valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

Olajfa Zrt.

/ 2012.03.07., szerda 11:43 /
Olajfa Zrt.

A gazdasági olajfa-koalíció máris virágzik: Bulgáriában közös bizniszbe fogott Kóka János, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Oszkó Péter – írja a holnap utcára kerülő Heti Válasz. A vállalkozás magyarországi cége 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott.

Kóka – a jelek szerint – a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot

A 2008-as koalíciós szakítás liberális főalakja, Kóka János 2011 novemberében közös szófiai vállalkozást alapított Gyurcsány Ferenccel – Cellum Bulgaria AD néven. Korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben tudatta, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté (lásd a dokumentumot).


 

A holnap utcára kerülő Heti Válaszból az is kiderül, hogy a bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel – egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot.

A vállalkozás szabadsága persze megilleti a korábbi kormányzati potentátokat, ám későbbi pályájuknak árthat, ha a politikusként megszerzett előnyöket, információkat – titokban – gazdasági befolyásszerzésre használják. A Bajnai-kabinet pénzügyminiszterére máris ráégni látszik a Wizz Air-történet (Oszkó Péter 2010-ig elvileg a Malévért dolgozott, tavaly azonban úgy landolt a fapados légikonkurens igazgatóságában, hogy erről hivatalosan senkit sem tájékoztatott), és a mostani Kóka–Gyurcsány-üzletelésnek is volt állami előjátéka. A mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő (jelenleg már a bankkártyaként használható maroktelefonok világával kecsegtető) Cellum-csoport ugyanis 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon – például egy saját „Szilícium-völgy” kialakítására Siófokon.

S bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült” mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát. Nem mellékesen: ugyanez a Kaderják vezeti azt az Újkorcsoport nevű ificsapatot, amely tavaly nyilatkozatban állt ki Gyurcsány politikája mellett, hangsúlyozva, az Orbán-kormánnyal szemben fellépő civileknek nem kellene „magukra erőltetni a függetlenséget”.

S hogy a kép még színesebb legyen, Oszkó Péternek is jutott szerep a Cellumot regionális multivá növesztő projektben. A volt miniszter ugyanis tavaly – nem saját jogon, hanem az OTP kockázati tőkealapját kezelő PortfoLion Zrt. vezéreként – 400 millió forintot fektetett be a cégbe, és ezzel igazgatósági tagsághoz jutott a vállalat budapesti egységében.

Oszkó Wizz Air-megbízatása, valamint a közös Gyurcsány–Kóka-biznisz apropóján lapunk felkutatta, milyen egyéb nyilvános és félnyilvános üzletekbe „menekült” a 2002-2010-es kormányelit. Listánk elérhető a holnapi Heti Válaszban, mely március 8-tól a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.