Gazdaság

A távozás hímes mezeje

Botrány! Középszintű dolgozók annyit kaptak, mint egy bankvezér

/ 2009.08.14., péntek 09:17 /

Jó dolog menedzsernek lenni a BKV-nál, de még jobban megéri távozni a cégtől - ezt mutatják az elmúlt hetek végkielégítési botrányai. A közlekedési vállalatnál már a középkáderek is bankvezéreknek kijáró busás bánatpénzekhez juthatnak. A BKV 2007 óta több mint 3,3 milliárd forintot fizetett ki munkaviszony megszüntetése címén.

Kilencven kérdést intézett a Fidesz Oszkó Péterhez. Az ellenzéki párt azt tudakolja a pénzügyminisztertől, menynyi végkielégítést kaptak azok a cégvezérek, akiket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hívott vissza az állami vállalatok igazgatóságaiból és felügyelő bizottságaiból. A BKV-nál nemrég kipattant végkielégítési botrányok nyomán ugyanis egyre-másra kiderül: néhány menedzser kifizető ügynökségként kezeli munkahelyét.

A sort a BKV-nál 1972 óta dolgozó Szalainé Szilágyi Eleonóra nyitotta meg. A társaság 200 ezer forintos nyugdíj mellett foglalkoztatott személyzetise - hivatalos elnevezéssel: humánpolitikai igazgatója - közel százmillió forintos végkielégítéssel távozott 2008 márciusában. A jussát az idő tájt utalhatta át magának, amikor a buszbeszerzési botrány miatt olajra kellett lépnie egykori főnökének, Antal Attilának. A vezérigazgató akkor megbízott utódja, Balogh Zsolt azonban 2010 áprilisáig meghosszabbította a személyzetis munkaviszonyát úgy, hogy a 2,7 millió forintos fizetése mellett a végkielégítést nem kellett visszafizetnie. Az ügy kirobbanását követő negyedik napon, 2009. július 27-én Szalainé lemondott.



Július 31-én Balogh is osztozott sorsában. Az általános vezérigazgató-helyettesnek viszont bánatpénz nélkül kellett mennie, mert ugyancsak ő hagyott jóvá korábban egy másik, szintén vitatott végkielégítést. Bosnyák Gyula alig egy éve volt stratégiai igazgató, amikor - miután kudarcba fulladt a nevéhez köthető paraméterkönyv társadalmi elfogadtatása - 39 millió forintos bánatpénzzel, közös megegyezéssel megvált tisztségétől. Majd egymás után estek ki a csontvázak a BKV-nál.

Egyes városházi politikusok szerint a végkielégítéses ügyeket valójában Kocsis István vezérigazgató szivárogtatta ki, hogy elterelje a figyelmet az általa előzőleg irányított Magyar Villamos Művek offshore cégügyleteiről. A BKV felügyelőbizottsága ez ügyben július 27-én hallgatta meg a vezérigazgatót, aki okmányokkal próbálta igazolni ártatlanságát, de a dokumentumok nyilvánosságra hozatala elől mind Kocsis, mind a felügyelőbizottság elzárkózik, így egyelőre nem tudni, a vezérigazgató mivel tisztázta magát.



A kiszivárogtatással Kocsis új frontot nyitott a Hagyó Miklóssal folytatott hatalmi harcában is. Az MSZP-s főpolgármester-helyettes ugyanis még az offshore-ügy kirobbanásakor azt üzente a BKV-vezérnek, hogy elvesztette Budapest városvezetésének bizalmát. Utódjának pedig Hagyó a hírek szerint azt a Balogh Zsoltot szemelte ki, akinek talpára a végkielégítési botrányok miatt kötöttek útilaput. Ráadásul a legirritálóbb bánatpénzek kifizetésére még Kocsis István vezérigazgatói kinevezése előtt került sor, de azóta szaporodtak meg igazán az ilyen esetek, amióta a BKV Hagyó Miklós felügyelete alá került. Kocsis sorsa azonban még nem dőlt el: a Főpolgármesteri Kabinet augusztus 26-ig adott határidőt neki és a vállalat felügyelőbizottságnak a menedzserszerződésekkel kapcsolatos kérdések tisztázására. S bár az MSZP országos elnöksége szabad kezet adott a párt budapesti szervezetének, a szocialisták szemmel láthatóan megosztottak Kocsis jövőjét illetően.

