Gazdaság

Adjátok vissza a söreinket!

/ 2016.06.29., szerda 15:34 /

Pereskedik a Heinekennel, közben fejleszt és egyre több lábra áll. Az Igazi Csíki sör gyártója, Lénárd András szövetségesei között szerepel az erdélyi református nyugdíjpénztár és Jamie Oliver sztárszakács.

„Indulhat a töltés” – mondja a laboránshölgy, s néhány perc múltán a tulajdonos Lénárd Andrásból és sörfőző mesteréből, Simonffy Árpádból is megkönnyebbült sóhaj szakad fel: elindult a négyszeres kapacitásnövelést lehetővé tevő új gyártósor az Igazi Csíki Sört előállító csíkszentsimoni gyárban. Ily módon júliustól napi 80 ezer üveg Csíki és Székely márkanevű sör hagyja el a gyárat, s ezzel új dimenzióba sorolta magát a szűk két év alatt nagy sikert arató, multiérdekeket sértő vállalkozás.

Aki a 15 millió eurós beruházásnál tartó sörmanufaktúra nevével eddig csak az ügyvédek hadseregét felvonultató Heinekennel való pereskedés kapcsán találkozott, talán értetlenül figyeli az „előre menekülést”. Lénárd Andrást hallgatva azonban nem az a benyomásunk, hogy a 38 éves székelyföldi vállalkozó kézifékes üzemmódba kapcsolt volna. Pedig volna rá oka: miután az EU szabványügyi hivatala elutasította a Heineken kérelmét, és kimondta, hogy a holland gyár Ciuc Premium nevű söre nem összetéveszthető az Igazi Csíki Sörrel, a hivatal egy másik eljárásban a Heineken javára döntött. A hollandok ugyanis nemcsak a csíki sör szóvédjegyet támadták meg, hanem az ábrás védjegyet is, amit azonban már nem a Ciuc Premiummal állítottak szembe, hanem a 2014-ben Romániában bejegyzett Csíki Prémium szóvédjeggyel.

Református kölcsön

„Még mindig túl józanok az emberek” – tréfálkozik Lénárd, amikor a fejlesztés mozgatórúgói felől érdeklődünk. Ma sem tudja, pontosan mekkora a piac, csak azt, hogy hatalmas. Eddig napi 20 ezer üveg – egy kamionnyi – sört gyártottak, amiből még a Székelyföldet sem tudták kiszolgálni, miközben a kereslet egyre nőtt. A bővítés elkerülhetetlennek látszott, amibe az után vágott bele, hogy felfedezett egy, a kisebb sörmanufaktúrák gyártósorának előállítására szakosodott miskolci céget. Azt állítja, nem akar továbblépni, holott a piac ennél sokkal többet kívánna. Marosvásárhelyen például korábban 15 helyen lehetett Igazi Csíkit kapni, most ezer szerződésük van.

Magyarországon a tavalyi Székely Fesztiválon mutatkoztak be, az akkor megmaradt mennyiséget egy anyaországi cég kezdte forgalmazni. Három hónapja létrehozta a Csíki Sör Magyarország Kft.-t öt raktárral Budapesten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Győrben és Kaposváron. A megkötött szerződések száma meghaladta a 2700-at, de a szállítójárművek szélvédőjéről naponta kell begyűjteni a cetliket: „Gyere az én boltomba is!”. „Nem csodálkozom, hiszen Romániában és Magyarországon mi gyártjuk az egyetlen igazán kézműves sört” – állítja; ezzel persze sokan vitatkoznának, de a legszélesebb körben ismert nedűt kétségkívül ők állítják elő.

Lénárd András a középiskola után politológia szakra jelentkezett, a kilencvenes évek második fele mégis hat esztendőt hozott az Egyesült Államokban. Festő-mázolóként kezdte, majd egy sportfelszerelések feliratozásával foglalkozó, induló céghez került, ahol végigkövethette egy vállalkozás felfutását. 2001-ben jött haza két lakás árának megfelelő összeggel, melyet ingatlanba fektetve tett szert némi tőkére, abból indította építkezési vállalkozását.

