Gazdaság

Antiszociális siker: a német szegényekről

/ 2017.07.19., szerda 16:47 /

Németország köztudottan az eurózóna talán egyetlen egyértelmű nyertese. De valóban a német társadalom egésze nyert a monetáris unióval? A válasz nemleges.

Jó elemzéshez már alapból nem vezethet, ha valaki az eurózóna problémáit nemzetállamok közti konfliktusokra kívánja visszavezetni. Szó sincs ugyanis arról, hogy mondjuk görög–német ellentétként kellene vagy lehetne értelmezni az euró körüli konfliktusokat. Feszültség inkább a társadalmi osztályok között áll fenn.

Jó példa erre a német Hartz elnevezésű munkapiaci „reformcsomag”, amely nagy részben hozzájárult az európrojekt összeomlásához. A neoliberálissá vált szocdemek Gerhard Schröder kancellársága alatt, 2003-ban a munkapiac liberalizációja és a munkanélküliek segélyezésének visszaszorítása mellett döntöttek, és ezt a szakszervezetek ellenére át is nyomták.

A Center for European Reform nevű brüsszeli think tank friss kutatása szerint azonban a Hartz csomag legalább annyi kárt okozott a szegényebb németeknek, mint jót. Ez nem is annyira meglepő, hiszen ahogy a tanulmány is megemlíti, a munkapiaci szabályozás leépítése, a „rugalmas foglalkoztatás” gondolata ellentmondásos megítélésű, erősen megosztja a közgazdászokat. A Nobel-díjas Robert Solow szerint például kifejezetten téves diagnózisra építő politika.

Az alacsony béreken alapuló német gazdasági stratégiát számos közgazdász az euróválság egyik okának tartja, hiszen ellehetetlenítette a bérek emelkedését az eurózóna többi országában is, s ezáltal befagyasztotta a keresletet a monetáris unió egészében, valamint kereskedelmi deficiteket okozott számos eurót használó országban.

De mit okozott mindez odahaza? Christian Odendahl vezető közgazdász, a tanulmány szerzője szerint a Hartz csomag bevezetése után a foglalkoztatás tényleg emelkedett Németországban, a ledolgozott munkaórák száma azonban nem. Ez utóbbi mutatóban a mai napig nem érték el a kilencvenes évek szintjét. Azaz annyi történt, hogy több ember dolgozik, de sokan kényszerűen csak részmunkaidőben.

Ezzel egy időben megnyílt a jövedelmi olló: a kis jövedelműek bérei tovább csökkentek, a sokat keresők még több jövedelemhez jutottak. A középjövedelem stagnált. Az alacsony bérek versenyképessé tették a német cégeket, ezért nem voltak rászorítva, hogy termelékenységüket fejlesszék. (Akárcsak az alacsonyan tartott magyar minimálbérek esetében.) Azaz, szemben a közhiedelemmel, a német gazdaság nem azért ér el jelentős exporttöbbletet, mert gyorsan emelkedne a termelékenysége, hanem elsősorban az alacsony bérek miatt. A béroldali költségcsökkentés nem kedvez a termelékenységnek. Nevezhetjük ezt akár antiszociális növekedésnek is. Nő a profit, csökkennek a bérek.

A munkaerő-közvetítésnek korábban nem volt hagyománya Németországban, most mégis több mint egymilliósra duzzadt az a tömeg, mely így kap állást. Ötmillió munkavállalónak csak „mini job” jutott, azaz erősen részmunkaidős állás. A „reformok” következtében létrejött Németországban egy korábban nem létező, a kelet-európai gazdaságokra emlékeztető, alacsony bérezésű szektor. 2014-re minden ötödik német 10 eurónál kevesebbet keresett óránként, és minden harmadik kevesebbet, mint 12 eurót. A keleti tartományokban az alacsony bérűek aránya egyenesen 40 százalék körül van. A szegénység által veszélyeztetettek aránya is meredeken emelkedett.

Az euróválság tehát csak osztálykonfliktusként érthető meg, nemzetek közötti rivalizálásként nem. A görög oligarchák majd egy évtizedes totális európai kontroll (a görög adóhatóságot hosszú évek óta a trojka – EU, Világbank, IMF – működteti) ellenére köszönik, jól vannak. Egyikőjük éppen megvett egy élvonalbeli angol futballklubot. A német nagyvállalati szektor szintén hatalmas haszonra tett szert. Ott is a kis keresetűek, a részmunkaidős, kizsákmányolt munkások jártak rosszul az euróval.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.