Gazdaság

Akiket az állam jól kimentett

/ 2018.05.22., kedd 07:25 /
Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A megmaradt nagyszámú károsult és a sorozatos állami intervenciókat amúgy is sokallók egyaránt felkapták a fejüket: ez a bizonyos állásfoglalás egy magyar hitelügy kapcsán született. Eszerint a tagállami bíróságok vizsgálhatják, hogy az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre terhelése kellően világos volt-e az eredeti hitelszerződésben. Ha nem, akkor tisztességtelen feltételnek minősíthető, és mint ilyen, nem kötelezheti később a hátrányosan érintett hitelfelvevőt.

A főtanácsnoki véleménytől nem vezet egyenes út az esetleges újabb perek kimeneteléig, korai akár a reménykedés, akár egy újabb jogi megrázkódtatástól való félelem. Viszont a nem jogászoknak is fontos az ügynek az a vonatkozása, hogy a fogyasztóvédelmi szempont a szerződések betartatásának klasszikus követelményével láthatóan egyenrangú lett. Ha a szóban forgó hitelszerződések megkötésekor nem vált elég világossá az árfolyamkockázat ténye, vagyis az, hogy a hitelfelvevő viseli a forint és a frank vagy euró árfolyamának ingadozásából fakadó kockázatot, akkor ez a szerződési feltétel tisztességtelennek nyilvánítható.

A fogyasztóvédelmi szempont kiemelése jogos, amikor igen eltérő pénzügyi tudatosságú és jártasságú százezreket érintenek szerződések. Ám éppen ezért roppant nehéz igazságot tenni konkrét ügyekben. Mifelénk ugyanis – és ezt a magyar viszonyokban járatlan hozzászólók talán nem tudják – hosszú előtörténete van a más valutában való fizetésnek és megtakarításnak. Amikor a kelet-európai turisták „Jugóba” mentek, bizony schillingben, márkában vagy dollárban fizettek a szállásért, mert a háziak rá sem néztek a dinárra, hiába volt az a törvényes fizetőeszköz. Majd változtak a viszonyok, de a kemény valutákat ma is naponta használjuk, és még csak át sem kell lépnünk az országhatárt. Ingatlanbérlés esetén például elég gyakori az euró, sokaknak van euró- vagy dollárszámlája, az árfolyamok alakulása köznapi téma. Nehéz volna tehát azt igazolni, hogy valaki a svájci frankban vagy euróban vezetett kölcsönszerződésének árfolyamkockázatáról nem tudott. Ám hagyjuk meg ezt a tudásszociológiai kérdést a bíróságoknak.

De ne feledjük, hogy százezrek nem kizárólag a fránya piaci árfolyamkockázat miatt kerültek bajba a pénzügyi válság éveiben. A lakás- és autóhiteleknél az árfolyamkockázat mellé a kamatkockázatot is rájuk terhelték a hitelintézetek, állami tudomásulvétellel. De a kormányzat ennél mélyebben is érintett. Mert miért is kellett a bankoknak a már futó szerződéseik kamatait megemelni, és miért is gyengült akkorát a forint a kölcsönszerződés valutáihoz képest? Egyebek miatt azért, mert a magyar állam nemzetközi hitelkockázati besorolása a válság előtti A szintről több lépésben romlott, a 2012-es bóvliba esésig. Míg a világ nagy részén nulla körüli szintre csökkentek az irányadó kamatok, a magyar kamatszint magas volt, és még így is sokat gyengült a forint – tetézve a devizaadósok baját.

A kereskedelmi bankok forrásszerzésének feltételeit nagyban érinti az ország hitelképességi besorolása, államunkat pedig a hitelminősítők még jó sokáig a befektetőknek nem ajánlott kategóriában tartották; ma is csak egy fokozattal vagyunk a bóvli kategória határa felett. A térség valutái inkább erősödtek az euróval szemben, a mienk pedig annak ellenére gyengült, hogy történelmileg példátlan mennyiségű deviza dől be az EU-tól. Ma az euró-forint árfolyama mégis jóval 300 felett mozog, holott tíz éve még 230-nál is kedvezőbb volt. Az állam, mely a megmentő pózában tetszelgett mindezen éveken át, valójában a cikcakkos gazdaságpolitikájával súlyosan nehezítette azon százezrek életét, akik tíz éve megfizethető kondíciójúnak remélt devizahiteleket vettek fel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.