Gazdaság

Átszállás nélkül Amerikába

/ 2018.05.09., szerda 17:21 /

Soha nem közlekedett még annyi közvetlen légi járat Budapest és Észak-Amerika között, mint jelenleg. Ennek nemcsak a turisták és az üzletemberek, hanem a repülővel árut szállíttató cégek is örülhetnek.

Bár a fehérvári szurkolók mellett korábban a varsói drukkerek is szívükbe zárták, Nikolics Nemanja kissé ünneprontó módon május 3-án jelentette be, hogy nem akar többé szerepelni a magyar labdarúgó-válogatottban. A lengyel nemzeti ünnepen, amikor az ország légitársasága, a LOT elindította Budapest–New York közvetlen járatát. A jelenleg legértékesebbnek számító, a Chicago Fire csapatában játszó focista döntését azzal indokolta, hogy klubkarrierjére szeretne koncentrálni. Pedig mostantól átszállás nélkül is hazajöhetne, a LOT ugyanis múlt héten a Budapest–Chicago útvonalat is felavatta. Igaz, a szelek városába csak heti kétszer repül, New Yorkba viszont négyszer.

Kifelé a gödörből

Hazánk és az Egyesült Államok között utoljára 2011 októberében repült menetrend szerinti közvetlen járat. A tervekkel ellentétben a következő nyáron azért nem indította el ismét az American Airlines, mert a Malév 2012 februárjában bedőlt, és már nem hordta rá Közép-Európából az utasokat a New Yorkba tartó gépre. A hazai légi közlekedés ekkor mély gödörbe került, egyetlen Európán kívüli közvetlen összeköttetés maradt meg, a Qatar Airways dohai járata.

A következő években a helyzet fokozatosan javult, eleinte a Wizz Airnek (Tel-Aviv, Dubaj), majd az Emiratesnek (Dubaj) és az Air Chinának (Peking) köszönhetően. Észak-Amerika azonban 2015 júniusáig fehér folt volt. Ekkor egy napon belül két légitársaság kezdett közlekedni Budapest és a kanadai Toronto között. Igaz, az akkor indult SkyGreece nem bizonyult hosszú életűnek; alig több mint kéthavi működés után csődbe ment, ami magyar utasokat is sújtott. Az Air Transattal nem volt gond; az általa megteremtett összeköttetés jelentőségét mutatta, hogy az első repülő köszöntésén Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett, pedig a járat csak nyáron és hetente egyszer közlekedett.

Az Air Transatot ma már hiába keresnénk a budapesti kínálatban, de ennek az az oka, hogy egy országon belüli vetélytárs, az Air Canada Rouge kiszorította innen. Utóbbi társaság 2016 nyarán kezdett repülni Toronto és a magyar főváros között, akkor heti háromszor. Ezt tavaly hatra növelték, jelenleg pedig már a hét egyetlen napját sem hagyják ki. Ráadásul egyre rövidül az az időszak, amikor nem közlekednek a gépeik. A dolgok jelenlegi állása szerint – október végétől kisebb heti sűrűséggel ugyan – a torontói kapcsolat 2019. január 7-ig megmarad, áprilistól pedig már újra is indul majd. Ez a három hónapos szünet szinte természetes is, mert a tél Kanadában sajátos repülési főszezon: a dermesztő időjárás elől a tehetős ország lakói igyekeznek melegebb éghajlatra menekülni, leginkább a Karib-tenger térségébe. Ezért a helyi légitársaságok flottájuk nagy részét abba az irányba reptetik a leghidegebb hónapokban.

A Budapestről induló transzatlanti járatoknak a tél amúgy is mindig nehéz időszak volt. Ilyenkor nagy veszteséget termeltek, csak a nyári szezonban üzemeltek gazdaságosan – eleveníti fel Bognár András, a londoni ICF Aviation légi közlekedési tanácsadója. Ennek fényében nem csoda, hogy az American Airlines egyelőre csak október végéig kötelezte el magát Budapest mellett, addig viszont mindennap közlekedik a múlt héten indított járat. Ez most nem New Yorkot, hanem Philadelphiát jelenti, mely a társaság legfontosabb gyűjtő-elosztó központja, így szinte minden amerikai városba kínál átszállási kapcsolatot. Tom Lattig, a társaság Európáért is felelős értékesítési igazgatója márciusban az Airportal.hu-nak azt mondta, foglalási adataik szerint az utasok 80 százaléka amerikai állampolgár, nagy többségük vélhetően turista.

Elkerült Malév-sors

A LOT téli szünet nélkül kötelezte el magát Budapest mellett, de ennek a járatnyitásnak nem csak ez a különlegessége. Ritka, hogy egy nemzeti légitársaság bázist létesítsen a hazáján kívül, ebben az esetben viszont ez történt. A cég a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre telepített egy 252 székes Boeing 787 Dreamliner repülőgépet, helyben végzik majd a szükséges karbantartást, javítást is. Igaz, ennek kockázata is van. A LOT természetesen nem tart tartalékban is egyet a listaáron 60 milliárd forintba kerülő típusból Budapesten, így ha az itteni gép nem tud felszállni, akkor nehéz lesz megoldani a pótlását.

