valasz.hu/uzlet/balazs-vendeglo-elt-213-evet-45045?fbclid=IwAR2IBB897pK1bLUZRNoF0MqEWEs7pbImC00OpS82J8nMIG0CizltwkU5kLg

http://valasz.hu/uzlet/balazs-vendeglo-elt-213-evet-45045?fbclid=IwAR2IBB897pK1bLUZRNoF0MqEWEs7pbImC00OpS82J8nMIG0CizltwkU5kLg

Gazdaság

Az állam újjáépítése

/ 2013.02.20., szerda 15:32 /

Szerzőink - a Massachusetts Institute of Technology és a Harvard Egyetem professzorai - 15 éves kutatómunka alapján világsikerű könyvet írtak arról, miért sikerül egyik országnak és miért nem a másiknak.

A neolit, maja, nyugat- és kelet-európai, amerikai, afrikai, szovjet, koreai, kínai és más rendszerek elemzése után arra jutnak, hogy a siker vagy kudarc az állami intézmények működésétől függ. Ha az állami intézmények biztosítják az embereknek a személyes szabadságot a tudás megszerzéséhez, a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz, a jövedelmek felhalmozásához és az egyenlő feltételekkel való versenyhez, ott lehet siker. Ha nem, akkor végül kudarc jön.

1950 után két Korea alakult ki, a déli rész ma tízszer gazdagabb és a várható életkor tíz évvel hosszabb, mint az északi félben: a különbség a két rendszer állami intézményeiben található. Délen jó az oktatás, a vállalkozók érdekeltek a beruházásokban, az állam segíti a gazdasági tevékenységet, a bankok hiteleznek, a magántulajdon sérthetetlen és a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel férnek hozzá az erőforrásokhoz.

Az európai történelem azt mutatja, hogy országok között óriási különbségek alakulhatnak ki, kis induló eltérések után. A magyar, lengyel, litván gazdasági fejlettség nem maradt el a nyugat-európaitól az 1300-as évek közepéig, de 1600 után már egyre jobban nő a rés. Az 1300-as évek közepén lecsapott a bubópestis, az érintett területeken a lakosság fele elpusztult, ez felértékelte a munkaerőt, nagyobb szabadságot harcoltak ki, ezért az 1500 után kialakuló új kelet-nyugat munkamegosztásban, majd 1600 után a felívelő atlanti kereskedelemben győztek. Csak kicsivel voltak szabadabbak a földművesek nyugaton, mint keleten, de szerzőnk szerint végül ez döntött.


Magyarországon ma újjáépítjük az államot. 2002 után az igazi romlás az állam szétesésében érhető tetten. Nem egyszerűn az állam újabb eladósodása, a költségvetési deficit elfutása, a foglalkoztatás zuhanása, a gazdasági stagnálás, a beruházások és a fogyasztás csökkenése, az IMF/EU-hitel, a brüsszeli deficiteljárás, a csökkenő születésszám és a növekvő bűnözés jelzi a romlást: valójában szétesett a magyar állam. A jogállamot a kormány működése sodorta veszélybe, és 2006-ban már nyíltan túllépett a jogállamon az akkori vezetés. A magántulajdon is veszélybe került, mert a devizahitel-csapda miatt több százezer család és vállalkozás tulajdonjoga ingott meg. Az egyenlő versenyfeltételek is torzultak, mert a nagy, zömében monopolhelyzetű, döntően külföldi tulajdonú cégek tőkéhez, hitelhez és piachoz jutása nagyságrendileg jobb, mint a kisebb, zömében magyar gazdasági szereplőké.

2010 után megkezdtük az állam újjáépítését, de már látszik, hogy két politikai ciklus hibáit egy kormányzati ciklusban nem lehet kijavítani. A legfontosabb a jogállam helyreállítása: erre elég lehet egy ciklus. Az állam gazdasági tevékenységet segítő működésének helyreállítása is megkezdődött. Ennek előfeltételeit három év alatt megteremtettük. Csökkenő pályára állítottuk az államadósságot, tartósan 3 százalék alatti deficitre állítottuk be a költségvetést, süllyedő pályán az országadósság, biztonságosan finanszírozzuk az adósság lejáratait, tartósan bővül a foglalkoztatás, és növekedési fordulatot várunk ebben az évben. Ez azonban nem elég.

A növekedési fordulat után akkor lesz tartós gazdasági, majd társadalmi fejlődés hazánkban, ha megszűnnek a különbségek a nagy és kicsi, a külföldi és belföldi szereplők között az erőforrásokhoz, kiemelten a tőkéhez és hitelhez jutás terén.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.