valasz.hu/uzlet/garamvolgyi-balazs-az-mv-magyar-vallalkozasfinanszirozasi-zrt-uj-vezerigazgatoja-71560

http://valasz.hu/uzlet/garamvolgyi-balazs-az-mv-magyar-vallalkozasfinanszirozasi-zrt-uj-vezerigazgatoja-71560

Gazdaság

Az Orbán-kormány leggyengébb láncszeme

, , / 2010.05.24., hétfő 09:26 /
Az Orbán-kormány leggyengébb láncszeme

Az új kabinet gazdaságpolitikai irányítása kulcskérdés, és e téren nagy változások várhatók. Cikksorozatunk utolsó részében kiderül: az elméletben a Nemzetgazdasági, a gyakorlatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz erősebb. A leggyengébb láncszem az agrártárca lehet. Persze sok múlik azon, milyen csontvázakat talál a Fidesz tényfeltáró bizottsága.

Nem lesz tárcasovinizmus - ezzel a kifejezéssel válaszolt a leendő Orbán-kormány egyik államtitkára lapunknak arra a kérdésére, szerencsés-e a gazdasági és a pénzügyi tárca összevonása. A magyarázat szerint az előző ciklusokban rontotta a kormányzás hatékonyságát a minisztériumok önzése, civakodásuk hatáskörökért, erőforrásokért.

"Mivel most az egyes csúcsminisztériumok sok olyan területet fognak át, amelyek korábban egymással is rivalizáló tárcához tartoztak, ezek a viták immár házon belül rendezhetők, és a kormány, illetve a közvélemény előtt már egy egyeztetett álláspontot képviselhetnek. Ezt szolgálja az új államtitkári rendszer is, melyben az államtitkár a szakpolitikáért felel, és így nem a bürokrácia vagy a lobbicsoportok rángatják a minisztériumot" - szól a nem hivatalos indoklás.

EGYRE TÖBB KONKRÉTUM

Szokatlan felállás, de nem biztos, hogy rossz - kommentálja lapunknak Róna Péter közgazdász a pénzügyi tárca beolvasztását a nemzetgazdasági minisztériumba. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter viszont úgy látja: önálló Pénzügyminisztérium nélkül a kormányzás olyan, mint egy focicsapat kapus nélkül.

Egy biztos: az új kabinet gazdaságpolitikai irányítása kulcskérdés, és e téren nagy változások várhatók. A PM alá tartozott eddig a költségvetés összeállítása és felügyelete, az adópolitika, a vagyongazdálkodási politika és a nemzetgazdasági ügyek. A vagyongazdálkodás átkerül Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez, és a Matolcsy György által vezetendő nemzetgazdasági csúcstárca foglalkozik majd a gazdaságpolitika fő kérdéseivel.

A József nádor téren csak a költségvetési ügyek maradnának, és vezetését államtitkári rangban Naszvadi György, a Magyar Államkincstár elnöki tanácsadója - a tárca korábbi közigazgatási államtitkára - látná el. A lehetséges államtitkárok közül - körük Kármán Andrástól kezdve Nagy Rózán át Olajos Péterig terjed - Cséfalvay Zoltán biztos befutónak látszik. Lapunk publicistája az előző Széchenyi-tervben a stratégiai feladatok nagy részét vitte, s várhatóan nem lesz ez másként az új gazdaságfejlesztési program esetében sem, melynek ugyan még nincs meg a végleges elnevezése, az viszont már biztos: középpontjában a megújuló energia és a zöld ipar áll majd.

A gazdasági csúcsminisztérium dolgozná ki tehát azokat az elképzeléseket, hogy merre kellene vinni az ország gazdaságát, a volt pénzügyi tárca csak a büdzsét tervezné, és a költségvetési törvényben szereplő számok betartásáért felelne. Ezzel a területtel a miniszterelnök környezetében is foglalkoznának, mivel Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára koordinálná a tárcák gazdálkodását. Varga - mint volt pénzügyminiszter - érvényesítheti a költségvetési szigort Matolcsy nagy ívű programjai kapcsán. Ezek közül már többet is megismerhettünk: ilyen a szuperbruttós személyi jövedelemadózás eltörlése, a családi adózás bevezetése, és a devizahitelek egy részének forintosítása.

