A Tigris piac bezárása nem zavarja a józsefvárosi „kis Kínát”
 |
A Kőbányai út két oldala |
Ma reggel megkezdődött a budapesti Kőbányai úti józsefvárosi piac (ismertebb nevén: a „kínai piac”) birtokbavétele. A lépéssel az állam a régi ígéretét teljesíti: mivel a Négy Tigris Budapest közismert bűnözési forrópontja, a kiürítés és rendezés évtizedek óta napirenden van, de igazán erőset csak tavaly nyáron mondott a VIII. kerületi önkormányzat. Noha sokan hihették, hogy a visszavételi folyamat valahol útközben úgyis elakad, ma pont kerül a történet végére: a hírek szerint reggel óta a rendőrség be is fejezte a terület átvizsgálását, Schmidt Zoltán bírósági végrehajtó a piacot lezárta.
Még mielőtt azt hinnénk, ezzel vége a budapesti kis Kínának
, az olcsó (csempész)áruk szigetének, tekintsünk át a Kőbányai út túloldalára!
Tavaly nyáron írtunk arról, hogy a helyzet egyáltalán nem egyszerű. Salát Gergely cikkéből kiderült, hogy az, amit a köznyelv „józsefvárosi piacnak” nevez, valójában két részből áll: a Kőbányai út és a vasúti vágányok közti vékony sávban (kb. 4 hektáron) működött a hírhedt Négy Tigris (ennek lesz most vége), az út túloldalán azonban ott az egykori Ganz-MÁVAG 43 hektáros (!) ipartelepe, melynek jelentős részét az elmúlt másfél évtizedben szintén birtokba vették a távol-keleti kereskedők.
Ez pedig a Négy Tigris kirámolása után is zavartalanul üzemel.
A 300 épületet magában foglaló telken feltehetően lesz hely a túloldalról kiköltöztetett árusoknak is.
Hogy miért nem áll neki a hatóság az ipartelepnek is?
Többféle válasz is adható, maradjunk a technikai magyarázatnál: a terület több mint 150 tulajdonos osztatlan közös tulajdonában van, akiknek nagyobb része ráadásul külföldi, a bérlők, albérlők, al-albérlők és al-al-albérlők rendszere tulajdonképpen áttekinthetetlen.
Aki járt már ezen a területen (nekem volt szerencsém), tudja, hogy az ipartelep még inkább állam az államban, mint a Négy Tigris volt: órákat lehet itt eltölteni úgy, hogy a betévedt polgár nem is találkozik európai emberrel, a feliratok és eligazító táblák is vietnámiul és kínaiul vannak, a büfékben és éttermekben valódi (tehát nem kamu, európai ízlésre „lefordított”) távol-keleti kajákat adnak.
A Négy Tigris tehát eltűnik, a helyzet mégis – nagyjából – változatlan, hiszen a Ganz-MÁVAG-telepen zajló nagykereskedelem (ami az igazi nagy falat) továbbra is működhet.
| Ki a tulajdonos? |
| A Négy Tigris és a szervezett bűnözés összefonódása |
A Kőbányai út ura a kilencvenes években (hivatalosan 1997-től) a Club Tihanyt is birtokló Szetlik Ferenc vállalkozó volt. Az ingatlant a MÁV-tól az ő Komondor Kft.-je bérelte és adta ki a kereskedőknek. Ekkoriban a piacozásban stratégiai jelentőségű őrző-védő feladatokat a később maffiavádakkal elítélt Tasnádi Péter, illetve Láposi Lőrinc nyugalmazott nyomozó közös cége, a Mesterdetektív Kft. végezte. A Komondor Kft.-t Szetlik 1998-as halála óta özvegye, Pápa Marianne irányítja, akit többen Magyarország leggazdagabb üzletasszonyának tartanak; vagyonát tízmilliárdosra becsülik. Korábban a HVG és a Heti Válasz is írt arról, hogy kapcsolat állhatott fenn a nyilvánosságtól következetesen elzárkózó Pápa Marianne és Portik Tamás, letartóztatásban levő egykori Energol-vezető között. A Négy Tigris bezárása a mérlegadatok szerint nem okoz komoly érvágást az üzletasszonynak: a Komondor Kft. 2009-ben még 1,8 milliárd árbevételt ért el 175 milliós eredménnyel, de azóta veszteséget termel. A témában érdemes elolvasni a Figyelő tavalyi cikkét is. |