A Fidesz mindenesetre felszólította az MSZP-t és a kormányt, hogy jobban tenné, ha a krízisalappal való kampányolás helyett visszaszerezné azokat a pénzeket, amelyeket az állami cégek vezetőinek fizettek ki végkielégítés címén. A párt szerint ugyanis a BKV botránya jól tükrözi mindazt a felelőtlenséget, ami az országban zajlik. De nemcsak a Fidesz parancsolna megálljt az elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseknek. A Főpolgármesteri Kabinet is úgy döntött augusztus 10-én, hogy ha a jogi lehetőségek megengedik, vissza kell perelni a BKV-s végkielégítéseket, s fel kell számolni az erkölcsileg elfogadhatatlan gyakorlatot. Ezért felszólította a vállalat vezetőit, vizsgálják meg, hogyan lehet visszaszerezni az ilyen célokra kifizetett összegeket. A városvezetés tételesen áttekintené az elmúlt hat évben kötött menedzserszerződéseket is, legfőképpen azokat, amelyeket határozott időtartamra kötöttek.



A jogi út korántsem tűnik zökkenőmentesnek. A lapunk által megkérdezett munkajogászok egy része elképzelhetőnek tartja, hogy jogszerűen fizették ki a pénzeket. A munka törvénykönyve szerint ugyanis rendes felmondás esetén a munkaadó köteles végkielégítést fizetni, a kifizetés napja pedig a munkában eltöltött utolsó nap. De ettől akár el is lehet térni egyéni megállapodás alapján, s még arra is van lehetőség, hogy valakit a végkielégítés kifizetése után újra alkalmazzanak. A menedzserszerződésekbe pedig sok minden belefér, s ha mindent írásban is rögzítettek, akkor nehezen lehet megtámadni őket hűtlen vagy hanyag kezelésre hivatkozva. Más jogászok szerint polgári perekben mondhatja ki a bíróság a menedzserszerződések semmisségét, ha azokat a jó erkölcsbe ütközőnek találja.

A Fővárosi Főügyészség ugyanakkor négy fideszes fővárosi képviselő feljelentése nyomán nyomozást rendelt el a BKV óriási végkielégítése miatt. Az ügy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályához került, ahol hűtlen kezelés gyanújára alapozva indították meg az eljárást és kezdték meg a tanúk kihallgatását. Kocsis István ugyancsak itt tett feljelentést Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítése kapcsán, ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény gyanúja miatt. Az ügy pikantériája, hogy a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya - lapértesülések szerint - már hónapok óta nyomoz hűtlen kezelés gyanújával a BKV tanácsadói szerződései miatt, melyeket még Kocsis István hivatalba lépése óta százmillió forint összértékben kötött a vállalat offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal, társaságokkal.





Végkielégítés: végtelen történet

1993 tavaszán a még állami tulajdonban lévő Matávnál 102 vezetővel kötöttek olyan menedzserszerződést, mely elbocsátásuk esetén átlagosan 20 millió forintos bánatpénzt jelentett. A cégnek az összes vezető elbocsátása a közterhekkel együtt legalább 3,5 milliárd forintba került volna. Ilyen menedzserszerződése volt Horváth Pál vezérigazgatónak, akit, miután 1994 januárjában kirúgtak, már februárban visszahívtak stratégiai igazgatónak.

1995: A rendszerváltás utáni egyik leghangosabb végkielégítési botrány Bokros Lajos nevéhez fűződik, aki 1995-ben a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztját cserélte fel a pénzügyminiszteri székre. A privatizáció előtt álló banktól 16 millió forintos végkielégítést kapott, ami mai áron megközelíti az 52 millió forintot.

1996: Kunos Péternek, az Agrobank felmentett vezérigazgatójának - munkaügyi perében
- elmaradt átlagbérét, annak kamatait, illetve végkielégítés kifizetését ítélte meg a bíróság, összesen 40 millió forint értékben.