FELSZÁMOLNÁK A KORRUPCIÓT

Matolcsy a bürokrácia leépítését (intézmények megszüntetését, összevonását, felesleges jogszabályok eltörlését) helyezi kilátásba, ami már rövid távon több százmilliárd forintot hozna.

Összességében hazánkban 2800 milliárd forintot visz el a bürokrácia. A miniszter emellett még 200-250 milliárd forintos tartalékot lát a korrupció elleni fellépésben. Mások arra is felhívják a figyelmet, hogy a közbeszerzések eddigi gyakorlata legalább 400 milliárddal dobja meg az állam kiadásait.

Idén 4,5-6,5 százalékos lehet a GDP-arányos költségvetési hiány, amit a következő években 0,5-1 százalékponttal lehet csökkenteni - ebből 2011-re a kevéssé szűk, 3,5-6 százalékos sáv adódik. Már csak azért is, mert a Malév, a MÁV, a BKV és egyes önkormányzatok konszolidációjára is több százmilliárdot kell költeni. Így jövőre sem érjük el a háromszázalékos hiánycélt, amiben a mentőcsomag finanszírozóival (a Valutaalappal és az unióval) hazánk megállapodott. A hiány megugrásának egyik oka, hogy az állami vállalatok elmúlt években felhalmozott adósságát a költségvetés átvállalja. A másik lehetséges ok pedig az adócsökkentés: az év közepétől hároméves adóprogram indul, ám hogy pontosan milyen lépések kerülnek az első körbe, az attól is függ, mit tár fel júniusra Varga Mihály vezetésével az államháztartást átvilágító bizottság.

MEGSZŰNŐ TISZTSÉGEK

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lett annak a tárcának a neve, amelyet Fellegi Tamás irányít majd. A miniszternek várhatóan Fónagy János, a Fidesz közlekedési szakpolitikusa lesz a helyettese, és további két szakállamtitkár irányítja az energetika, illetve az infokommunikáció területét. Utóbbi posztra Nyitrai Zsolt a legesélyesebb. Az energetikáért felelős szakállamtitkár várhatóan - a sokáig esélyesként emlegetett Bencsik János tatabányai polgármester helyett - Völner Pál, a frissen parlamenti mandátumot szerzett Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke lehet.

A tárca egyik első intézkedése számos állami cég és háttérintézmény - MÁV, Malév, Magyar Posta, energiahivatal, Magyar Villamos Művek, Nemzeti Vagyonkezelő, hírközlési hatóság, Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) - működésének ésszerűsítése. Megszűnik sok politikai süllyesztőnek számító, jelentős mennyiségű közpénzt felemésztő igazgatósági és felügyelőbizottsági poszt azzal, hogy e testületeket a törvényben előírt minimális létszámúra csökkentik. Háttérintézmények összevonása is várható, eddig a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT esetleges összevonásáról lehet hallani.

Nehéz öröksége az új tárcának a MÁV és az ismét állami tulajdonba került Malév: e vállalatok pénzügyi helyzetének stabilizálása több százmilliárd forintot fog felemészteni. A háttérben már elkezdődött a jövő évi költségvetés előkészítése, melyben jelentős összeggel kell számolni a MÁV konszolidálására.

Elsőként rendezni kell az elődök által otthagyott körülbelül 370-380 milliárd forintos hiányt. A Fidesz sokat hangoztatott ígérete volt a közlekedés újraindítása azokon a bezárt szárnyvonalakon, ahol nincs műszaki probléma.

Vonalszakaszokat egyelőre nem neveztek meg, de szakértők szerint a leggyorsabb döntés a regionális fővonalnak számító Komárom-Székesfehérvár szakaszon várható. A hírek szerint emellett a Debrecen-Létavértes, a Zalalövő-Körmend, az Almásfüzitő-Esztergom, a Godisa-Komló és a Győr-Veszprém vonalon járhatnak majd ismét szerelvények.