A következő szakaszt a székelyföldi törpevízerőművek építése jelentette. A mintával Ausztriában találkozott, egy tehetséges mérnökkel meg odahaza, az ő szakértelmét értékesítve építette meg első erőművet a Vargyas-patakon – ennek energiáját használja ma a sörgyár. A következő, az Úz-völgyi Európa legnagyobb hasonló erőműegyüttese, ahol egy 40 kilométeres frontszakaszon az Úz, a Veresvíz és a Baska patakon pörgetik meg a vizet 15 turbina „hizlalására”. Ebbe a beruházásba az Erdélyi Református Egyházkerület nyugdíjpénztára is beszállt 3,4 millió eurós kölcsönnel, „jutalékul” pedig 10 százalékos tulajdonrészt kapott az erőművet működtető cégben. A 90 százalékot a Magyar Villamos Művek Zrt. birtokolja, miután Lénárd eladta részesedését.

Nem utolsósorban azért, mert bár a művelet zöldenergia-termelésnek számít, Lénárdból egy idő után mégis környezetszennyező lett. A Homoród-menti erőmű esetében ugyanis tüntetéssorozat robbant ki a Szép Ilona-völgyben tervezett „rombolás” ellen. Szerinte viszont arról van szó, hogy az ott lakók attól tartottak, kiderül: az elmúlt húsz évben többnyire engedély nélkül épített házak szennyvizét a patakba engedik. Az erőműhöz szükséges vízmennyiség kiemelése után pedig a szennyvíz képtelen lesz felhígulni a patakban a korábbi arányokban. A Hargita megyei prefektus az engedélyezési folyamatban azonosított formai hibákra hivatkozva leállíttatta az építkezést; bár a vállalkozó végül megnyerte a pert, visszakozott. „Úgy ítéltem meg, hogy kezdtem zavarni bizonyos felsőbb hatalmak köreit. Olyan projektet kellett abbahagynom – remélem, csak időlegesen –, amely biztosította volna Székelyföld energetikai függetlenségét. Talán ezért” – állítja.

Jamie Oliver asztalán

A sörbizniszhez amerikai tapasztalatok sodorták egyre közelebb, például az, hogy két-három éve az Egyesült Államokban a kis főzdék már nagyobb mennyiséget adtak el, mint a legnagyobb multi. Eladó volt a csíkszentsimoni szeszgyár, ahol jó minőségű víz áll rendelkezésre, s közben az emberek érdeklődése is kezdett újra a helyi termékek felé fordulni. Az utolsó löketet az adta, hogy bebizonyosodott: a Csíki Sör márkát a Heineken nem védte le. Lénárd elment a világkiállításra, megnézett 8-10 európai gyárat, s megismerkedett – a ma neki dolgozó – Simonffy Árpád sörfőző mesterrel, a Heineken Ciuc Premium nevű sörének kitalálójával. Minden együtt volt, s bár közben sokan azt jósolták, bele fog bukni, a 2013-es kezdettől számított egy év múltán Lénárd megkóstolhatta saját sörét.

Azt mondja, a sörbiznisszel is kezdi elérni bizonyos körök ingerküszöbét, miután napi több ezer, székely jelképekkel ellátott palackot dob piacra. A kötelező információkon túl ugyanis az üvegeken nincs román felirat, nem reklámoz románul, a nyereményjátékokat sem. Ennek nyomán panaszok érkeztek a fogyasztóvédelemhez. Kolozs megyében betiltották a magyar nyelvű reklámozást, Lénárd a diszkriminációellenes tanácshoz is kapott „meghívót”, ám azóta csend van az ügyben.

Drónban a jövő

A sikerszéria pedig folytatódik, és a sörfőzés tisztasági szabályához, a jó alapanyagokhoz való ragaszkodás meghozta jutalmát: a termék bekerülhetett Jamie Olivernek a budai Várban nyílt éttermébe is. Korlátozott mértékű kínálatbővítésen is dolgoznak, a legutóbbi karácsonyi meglepetés, a mézes sör után rövidesen a tölgyfaágyon, illetve fenyőágyon pihentetett sör is piacra kerül.

