Gazdaság

A számvevők az olimpiarendezés korrupciós kockázatainak kizárására készülnek

/ 2017.02.02., csütörtök 08:27 /

Nemzetközi szemináriumot szervez az olimpiarendezés költségeinek ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék, amely korábban már javaslatokat fogalmazott meg a korrupciós kockázatok kizárárása érdekében.

Március végén az Állami Számvevőszék az olimpiarendezés nemzetközi ellenőrzési tapasztalatait összegző szemináriumot rendez – adta hírül a Számvevőszék. Angol, kanadai, kínai, görög, olasz és brazil számvevőszéki szakértők érkeznek Budapestre azért, hogy megosszák az elmúlt két évtizedben rendezett olimpiai játékokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalataikat az ÁSZ, valamint a budapesti olimpia előkészítésén dolgozó szervezetek szakembereivel.

Az ÁSZ nyilvános tanulmánya feltárja és rendszerezi a nagyberuházások tipikus korrupciós kockázatait, illetve a célszerűen alkalmazandó integritási kontrollokat. A tanulmány szerint a korrupció csak akkor előzhető meg, ha a nagyberuházásért felelős vezetők a korrupciós kockázatokat szisztematikusan feltárják, és kiépítik, valamint a gyakorlatban is működtetik azt a kontrollrendszert, amely növeli a korrupcióval szembeni ellenálló-képességet. Egy ilyen rendszer kialakításának a magyar jogszabályi környezet általában megfelelő feltételeket biztosít – állapította meg az ÁSZ –, ugyanakkor szükség lehet az olimpia megrendezésének sajátosságait figyelembe vevő további jogszabályok megalkotására is.Az Állami Számvevőszéket az Országgyűlés kérte fel, hogy nyújtson szakmai támogatást az olimpiapályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében. A projekt első lépéseként a Számvevőszék egy tanulmányt készített, és adott át az Országgyűlésnek, valamint az illetékes kormányzati tisztségviselőknek. Ebben az ÁSZ összefoglalta a nagyberuházási projektek ellenőrzési tapasztalatait, az integritás felmérések során szerzett kapcsolódó ismereteit, továbbá összegyűjtötte a nagyberuházások nemzetközi tapasztalatait – különös tekintettel az elmúlt 10-15 évben megrendezett olimpiákhoz kapcsolódó beruházások ellenőrzési tapasztalataira.

A tervezett Olimpiai Atlétikai Stadion a Rákóczi hídnál Budapesten

Látványterv: Brick Visual

A tanulmány azt is leszögezi, hogy a korrupció megelőzése és kiszűrése szempontjából a kulcskérdés, hogy a nagyberuházások előkészítésének és lebonyolításának irányítási rendszerét úgy alakítsák ki, hogy az a beruházás minden szakaszában maximálisan figyelembe vegye a korrupciós kockázatokat, és azok kezelésének erőforrásigényét. Egy ilyen komplex kontrollrendszer alkalmazásával jelentősen csökkenthetők, illetve megelőzhetők a beruházás volumenéből fakadó korrupciós kockázatok – világított rá az ÁSZ tanulmánya. A tanulmányról itt részletesen is olvashat.

A szakmai támogatás második lépéseként – az ÁSZ által kifejlesztett és a tanulmány végén felvázolt – úgynevezett RÉS-elemzési módszer segítségével az Állami Számvevőszék kidolgoz, és az olimpiai pályázat felelősei részére átad egy olyan útmutatót, amelynek a segítségével a beruházást megvalósító szervezet tételesen meghatározhatja, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni az olimpia megrendezése esetén jelentkező integritási kockázatok eredményes kezelésére. Ennek a módszertannak kidolgozásához a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználja az ÁSZ.

A tanulmány elkészülte után a Heti Válasz „A nyilvánosság a legfőbb kontroll” címmel interjút készített Warvasovszky Tihamér, ÁSZ-alelnökkel. A mostani hír kapcsán talán nem érdektelen felidézni a szakember szavait:

 

  • Mi indokolja, hogy az ÁSZ az olimpia rendezés kapcsán a nagyberuházásokra vonatkozó szabályozásnál szigorúbb jogi feltételrendszert szabna meg? A túl rövid megvalósíthatósági határidők?

