Gazdaság

Antiszociális siker: a német szegényekről

/ 2017.07.19., szerda 16:47 /

Németország köztudottan az eurózóna talán egyetlen egyértelmű nyertese. De valóban a német társadalom egésze nyert a monetáris unióval? A válasz nemleges.

Jó elemzéshez már alapból nem vezethet, ha valaki az eurózóna problémáit nemzetállamok közti konfliktusokra kívánja visszavezetni. Szó sincs ugyanis arról, hogy mondjuk görög–német ellentétként kellene vagy lehetne értelmezni az euró körüli konfliktusokat. Feszültség inkább a társadalmi osztályok között áll fenn.

Jó példa erre a német Hartz elnevezésű munkapiaci „reformcsomag”, amely nagy részben hozzájárult az európrojekt összeomlásához. A neoliberálissá vált szocdemek Gerhard Schröder kancellársága alatt, 2003-ban a munkapiac liberalizációja és a munkanélküliek segélyezésének visszaszorítása mellett döntöttek, és ezt a szakszervezetek ellenére át is nyomták.

A Center for European Reform nevű brüsszeli think tank friss kutatása szerint azonban a Hartz csomag legalább annyi kárt okozott a szegényebb németeknek, mint jót. Ez nem is annyira meglepő, hiszen ahogy a tanulmány is megemlíti, a munkapiaci szabályozás leépítése, a „rugalmas foglalkoztatás” gondolata ellentmondásos megítélésű, erősen megosztja a közgazdászokat. A Nobel-díjas Robert Solow szerint például kifejezetten téves diagnózisra építő politika.

Az alacsony béreken alapuló német gazdasági stratégiát számos közgazdász az euróválság egyik okának tartja, hiszen ellehetetlenítette a bérek emelkedését az eurózóna többi országában is, s ezáltal befagyasztotta a keresletet a monetáris unió egészében, valamint kereskedelmi deficiteket okozott számos eurót használó országban.

De mit okozott mindez odahaza? Christian Odendahl vezető közgazdász, a tanulmány szerzője szerint a Hartz csomag bevezetése után a foglalkoztatás tényleg emelkedett Németországban, a ledolgozott munkaórák száma azonban nem. Ez utóbbi mutatóban a mai napig nem érték el a kilencvenes évek szintjét. Azaz annyi történt, hogy több ember dolgozik, de sokan kényszerűen csak részmunkaidőben.

Ezzel egy időben megnyílt a jövedelmi olló: a kis jövedelműek bérei tovább csökkentek, a sokat keresők még több jövedelemhez jutottak. A középjövedelem stagnált. Az alacsony bérek versenyképessé tették a német cégeket, ezért nem voltak rászorítva, hogy termelékenységüket fejlesszék. (Akárcsak az alacsonyan tartott magyar minimálbérek esetében.) Azaz, szemben a közhiedelemmel, a német gazdaság nem azért ér el jelentős exporttöbbletet, mert gyorsan emelkedne a termelékenysége, hanem elsősorban az alacsony bérek miatt. A béroldali költségcsökkentés nem kedvez a termelékenységnek. Nevezhetjük ezt akár antiszociális növekedésnek is. Nő a profit, csökkennek a bérek.

A munkaerő-közvetítésnek korábban nem volt hagyománya Németországban, most mégis több mint egymilliósra duzzadt az a tömeg, mely így kap állást. Ötmillió munkavállalónak csak „mini job” jutott, azaz erősen részmunkaidős állás. A „reformok” következtében létrejött Németországban egy korábban nem létező, a kelet-európai gazdaságokra emlékeztető, alacsony bérezésű szektor. 2014-re minden ötödik német 10 eurónál kevesebbet keresett óránként, és minden harmadik kevesebbet, mint 12 eurót. A keleti tartományokban az alacsony bérűek aránya egyenesen 40 százalék körül van. A szegénység által veszélyeztetettek aránya is meredeken emelkedett.

Az euróválság tehát csak osztálykonfliktusként érthető meg, nemzetek közötti rivalizálásként nem. A görög oligarchák majd egy évtizedes totális európai kontroll (a görög adóhatóságot hosszú évek óta a trojka – EU, Világbank, IMF – működteti) ellenére köszönik, jól vannak. Egyikőjük éppen megvett egy élvonalbeli angol futballklubot. A német nagyvállalati szektor szintén hatalmas haszonra tett szert. Ott is a kis keresetűek, a részmunkaidős, kizsákmányolt munkások jártak rosszul az euróval.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.