Hamarosan újra megtelhet tartalommal az 1940-ben létrehozott, Szövetség nevű egyesület – a szentsimoni szeszgyár építője – kezdeményezése, a környékbeli termelők krumplijának begyűjtése és értékesítése. Lénárd ugyanis krumplifeldolgozó üzem beindításán dolgozik, és „biochipset” készül piacra dobni. „Van tízezer értékesítési pontom, rengeteg üres helyem a sörszállító autókban, a sör mellé pedig megy a burgonyachips. A székelyföldi kertek végében lévő földek évtizedek óta nem láttak vegyszert, megvan a helyem, a vizem, két éven belül kész lesz a tízmillió eurós beruházás” – magyarázza.

A megvalósítások listáján egy nyúlfarm is szerepel, melyet a gödöllői egyetemmel együttműködésben új alapokra helyeztek; ma már heti egy tonna nyúlhúst értékesítenek. És mivel a sörgyárban napi 10 tonna nagy fehérjetartalmú törköly keletkezik, már meg is született a döntés: Európa egyik legnagyobb kecskegazdasága létesül Szentsimonban.

A legnagyobb távlattal kecsegtető üzletágnak viszont nincs köze az élelmiszeriparhoz. Bustya Attila közgazdász-feltaláló egy éve jelentkezett Lénárdnál saját tervezésű drónjával, s a Romániában ritka repülőgépgyártói engedéllyel rendelkező vállalkozó ráérzett a lehetőségre. A Spider Drone Security nevű céget is birtokló Lénárd munkatársa 2015 októberében két óra hat perc és hét másodperces lebegési világrekordot állított fel. Ma már azt állítják, jóval többet tudnak ebben a műfajban, mint bárki más a világon, s készülékeik akár 45-50 kilométerre is elrepülnek. Fejlesztéseik négy irányba hatnak: határvédelem, magasfeszültségek felügyelete, olajvezetékek vizsgálata, katasztrófahelyzetek felmérése. „Nagy összegben merek fogadni, hogy tíz éven belül nem lesz tűzoltóegység, amely ne használna drónokat” – állítja Lénárd András. Máris 70 mérnöki, fejlesztői, illetve pilótaállást hirdettek meg, s tárgyalásaik azt ígérik, egy éven belül több száz munkatársra lesz szükség. Az már csak jópofa reklámfogás, hogy drónjaik egy 19 kilós sörösládát is képesek elszállítani akár egy 30 kilométerre lévő megrendelőhöz.

Elsősorban piacépítő céllal vesznek részt fesztiválokon, mivel a hagyományos marketingeszközök drágák. Azoknak pedig, akik Tusványosról hiányolják őket, Lénárd András azt üzeni: nem önmagában az árusításért fizetendő 15 ezer eurót sokallja, hanem azt sérelmezi, hogy épp a magyar–magyar nyári táborban szoktak beszélni Székelyföld gazdasági helyzetéről, a fiatalok vállalkozási kedvének serkentéséről, a helyben maradás fontosságáról. S amíg a retorika nem kerül szinkronba a gyakorlattal, addig csak koncertlátogatóként megy a tusnádi kempingbe.

Vállalkozásait akkor indítja be, amikor szakembert talál hozzájuk, s maga is igyekszik tudást szerezni az általa indított tevékenységekről. Amikor vízerőművet épített, beiratkozott a hidrológiai mérnöki szakra, most pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai élelmiszeripari mérnöki karának első évi vizsgáit készül letenni. A repülőgépmérnökit egyelőre nem tervezi…

Holland–holland meccs
Lénárd András szerint a Heinekennel folytatott pereskedés előbb-utóbb hollandiai bíróság előtt folytatódik, ezért nem mellékes, hogy Lixid Project Kft. néven bejegyzett csíkszentsimoni sörmanufaktúrájának 50 százalékos tulajdonosa, a Lixid Holdin BV nevű hollandiai cég.„Két holland tulajdonú vállalat áll majd szemben egymással, ezért szükség esetén szeretnék haszonélvezője lenni a holland befektetésvédelmi rendszernek” – mondja a székely üzletember. A Heineken, a Silva, a Ciuc, a Golden Brau, a Bucegi, a Neumarkt és a Harghita márkák gyártója, illetve a Desperados és Affligem sörök importálója, a Heineken Romania Rt. egyébként az évi és személyenkénti 80 literes fogyasztásra taksált romániai piac listavezetője a maga 31-32 százalékos részesedésével.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.