- Minél összetettebb, minél egyedibb egy beruházás, annál nagyobbak a kockázatai, hiszen kevés a tapasztalat, az összehasonlítási alap, amihez a költségeket és a ráfordítást viszonyítani lehet. Egy olimpia esetében az időtényező is növeli a kockázatokat. Bár 5-6 év elegendő az előkészítéshez, komoly kockázat, hogy a végső határidő nem módosítható. Ha csúsznak a részhatáridők, könnyen bekövetkezhet az az állapot, amikor már semmi sem drága, csak készüljön el minden a megadott határidőre. Ez pedig a korrupció melegágya lehet. A kockázatok a nagyberuházások elkerülhetetlen velejárói, amitől csak megfelelő kontrollrendszer védhet meg. Ennek alapját a jogszabályok jelentik, de szükség van a belső szabályozás, a műszaki ellenőrzés, a pénzügyi kontrollok létrehozására és működtetésére is. Fontos a kulcsszemélyzet körültekintő kiválasztása, szigorú összeférhetetlenségi előírások alkalmazása.

Warvasovszky Tihamér

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Egy ekkora beruházás esetében az egyik legfontosabb tényező az átlátható és az elszámoltathatóságot biztosító döntési rendszer. Az olimpia megrendezése az egész ország ügye, de ez nem jelentheti azt, hogy az egyes konkrét ügyeknek ne legyen felelőse, a testületi döntések sűrűjében fennmaradjon az egyéni felelősség, az elszámoltathatóság. A már említett kontroll- és döntési rendszer kiépítése során személyre szólóan kell az elszámoltathatóság feltételeit megteremteni. A leghatékonyabb kontrollt pedig a nyilvánosság jelenti.

  • Mennyire lehet veszélyes, hogy a közvélemény a pályázat kapcsán jó eséllyel egy alultervezett büdzsét ismer meg, s így a valós költségek megjelenésekor felmerül a korrupció vádja?

- A költségek alultervezése nagyon súlyos kockázati tényező a beruházás szabályos és korrupciómentes lebonyolítása szempontjából, hiszen ez állandó korrekciókat vonhat maga után, ami rontaná a tervezhetőséget és az átláthatóságot, fokozná a korrupciós gyanút is. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a kiinduló költségvetés ne legyen alultervezett.

  • A fentiekből kifolyólag, nem tartanák-e fontosnak, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt mondjuk egy másik műhely véleményezze?

- A megvalósíthatósági tanulmány csak egy kiinduló pont, nyilván készülnek ennél részletesebb költségtervek is. Az objektívitást erősítheti, hogy a terveket készítő csapat számításait egy másik csapat felülvizsgálja, ellenőrzi. Az Állami Számvevőszéket az Országgyűlés kérte fel tavaly, hogy a 2024-es budapesti olimpiai játékok megrendezésének előkészítéséhez, és a rendezés esetén az arra fordított kiadások tekintetében nyújtson szakmai támogatást a pályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében. Ennek a munkának első lépése volt a májusban nyilvánosságra hozott tanulmány a nagyberuházások integritási kockázatairól, és az ezt kezelő kontrollok kialakításáról. Most pedig egy olyan módszertanon dolgozunk, amely tételesen meghatározza, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni az olimpia előkészítése és megrendezése esetén a korrupciós kockázat eredményes kezelésére.

  • Lévén, hogy egy sor speciális létesítményről, eszközről, szolgáltatásról van szó, mekkora a tendereztetési kockázat?

- A tendereztetés kockázata öt évvel az olimpia kezdete előtt kicsi, fél évvel az olimpia megkezdése előtt pedig nagy, mivel a potenciális kivitelezők számára méltányos felkészülési időt kell adni. Ezért rendkívül fontos, hogy az olimpia előkészítéséért felelősök időben nyilvánosságra hozzák, milyen beruházások kivitelezését, milyen ütemezéssel tervezik meghirdetni, hogy valódi verseny legyen a kivitelezők között.

  • Külön kérdés a megépülő létesítmények és infrastruktúra utóhasznosítása. Sokak szerint itt is eliminálódhatnak a költségek, például úgy, hogy kimondjuk, az adott beruházásra az olimpia nélkül is szükség van, vagy az utóértékesítés kalkulációit tervezik felül. Ezekkel a kockázatokkal előre lehet valamit kezdeni?

- Ezekkel a kockázatokkal csak előre lehet valamit kezdeni, vagyis már a tervezés fázisában pontosan kell tudni, hogy mi lesz a megépült infrastruktúra rendeltetése az olimpia után. Ha a hasznosítás reális lehetősége nincs meg, akkor csak ideiglenes megoldást célszerű választani. Megjegyzem, a magyar pályázat komoly előnye, hogy nem egy nagy, a fővárostól elkülönülő olimpiai létesítményközpontban gondolkodik, hanem egész Budapestet bekapcsolja az olimpia helyszíneként. Ez a koncepció az utóhasznosítás szempontjából is kedvező lehet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.