Gazdaság

Az Aldi raktárosa majd’ kétannyit keres, mint egy egyetemi tanársegéd

/ 2017.06.22., csütörtök 16:50 /

Szemléletes példával mutatja be a református egyetem oktatója, hogy miért kellett volna közértesnek mennie.

Tavaly nyáron nagyot szólt írásunk itt a Válasz.hu-n, mely szerint közel 305 ezer forintos fizetésért keresnek főpénztárost az Aldinál. Most a Facebookon terjed nagy sebességgel egy bejegyzés, melynek tudós szerzője szóvá teszi, hogy mennyit keresnek a felsőoktatás sokat tanult oktatói a német közérthálózat mezei raktárosaihoz képest.

„Most láttam hogy az ALDI-ban raktárost keresnek. 30 órás munkahétre kap 235.000 bruttót, ami a normál 40 órás munkahétre arányosítva bruttó 313.000 virgácsnak felel meg. Elvárások: középfokú végzettség, ennyi. Minden másra betanítanak (targonca jogsi) + van Cafeteria is. Na mármost ami szerény környezetemet illeti: az egyetemi tanársegéd 175.000 forintos munkabére kicsivel több mint a fele az ALDI raktáros munkabérének. A legtöbb helyen a tanársegédnek már PhD fokozattal kell rendelkeznie, + minimum két nyelvvizsgával” – írja Demeter Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, az MTA köztestületi tagja.

A szerző azt is kiszámolja, hogy milyen tudományos fokozatú egyetemi emberek maradnak alatta a példabeli raktárosnak:

„Az egyetemi adjunktus 218.000 forintos bruttóval számolhat, ez ha jól látom egy százassal kevesebb mint az ALDI raktáros fizetése. Az adjunktusnak kötelező doktori fokozattal rendelkeznie, valamint két nyelvvizsgával, és hazai szinten meghatározó publikációs listával, valamint alkalmasnak kell lennie egyetemi szintű tantárgyak önálló kidolgozására.”

Most következnek azok, akik megközelítik, illetve elérik szerencsétlen, a bérfeszültségről mit sem tehető kétkezi munkásunk fizetését:

„Az egyetemi docens lesz az első fokozat, aki a maga 306.000 forintos bruttójával már csak 10 ezer forinttal marad le az ALDI raktárostól. A docens MÁR MAJDNEM úgy keres, mint az ALDI raktáros. A docensnek legalább 10 éves, egyetemi oktatói tapasztalattal kell rendelkeznie, valamint doktori fokozattal, legalább 2 nyelvvizsgával, évente minimum 2 nemzetközi konferencián kell szerepelnie, képesnek kell lennie idegen nyelven is oktatni, ígéretes nemzetközi portfólióval kell rendelkeznie, és elvárás, hogy legyen legalább egy doktorandusza (doktori témavezetettje), valamint oktasson PhD képzésben. Nagyon kevesen lesznek docenssé 40-50 éves koruk előtt, és egyáltalán nem ritka a hatvanas adjunktus.

A teljes egyetemi hierarchiában a professzor lesz az első, akinek a fizetése eléri, sőt, meg is haladja az ALDI raktárosét. Ez az egyetemeken elérhető legmagasabb rang, olyan ritka, hogy például az én tanszékemen egyetlen egy professzor sincs. A professzornak nemzetközi szinten is kiemelkedő, iskolateremtő tudományos eredményekkel kell rendelkeznie. Valamint a professzort a miniszter nevezi ki.

Az egyetemeken lehúzott életek tulajdonosai tehát a legtöbben docensként mennek nyugdíjba, rosszabb esetben adjunktusként. Az első nyugdíjszelvény átvételekor talán átsuhan a fejükön, hogy ALDI raktárosnak kellett volna lenni.”

A szerzőnek természetesen igaza van, amikor szóvá teszi a felsőoktatásban dolgozók megbecsültésének hiányát. Ettől még tény, hogy a bizonyos szakmákban mutatkozó munkaerőhiány miatt az utóbbi időben egyre több áruházlánc kénytelen volt megemelni a fizetéseket, mert – nagyrészt a külföldre történő elvándorlás miatt – alig lehet megfelelő embert találni egyes feladatokra.

Ennek következtében ma már azt követelik a Tesco dolgozói, hogy az áruházláncnál egyik munkakörben se lehessen 200 ezer forintnál kevesebb bért adni – ha az előbb jól figyeltünk, ez még mindig bőven felette van egy tanársegéd havi fixének. És ami az átlagkeresetet illeti: a KSH épp most hozta nyilvánosságra legfrissebb adatait, melyek szerint annak mértéke idén áprilisban 303 ezer (nettó 201 500) forint volt. Ráadásul ez az összeg nem kevesebb mint 14,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Hungaria fortis et superbus est.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!