A legkorszerűbbek közé tartozó típus ezzel együtt a lengyel légitársaság egyik aduja lehet az utasokért folytatott versenyben. Míg az American Airlines kissé leharcolt Boeing 767-eseket reptet Budapestre, a LOT legrégebbi Dreamlinere is csak pár éves. A szakértők órákig tudják dicsérni a gépet, de az utasok szempontjából igazán az fontos, hogy csendesebb, a kabin hőmérséklete és páratartalma pedig közelebb van az ember számára optimális szinthez. Ennek köszönhetően a hosszú transzatlanti repülés kevésbé viseli meg a szervezetet, és még a turistaosztályon is több esély van az alvásra, mint a régebbi gépeken.

A LOT évente nagyjából 150 ezer férőhelyet biztosít a szóban forgó két járatán, miközben Magyarország és az Egyesült Államok között tavaly közel félmillióan repültek. Ráadásul a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airportnál úgy számolnak, hogy a közvetlen járatoknak köszönhetően ez a szám idén 15-25 százalékkal nagyobb lesz. A lengyelek is elvégezték a matek-házifeladatot: adataik szerint Budapestről naponta közvetlen járat híján is több mint 800-an indulnak az Egyesült Államokba. A budapesti bázisnyitás mellett szólt, hogy a LOT nem volt képes érdemi részt szerezni ebből az átszálló forgalomból, a magyarok többsége eddig Frankfurton, Münchenen (a Lufthansával), Párizson, Amszterdamon (az Air France–KLM-mel) vagy Londonon (a British Airwaysszel) keresztül jutott el az Egyesült Államokba.

Ha valakinek fontos a jegyár, továbbra is érdemes számba vennie az átszállási opciót. Hiába tűnik logikátlannak, néha valamelyik nagy repülőtéren gépet váltva olcsóbban érhetjük el a célpontunkat. Az említett légitársaságok ráadásul nem nézik ölbe tett kézzel, hogy elszipkázzák magyar transzatlanti utasaikat. A Lufthansa jórészt a gördülékenyebb, gyorsabb átszállások érdekében indította el napon belül hatodik Budapest–Frankfurt járatát, az Air France–KLM-nél pedig pluszköltség nélkül megszakíthatjuk az utat Párizsban vagy Amszterdamban, ha be akarunk iktatni egy városnézést, vagy nem szeretnénk a hajnali csatlakozás miatt a reptéren éjszakázni. Az utasok tehát jól járnak a verseny élénkülésével, melyből a repülőjegy-összehasonlító weboldalak is kiveszik a részüket, hiszen néhány kattintással megnézhetjük, milyen megoldással járunk a legjobban.

Korábban soha, még a Malév idejében sem fordult elő, hogy négy észak-amerikai városba lehetett eljutni átszállás nélkül Budapestről. A kétkedők szerint lehet, hogy nem is marad fenn sokáig ez az állapot, legalábbis ha folytatódik az olaj és nyomában a kerozin drágulása. Bognár András szerint a LOT számára ebből a szempontból is versenyelőny a Dreamliner, hiszen a világ egyik leginkább üzemanyag-takarékos repülőgépéről van szó.

Pedig sokan vakmerő döntésnek gondolták, amikor több körben összesen 15-öt rendelt a típusból a lengyel légitársaság, amely kis híján a Malév sorsára jutott. A magyarral ellentétben a lengyel kormány azonban képes volt olyan átalakítási tervet összeállítani, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. Így a varsói kabinet uniós engedéllyel segíthette ki a vállalatot, még ha cserébe korlátozni kellett is a kapacitását. Ennek nyomán 2015-ben kevesebb utast (4,3 milliót) szállított a LOT, mint 2010-ben, a moratórium megszűnése után viszont a teljesítmény kilőtt, és tavaly az utasszám elérte a 6,8 milliót. A vállalat az utóbbi két évben már nyereséget termelt, vagyis az eddigi eredmények alapján jól sikerült az átalakítás. A növekedés minden bizonnyal idén is folytatódik, amiben már a budapesti járatoknak is szerepük lesz.

Árut is visznek

A transzatlanti útvonalakkal kapcsolatban ugyanez mondható el a Budapest Airportra is. Az utasszám tavaly ismét rekordot döntött (lásd grafikonunkat), ráadásul az idei első negyedévben 17 százalékkal tovább nőtt a forgalom 2017 azonos időszakához képest. Az infrastruktúrát ehhez kell igazítani: a schengeni övezeten kívüli forgalmat, így a tengerentúli járatokat is szolgálja majd a nyár végére közel 8 milliárd forintos beruházással elkészülő új utasmóló, amelyen keresztül beszállhatunk a repülőgépekbe. A folyamatban lévő fejlesztésekkel a légikikötő jelenleg 15 milliós kapacitása 18-20 millióra nő.

A LOT az üzletemberekre gondolva külön várót létesít a reptéren. Feltehetően lesz forgalma, mert az utóbbi négy évben amerikai cégek 51 beruházást valósítottak meg hazánkban, és a korábbi befektetésekkel együtt ma már 100 ezer embernek adnak munkát Magyarországon. Az pedig sok más Észak-Amerikával kereskedő vállalat számára is lényeges, hogy az utasszállító repülőgépek komoly mennyiségű árut is képesek a fedélzetükre venni. A LOT Dreamlinere 12 tonnát, de hasonló tömeget vihetnek az American Airlines és az Air Canada Rouge 767-esei is. A logisztikai multik cargojáratai persze eddig is összekötötték hazánkat a földrésszel, de a személyszállító repülők növelik a rugalmasságot és az árversenyt. A LOT áruszállítási értékesítési irodát nyitott Budapesten, a reptér üzemeltetője pedig arra számít, hogy sikerül felülmúlni a tavalyi 127 ezer tonnás rekordforgalmat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.