra legtöbbet fordító európai vállalatok ezres toplistájára csak a Richter került fel hazánkból. Ebből a szempontból az európai gyógyszeriparban a 19. helyet foglaljuk el.

– A legnagyobb fúziók a gyógyszeriparban mennek végbe. Nem kell tartani attól, hogy az orosz–ukrán válság miatt a tőzsdén nyomott árakon forgó Richter-papírokra felvásárlási ajánlat érkezik?

– Ennek még egy százaléknál is kisebb az esélye: a Ricther Gedeon Nyrt.-ben az államnak több mint 25 százalékos részesedése van, s ezzel blokkolni tudná az ilyen irányú törekvéseket. Az államnak pedig egyelőre – legalábbis 2019-ig – nem áll szándékában megválni a Richterben lévő tulajdonrészétől. A Richter az egyetlen olyan magyar termelő vállalat, amelynek nemcsak egész Európára terjed ki a hálózata, de több földrészen – többek közt Kínában és Latin-Amerikában – is van érdekeltsége. Eddig csak regionális multiként határoztuk meg magunkat, de a nőgyógyászati termékek terén a Richter már európai multinacionális vállalat.

– A Magyarországon érzékelhető multiellenességhez hasonlót érzékelnek a térségben?

– Nem, de a Richter nem is olyan multinacionális vállalat, mint mondjuk egy üzletlánc. Mi a legtöbb államban, ahol jelen vagyunk, inkább helyi cégnek számítunk, hiszen mindig van olyan tevékenységünk, amely az adott országhoz kötődik.

– Az Orbán-kormány után az Európai Unió is nyitna keletre. Merkel kancellár együttműködést alakítana ki az Európai Unió és az Eurázsiai Unió közötti gazdasági térségben. Mit szól ehhez?

– Minden piacbővítésre irányuló szándékot örömmel fogadunk, származzon az ötlet akár a magyar kormánytól, akár az Európai Uniótól. Mi az ázsiai és a latin-amerikai piacot is beleértjük a kormány külkereskedelmi nyitásába, a Richternek ugyanis saját vegyesvállalata van például Kínában, Brazíliában és Mexikóban. Az eurázsiai gazdasági térség létrehozása azonban sok változást nem hozna az életünkbe, a Richter ugyanis szinte mindegyik szovjet utódállamban jelen van.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.