valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

http://valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

Gazdaság

„Az adócsökkentés költségvetése”

/ 2015.05.27., szerda 15:45 /

Szűk másfél hónap áll a honatyák rendelkezésére, hogy ízekre szedjék a jövő évi költségvetés tervezetét, melynek általános vitája a héten kezdődött a parlamentben. Hétszázmilliárdos megszorítás helyett béremelések és adócsökkentések jönnek jövőre.

Két hét – ennyit csúszott a nemzetgazdasági tárca Orbán Viktor ígéretéhez képest a 2016-os költségvetés elkészítésével. A miniszterelnök március elején jelentette be, hogy kormánya április végéig – több hónappal a kötelező határidő előtt – benyújtja a parlamentnek a jövő évi büdzsé tervezetét. Hogy mi ok a sietségre, azt azóta is mindenki találgatja. Egyesek szerint olyan „kitöltetlen csekket” akar aláíratni a tavaszi ülésszak végéig az Országgyűléssel a kabinet, amely nagy tartalékokat takar, hogy aztán azok felett később szabadon dönthessen. Ezt persze ősszel is megtehetné (feltéve, hogy Orbán nem arra az időszakra tervezi kormányának átalakítását), az viszont igaz, hogy tényleg tetemes, az idei 394 milliárd után 472 milliárd forint lehet jövőre a kormány tartaléka.

Mások szerint a költségvetés korai elkészítése kommunikációs fogás: a viszonylag szigorú büdzsével, benne a bankadó tervezett csökkentésével a kormány a hitelminősítőknek akarta megmutatni, hogy Magyarország megtanulta a leckét, ezért jobb adósosztályzatot érdemel. A Heti Válasz a 2016-os költségvetést mindenesetre most a múltbeliekkel vetette össze, és a jövőbeli kormányzati célkitűzések szempontjából értékelte.

Büdzsé soha ilyen korán?

A rendszerváltás óta soha ilyen korán nem került még az Országgyűlés elé Magyarország jövő évi költségvetésének tervezete. Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium a jobb „közpénzügyi tervezhetőséggel és kiszámíthatósággal” indokolta a korai időpontot, valójában ez sok kockázatot hordoz. Ukrajna technikailag csődben van, s kérdés, mennyire megy majd végbe rendezetten ez a folyamat. De Görögország is a szakadék szélén áll, s bizonytalan, ki tudja-e fizetni a Valutaalapnak a hitele június 5-én lejáró, következő 300 millió eurós törlesztőrészletét. Ráadásul bármikor kezdetét veheti az amerikai Fed kamatemelési hulláma, amely egy időre véget vethet a mostani pénzbőségnek.

Az idő előtti költségvetés ezért azzal a veszéllyel jár, hogy a tavasszal elfogadott számok – a külső vagy a belső gazdasági környezet megváltozása miatt – őszre elavulttá válhatnak. Nem véletlenül fogalmazott úgy a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád, hogy bár most ez megoldható feladat, ebből „nem lenne szabad rendszert csinálni”. Az elemzők is arra figyelmeztetnek, hogyha néhány hónap múlva mégis módosítani kell a főbb számokon, az bizalomromboló hatással járhat a befektetők körében. A Költségvetési Felelősségi Intézetnél azt is problémának tartják, hogy míg a főbb nemzetközi szervezetek átlagosan három, de legalább két hónapot írnak elő a büdzsé megvitatására, nálunk erre még másfél hónap se jut, miközben még a tavalyi főbb adóbevételi adatok sem ismertek – holott ezeken kellene alapulniuk a jövő évi adóterveknek.

Soha ilyen alacsony hiány?

