Gazdaság

A TÖMEG BÖLCSESSÉGE

/ 2005.03.31., csütörtök 16:00 /

James Surowiecki: The Wisdom of Crowds, Why the Many Are Smarter Than the Few, Abacus, London, U.K., 2005

1906 egyik szép őszi napján az öröklés tudományának kiváló brit tudósa, Francis Galton úgy döntött: meglátogatja egy vidéki angol állatvásár súlybecslő versenyét, ahol a vásárlátogatók tippelhetnek egy nagy állat súlyára, majd a nyertesek díjban részesülnek. Rá is lelt a mintegy 800 fős tömegre, amelynek tagjai már le is adták becslésüket egy hízott ökör súlyára. Biztos volt benne, hogy a tömeg alaposan félrelő. Meggyőződése volt, hogy a tömeg ostoba, mert csak a kiválasztott és tanult elit képes a hatalom okos gyakorlására és a jó döntések meghozatalára.

Talán eszébe ötlött Le Bon francia író véleménye, aki szerint a tömeg több tagjainak összességénél, önálló egyéniség, és lehet bátor, gyáva vagy kegyetlen, de soha nem képes okosan dönteni. Ahogy írta: "A tömegben az ostobaság és nem az ész áll halomban." Nietzsche is így gondolta: "Az őrültség kivételes az egyénnél, de általános a csoportnál." David Thoreau szerint: "A tömeg soha nem ér fel legjobb tagjának szintjére, hanem lesüllyed a legrosszabbhoz."

Nos, Galton alaposan csalódott, mert a kéttonnás ökör súlyát a tömeg fél kiló pontossággal eltalálta. Az elmúlt száz évben a tudósok hatalmas mennyiségű kísérletet végeztek sok területen arra vonatkozóan, hogy a kevés szakértő vagy a vegyes tömeg találja-e el pontosabban a végeredményt, amikor egy létező tényre vagy egy később bekövetkező eseményre lehetett tippelni. Az esetek 95 százalékában a tömeg győzött a szakértőkkel szemben, miközben csak a résztvevők két százaléka adott jobb eredményt, mint a tömeg átlaga. Ha okos, átlagos és fafejű embereket vegyesen keverünk, akkor átlagos véleményük pontosabb, mintha az elit szakembereket kérdezzük, és ez az élet lényegében minden területén igaznak bizonyult.

Surowiecki - a The New Yorker, a The New York Times, a Wall Street Journal, az Artforum, a Wired és a Slate című vezető amerikai lapok állandó szerzője - a New York-i Brooklynban él, könyve óriási siker. Azt állítja, hogy a tömeg szinte mindig jobb a szakértőknél három probléma megoldásában. Jobb, ha olyan kérdésre kell válaszolni, aminek világos eredménye van: ki nyeri a focibajnokságot, az amerikai elnökválasztást, hol lenne a legjobb helye egy új uszodának, hány nézője lesz egy új filmnek, vagy mennyit vesznek egy új számítógépből? Ezekre a kérdésekre a tömeg mindig jobb választ ad, mint a szakértők. Példa erre az Iowai Egyetem által 1988-ban alapított "véleménytőzsde", ahol legfeljebb 500 dolláros téttel tippelni lehet politikai választások (amerikai elnökválasztás, kongresszusi és kormányzói választások, külföldi voksolások) eredményére.

1988 és 2000 között 596 profi közvéleménykutatást végeztek az amerikai elnökválasztások kimenetelére, és az aznap végzett két mérés közül - ahol az egyik a közvélemény-kutatás, a másik az iowai véleménytőzsde tippje volt - 75 százalékban ez utóbbi győzött. Sőt, a tőzsde véleménye már hónapokkal korábban pontosabb volt, mint a választás előtti nap profi közvélemény-kutatása. Az iowai tőzsdén néhány száz ember játszik, többségük helybeli átlagember, átlagos tétjük 50 dollár, és jobbak, mint a drága és profi szakemberek.

A Google internetes keresőprogram egymilliárd honlapot kérdez meg, ha valaki keres valamit, és a honlapok súlyozott átlaga alapján - tehát hogy egy honlapot hányan látogatnak - ajánlja a megoldást. A Google egy olyan köztársaság, amelyben mindenki szavaz, de figyelembe veszi, hogy őrá hányan szavaztak: arisztokratikus köztársaság tehát, nem tömegdemokrácia, mégis a tömeg véleményén alapul. A tömeg jobb a koordinációs döntések meghozatalában is, amikor a résztvevőknek - vásárlók és eladók, gyalogosok és autósok, egy közösség tagjai - saját döntésük meghozatalához figyelembe kell venniük az összes többi résztvevő döntését is. Akkor is jobb a tömeg, ha együttműködésre vonatkozik a döntés, amikor mindenki saját érdekét követi, de akkor éri el a legjobb eredményt, ha a többiek érdekét is figyelembe veszi.

Három esetben működik jobban a tömeg, mint a szakértők: ha vegyes, ha mindenki független, és ha az egyéni vélemények mögött sok helyi tapasztalat van. A 8-10 fős közösségekben hozott döntéseknél különösen fontos a résztvevők függetlensége, tehát önálló véleménye, de az is, hogy a vezető ne befolyásolja előre a többiek véleményét. A közösség bölcsebb, mint néhány kiválasztott, és a vezető jól teszi, ha döntéseinél a szakértők helyett a tömegre hallgat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.