Gazdaság

Átverés az olcsó IMF-hitel

/ 2013.08.10., szombat 11:20 /
Átverés az olcsó IMF-hitel

Nem Magyarország az egyetlen, amely úgy döntött, hogy idő előtt visszafizeti a Nemzetközi Valutaalaptól korábban felvett hitelt.

 

Bár a lettek utánunk kaptak pénzügyi mentőcsomagot, mégis már jóval előttünk rendezték az IMF felé fennálló teljes tartozásukat. Rigában a napokban így bezár az IMF irodája - derül ki a Heti Válasz legfrissebb számából. A Valutaalap 2009 közepén nyitott képviseletet a lett fővárosban, miután Lettország 2008 végén - közvetlenül Magyarország után - az IMF-hez fordult pénzügyi segítségért. Lettország 7,5 milliárd eurós hiteléből 1,7 milliárdot a Valutaalap nyújtott, de a balti állam már 2011-ben sikeresen eleget tett a hitel-megállapodásban foglaltaknak és minden kötelezettségét visszafizette a 2012-es lejárat előtt az IMF-nek.

Illusztráció: Léphaft Pál

Magyarországon ezzel szemben most arról folyik a vita, hogy az Orbán-kormány vajon újabb kölcsönök felvételéből fogja-e előtörleszteni az IMF-es hitelt, az előrehozott fizetés megéri-e egyáltalán az országnak, s javulhat-e ettől hazánk külföldi megítélése? Az előtörlesztés ellenzői szerint az IMF-hitelének „nincs párja", mivel az jóval olcsóbb a piacinál. Ők azonban elfeledkeznek arról, hogy bár a Valutaalapnál tagsággal rendelkező államokat valóban kedvezményes, 1,09 százalékos kamatozású hitelkeret illeti meg, ezzel azonban csak igen ritkán, többnyire végszükség esetén élnek. Ennek ugyanis az az üzenete a nemzetközi befektetők és a külvilág felé, hogy az ország csőd közeli helyzetbe jutott vagy súlyos finanszírozási gondokkal küszködik. Ha pedig egy országról az a hír kap szárnyra, hogy ingataggá vált pénzügyileg, s bizonytalan az adósságszolgálata, akkor a piacon csak meglehetősen drágán adnak neki hitelt.

Magyarország a kedvezményes, körülbelül 1,15 milliárd eurós hitelkeretének tízszeresénél is nagyobb összeget igényelt a Valutaalaptól, a kvóta fölötti részre pedig sávosan 2 százaléknál is nagyobb kamatfelárat rak az IMF. Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkárától kapott tájékoztatás szerint ha az igényelt kölcsön nagysága eléri a kvóta háromszorosát, akkor a kamat automatikusan 3,2 százalék felé ugrik. Az IMF-hitel visszafizetésének ideje többnyire három év, de ha az Orbán-kormány előtörlesztés helyett inkább úgy döntött volna, hogy egy évvel meghosszabbítja a futamidőt, akkor ez plusz egy százalékos kamattöbbletbe került volna. Így máris 4 százalék fölött lenne a hitelkamat.

Ráadásul ehhez még az is hozzátartozik, hogy a Valutaalap hitele négyféle devizából - angol fontból, euróból, japán jenből és amerikai dollárból - áll össze, amit az Államadósság Kezelő Központnak kell „átkonvertálnia" euróhitelre úgy, hogy egyharmad része változó, kétharmad része fix kamatozású legyen (előbbi alacsonyabb, utóbbi magasabb kamatokat jelent). Így kamatok összehasonlításának egyébként sincs túl sok értelme, másrészt viszont nem lehet eltekinteni a keresztárfolyamok alakulásából eredő kockázatoktól.

Egy négyéves futamidejű IMF-hitel végköltsége tehát 4 százalék fölött lenne, szemben a nemzetközi tőkepiacon felvehető, 3,8 százalékos kamatozású, euróban számított, keresztárfolyam-kockázatok nélküli devizakötvénnyel. De ha mégis ragaszkodunk a valódi összevetéshez, akkor érdemes egyetlen devizára (dollárra) és ötéves futamidőre átszámolni az IMF-hitel költségét. Ebben az esetben ez 4,1 százalékos kamatot jelent. A magyar állam idén februárban 1,25 milliárd dollár összegben kibocsátott, ötéves futamidejű kötvényének 4,175 százalék volt a kamata. De mivel a magyar Államadósság Kezelő Központ csak euró árfolyamkockázatot vállal, ezért a kötvényt az összes kamatfizetéssel együtt átváltotta euróra: egyharmad részét változó, kétharmad részét fix kamatozásúra. A változó kamat induló mértéke 3, míg a fix kamaté 3,8 százalék lett.

A Heti Válasz augusztus 8-án megjelenő számában - amely digitálisan a Digitalstandon is megvásárolható - további tévhitekkel is leszámol az IMF-hitelt illetően.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.