Mikor legyen szigorú a költségvetés, ha nem viszonylag jó gazdasági növekedés idején? – tette fel a kérdést Csaba László az M1 műsorában. A közgazdász szerint a jelenlegi gazdasági körülmények lehetővé tették volna, hogy a kormány „ambiciózusabb költségvetést készítsen”: az állam többet spóroljon magán, s ne adja fel az eddigi takarékos gazdálkodást. Ehhez képest a 2,5 százalék körüli gazdasági növekedésből várható 330-410 milliárd forintos pluszbevétel nagyvonalú kiadásokra megy el: adócsökkentésre, béremelésekre – miközben még mindig több mint 760 milliárddal költ többet bevételeinél az állam. Bár az államháztartás 2016-ra kitűzött hiánya jóval alacsonyabb a 3 százalékos maastrichti feltételnél, a Költségvetési Tanács szerint a 2 százalékos GDP-arányos deficitcél akkor is teljesülni fog, ha a gazdasági növekedés mutatószámai vagy az állam bevételei a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak. A költségvetésben ugyanis a GDP 1,3 százalékának megfelelő nagyságú tartalék van betervezve, így a 2 százalékos hiánycél elvileg nem lehet veszélyben.

Kérdés, mi lesz majd 2016 vége felé a tartalékok sorsa. Ha azonban valaki abban a hitben ringatná magát, hogy a rendszerváltás óta a jövő évi lenne az eddigi legfeszesebb büdzsé, annak nem árt felidéznie a 2012-es évet: akkor a magyar állam az Eurostat adatai szerint csak 531 milliárddal költött többet, mint amekkora bevétele volt, s az államháztartás hiánya még a 2 százalékot sem érte el.

Legyen egy számjegyű szja!

Érdemes a költségvetést a kormány közép- és hosszabb távú célkitűzései felől is megközelíteni. Éppen két éve vetette fel először a miniszterelnök az egy számjegyű jövedelemadó ötletét, amit a mostani kormányzati ciklus végére tart kivitelezhetőnek. A 2016-os költségvetéshez kapcsolódó adócsomag tesz is lépést ebbe az irányba: a munkabérre „Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsa vonatkozik majd”, a 16 százalékos kulcs 15- re megy le jövőre. Ilyen ütemben haladva azonban aligha lesz egy számjegyű szja 2018-ra. „Ráadásul az egy százalékpontos csökkentésnek nincs is sok értelme” – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc szerint nemcsak azért, mert inkább a vállalkozói terheket kellene mérsékelni, hanem mert a magas jövedelmű embereknél ez a csökkentés „nem oszt és nem szoroz”, az alacsony jövedelműeknél meg majdnem észrevehetetlen.

Az államnak mindeközben 120 milliárd forintjába kerül – vagy másképp fogalmazva: ennyit hagy az adózók zsebében. A kulcsok nagyobb csökkentése helyett a kormány inkább az adókedvezményeket szélesíti: 2016-tól négy év alatt tízezerről húszezer forintra – első lépésben 12 500 forintra – nő a kétgyermekes családok adókedvezménye. Ez 350 ezer családot érint, és 15 milliárdos bevételkieséssel jár. Összességében egyébként 220 milliárdos csökkentést tartalmaz az adócsomag (a sertéstőkehús áfájának 27-ről 5 százalékra való leszállításától a bankadó felső kulcsának 0,53-ról 0,31 százalékra történő mérsékléséig), ami azért különleges, mert kivételesen nincs benne semmi különleges: nem tartalmaz új adókat vagy adóemeléseket, a közterhek pedig vagy mérséklődnek, vagy továbbra is változatlanok maradnak.

Nulla költségvetési hiányt!

„Pénzügyeink rendbetétele érdekében meg kell céloznunk, hogy ne költsünk többet annál, mint amennyit keresünk. Ez nehéz feladat, kevés államnak, de Németországnak például sikerült elérnie. Szeretném, ha néhány éven belül Magyarország is elmondhatná, hogy a költségvetése nem mínusszal kezdődik, hanem legalább nulla” – fogalmazott korábban a kormányfő. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint hazánk 2020-ra tudna a németekéhez hasonló, vagyis nullaszázalékos hiányt felmutatni. A jövő év ebből a szempontból már elveszett, igaz, a nemzetgazdasági tárcánál már az idei büdzsé tervezésekor is fölvetődött, hogy hiány nélküli büdzsét állítanak össze. Ez végül lekerült a napirendről, mert úgy ítélték meg: „olyan gazdasági növekedést visszafogó hatása lenne a hozzá rendelt intézkedéseknek, hogy nem érné meg”, s a mostani adócsökkentéseket sem tenné lehetővé. Ezért a kormány a lassúbb hiánycsökkentő pályát választotta, és azt, „hogy a növekedés hatásait minden magyar ember megtapasztalhassa”.