1998: A menedzserszerződések értelmében a Postabank vezetőinek végkielégítése egymilliárd forintra rúgott volna, ezen belül Princz Gábornak 432 millió forintot kellett volna kifizetni. A kormány nem fizetett.

1999: A csepeli önkormányzat jegyzőjét csaknem 20 millió forintos végkielégítéssel bocsátották el, miközben az 1999-es évet félmilliárd forintos hiánnyal zárta az önkormányzat. A jegyzőnek a törvényi előírások szerint a "lelépési díja" járulékok nélkül csak 1,7 millió forint lehetett volna.

2000: Láng László, az MNB bécsi kirendeltségének, a CW Banknak a vezérigazgatója - miután a bank 100 milliárdos veszteséget halmozott fel - 100 millió forintos végkielégítéssel távozott.

2003 elején azt firtatta a politika, hogy a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterének, László Csabának nem kellene-e visszafizetnie azt a 12 millió forintos végkielégítést, melyet 1999-ben vett fel, miután először távozott a minisztériumtól.

2003 novemberében húszhavi bért ítélt meg a bíróság Baranyay Lászlónak, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójának, akit jogtalanul menesztett rendkívüli felmondással az akkori kancelláriaminiszter, Kiss Elemér. A bíróság döntése alapján a bank 90 millió forintot volt köteles kifizetni Baranyay Lászlónak.

2004 decemberében nettó kétszázmillió forintos végkielégítéssel távozott volna Sándor László, a Malév elnök-vezérigazgatója. A botrány miatt nem vette fel az összeget.

2005-ben 150 millió forintos végkielégítés illette volna meg Mándoki Zoltánt, akit az akkori gazdasági miniszter hívott vissza a MÁV vezérigazgatói tisztségéből. Hosszas alku után 10 milliós búcsúpénzzel távozott a vasút első embere.

2008-ban ugyancsak a BKV nyerhette volna el a legbotrányosabb végkielégítést nyújtó vállalat címet. Antal Attila vezérigazgatónak - akit 2006-ban Hagyó Miklós javaslatára, pályázat nélkül neveztek ki - a buszbeszerzések miatt kellett vennie kalapját 2008-ban. A 2011-ig szóló munkaszerződése alapján Antalt legalább 60 millió forintos végkielégítés illette volna meg, de Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: semmisnek tekintik a vele kötött menedzserszerződést. A BKV Antal vezetése alatt 35 tanácsadói szerződést kötött, hárommilliárd forint értékben.

2009 februárjában fontos és jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Ítélőtábla. Eszerint az állami cégeknek nyilvánosságra kell hozniuk a vezető tisztségviselők keresetére, kapcsolódó juttatásaikra, jutalmaikra és végkielégítésükre vonatkozó köz érdekű adatokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. idén menesztett vezérigazgatója, Tátrai Miklós 100-200 millió forintos végkielégítésre számíthat, ha megnyeri a munkaügyi pert.



Százmilliók a Közterület-fenntartónál is?

A MÁV-tól 2005. június 1-je óta elbocsátott hét felsővezető átlagosan 9,8 millió forint, vagyis közel kéthavi bérnek megfelelő végkielégítést kapott. A felmondási idő megváltásaként pedig átlag négyhavi bérrel egyenértékű, vagyis 17,5 millió forintot vehetett fel egy-egy elbocsátott felsővezető. A MÁV azért hozta nyilvánosságra az adatokat, mert állítólag 40 millió forintos juttatást kapott az állami vasúttól Kiss Péter információvédelmi főosztályvezető, amikor 2007. május végén távozott a társaságtól, majd néhány nap múlva a MÁV-Startnál lett biztonsági igazgató. Kiss Péter azonban akkor visszafizette a felvett pénzt. Közben a Magyar Hírlap úgy értesült, hogy nem a BKV-nál, hanem a szintén Hagyó Miklós által felügyelt Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél fizethették ki a legnagyobb végkielégítést Hajdu Györgynek. A volt vezérigazgató munkáját 100 és 200 millió forint közötti összeggel honorálták.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.