Gazdaság

Az állami nyugdíjrendszer összeomlására szavaznak az emberek

/ 2017.01.10., kedd 11:45 /

Nyolc százalékkal, 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a nyugdíjas korukban is dolgozni fognak azért, hogy biztosítsák a biztos megélhetést – merthogy a válaszadók 31 százaléka szerint az állami nyugdíj semmire sem lesz elég, 37 százalékuk szerint pedig csak nagyon nehezen tudnak majd megélni az állami nyugdíjból – derül ki a K&H Biztosító Biztos jövő című, immár második alkalommal elvégzett kutatásából, ahol 500, 30 évnél idősebb embert kérdeztek nyugdíjjal kapcsolatos attitűdjéről. Hozzáteendő, hogy a válaszadók 16 százaléka szerint nem is fog kapni állami nyugdíjat – ám az nem egyértelmű, hogy azért, mert nem szerzi meg a jogosultságot (a be nem jelentett munka miatt), vagy azért, mert úgy gondolja, hogy amire ő nyugdíjba vonulna, addigra összeomlik az állami nyugdíjrendszer. (Az állami nyugdíj naplementéjét a fiatal korúak – 30-40 év közöttiek – 78 százaléka prognosztizálja saját nyugdíjba vonulása idejére, de a jelenlegi 40-esek 70 százaléka is így vélekedik.)

Munka is kell a nyugdíj mellé, ha lesz egyáltalán

Munka is kell a nyugdíj mellé, ha lesz egyáltalán

Fotó: MTI/Oláh Tibor

A nyugdíj-kiegészítésen túli megtakarítások terén továbbra is fő eszköz az önkéntes nyugdíjpénztár – a válaszadók 29 százaléka jelölte ezt meg –, a legkomolyabb fejlődést ugyanakkor a tavalyi felméréshez képest a nyugdíjbiztosítások mutatják: a válaszadók 14 százaléka ettől az öngondoskodási formától várja a nyugdíjkiegészítést. Ugyanakkor a kisebb településeken élők, az alacsony jövedelműek és az alacsony végzettségűek nem igazán számítanak arra, hogy bármilyen öngondoskodási termék tudja majd őket segíteni a nyugdíjas évek alatt.

Kuruc Péter, a biztosító életbiztosításokért és értékesítési csatornákért felelős vezetője szerint kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással a válaszadók 78 százaléka ma még nem rendelkezik. A gondot az jelenti, hogy a ma ötvenesek 38 százaléka sem kezdte még el (nem tudta elkezdeni) a nyugdíjcélú takarékoskodást. A nyugdíjcélú megtakarítással bíró válaszadók átlagosan havi 17 ezer forintos megtakarítást tartanának szükségesnek, az összes megkérdezett 42 százaléka ugyanakkor maximum 10 ezer forintos összeget jelölt meg, mint a nyugdíjhoz szükséges vállalható havi megtakarítási összeget. A válaszadók 27 százaléka szerint a havi jövedelem 6-10 százalékát kellene ilyen célra félretenni. Kuruc Péter szerint a jelenlegi nyugdíjbiztosítások átlagos költségeivel és hozamaival és az adójóváírással számolva havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt 8 millió forintos tőke halmozható fel, ami messze meghaladja azt a megtakarítási összeget, amivel manapság a nyugdíjba menők rendelkeznek. (Más kérdés, hogy ezt az összeget azzal a 15-20 évre kellene szétosztani, amennyit a statisztika szerint egy, a nyugdíjkorhatárt megélő ember még él.)

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.