A konvergenciaprogram szerint egyébként 2017-re 1,7, 2018-ra 1,6 százalékos államháztartási deficitet tervez a kormány, nullás költségvetésre tehát még sokáig várni kell. Kérdéses, hogy ez összejön-e 2020-ban, miközben Orbán szerint erre azért lenne szükség, hogy az államadósságunk végre ne csak a GDP-hez viszonyítva csökkenjen. Adósságrátánk azonban továbbra is magas marad: az idei évre tervezett 74,3 százalékról jövőre 73,3-re csökkenhet (összege 25803 milliárd forint lesz), s csak 2018 végére fog a bruttó hazai termék 70 százaléka alá süllyedni. Magyarország ennek ellenére egyike annak a négy uniós tagállamnak, amelyek rendre apasztják adósságukat. Rajtunk kívül csak Németország, Litvánia és Lettország képes erre.

Az államadósság terén jövőre 5,5 milliárd eurónyi devizalejárat finanszírozása okozhat gondot, ez ugyanis kétszerese az ideinek: 2016-ban 1,7 milliárd eurós nemzetközi, 1,5 milliárd eurós belföldi devizakötvény, valamint 0,8 milliárd eurónyi projektfinanszírozó hitel visszafizetése lesz esedékes, továbbá 1,5 milliárd eurót kell még kifizetni a Gyurcsány-kormány által az IMF-től, illetve az Európai Bizottságtól 2008-ban fölvett hitel utolsó részleteként. A kormány mindezek fedezetét a belföldi állampapírpiacon teremtené elő.

Teljes foglalkoztatottságot!

Miután lekerült a napirendről a tíz év alatt egymillió új munkahely programja, most a kormány a teljes foglalkoztatottság felé indult. A miniszterelnök azt szeretné, ha 2018-ban már „egyetlen jövedelempótló támogatásra se lenne szükség”. A 2016-os költségvetés tervezete jó nagyot lép előre ebbe az irányba: az idei 270 milliárd után jövőre 340 milliárdot szán a kabinet közmunkaprogramra, melyben a résztvevők száma 200 ezerről 240 ezer fölé nőhet. Bár nem cél hosszú távon a közfoglalkoztatásra berendezkedni, 2014 és 2018 között több mint 1700 milliárd forintot költünk a programra.

Ettől függetlenül folytatódnak a már megkezdett életpályamodellek. Idén júliustól a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése átlagosan 30 százalékkal, majd 2019-ig évi öt százalékkal nő. Az ágazat közalkalmazottainak bére átlag 10 százalékkal fog növekedni. A tervezett menetrend szerint fog emelkedni a pedagógusok bére, 2016 júliusától pedig elindul a kormánytisztviselők életpályaprogramja is.

Inkább változtatnak

„A 2016-os költségvetés egy új korszak kezdete: lezárult a válságkezelés, a stabilizáció és bekövetkezett a növekedési fordulat” – olvasható az „adócsökkentés költségvetésének” általános indoklásában. Valódi fordulatot a 2015 legelején hatályba lépett adósságképlet alkalmazása hozhatott volna, amely előírta: legalább a növekedés és az infláció különbségének a felével kellene mérsékelni az adósságot. Ennek betartásához 700 milliárdos megszorítást kellett volna bevezetnie jövőre a kormánynak. A nemzetgazdasági tárca számításai szerint bár ennél kisebb korrekció is elég lett volna, a szabályt módosítani kell, mert alkalmazása jelentős növekedési áldozatokkal járna. Az új képlet szerint csak elhanyagolható mértékben, 0,1 százalékponttal kell csökkenteni az adósságrátát abban az esetben, ha a növekedés és az infláció három százalék alatt van. Az adósságképlet megváltoztatása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kabinet visszafordult volna az államadósság-csökkentés útján.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.