Emellett a hírek szerint felvetődhet büntetőjogi felelősség a vonalbezárások nyomán őrzés nélkül maradt közvagyon miatt. Ám ez sem lesz olcsó mulatság: a bezárt vonalak nélkül is nagyjából 160-180 milliárd forinttal kell számolni a 2011-es költségvetésben a vasút veszteségeire, ha pedig az összes bezárt vonalon újraindul a forgalom, akkor az további 40 milliárd forintba kerül majd. Ha ehhez hozzávesszük a Volánok és a helyi közösségi közlekedés gondjait is, akkor a jövő évi büdzsében az örökül kapott hiány mellett további 340-360 milliárd forintot kell a közlekedésre szánni, amely összeg még semmilyen fejlesztési költséget sem tartalmaz.

GYORSÍTÁS AZ INFOSZTRÁDÁN

Komoly feladatot ró az új kabinetre a Malév is, amelynek első csontváza egy 8,5 milliárd forintos kötelezettsége lehet (Heti Válasz, május 13.). Egyelőre kérdés, hogy egyáltalán szükséges-e egy nemzeti légitársaság fenntartása. A megoldások között szerepel, hogy hagyják bedőlni a Malévot, adósságát kiszervezik, s egy kisebb és gazdaságosabb légitársaságot hoznak létre helyette.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak a négy-öt legfrekventáltabb célállomásra repülnek majd a nemzeti légitársaság gépei, a többi városba pedig más, piaci alapon működő társaságok szállítják az utasokat.

A tárcához tartozó infokommunikáció az Orbán-kabinet kiemelt fejlesztései között szerepel, amelytől azt várják, hogy a gazdaság egyik motorja legyen. E terület kevéssé volt fontos az előző kabinetek számára. Jól jellemzi ezt a sokszor hónapok alatt változó stratégia, a Teleház és e-Magyarország programok mára szinte megszűnt állami támogatása.

Az új szaktárca négy évre szóló stratégiát ígér, melyben az informatikai vállalkozások piacra jutását segítő programok kidolgozása mellett a "szolgáltató állam" informatikai hátterének kiépítése is szerepel. A minisztériumon belül egy önálló szakállamtitkárság feladata lesz az internethasználat népszerűsítése, a digitális írástudatlanság felszámolása, az e-kormányzat, az Ügyfélkapu rendszerének megerősítése.

Új nevet kap a széles sávú internetelérést biztosító kormányzati program, a Nemzeti Digitális Közmű, amit a jövőben Nemzeti Hálózatnak hívnak majd, de előbb jelentős átvilágítás vár rá. Elképzelhető, hogy a még szabad mobil frekvenciát az állam a Nemzeti Hálózat kiépítésében hasznosítja majd. Az új tárca egyik első törvényjavaslata az információbiztonsági törvény megalkotása lesz - várhatóan még nyáron. A minisztérium vezetése ezzel kívánja megelőzni azoknak a fiaskóknak a megismétlődését, amikor állami adatbázisokból váltak bárki számára hozzáférhetővé a személyes adatok.

CSÚCS EZ A TÁRCA?

Kisebbfajta csúcsminisztérium a környezetvédelmi tárcát is magába olvasztó Vidékfejlesztési Minisztérium. Vezetőjének, Fazekas Sándornak a személye meglepetés. Mivel a karcagi polgármester neve nem cseng ismerősen agrárberkekben, máris a területen járatlan és súlytalan miniszterként könyvelték el. Többek között azért is, mert a lehetséges miniszterjelöltek között olyan "nagyágyúkat" emlegettek korábban, mint Jakab István, a Magosz elnöke, Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője vagy Font Sándor, a választásokon legeredményesebben szereplő fideszes agrárpolitikus.

Fazekas alatt hat államtitkár dolgozik majd. A parlamenti államtitkári posztot a magoszos Ángyán József egyetemi tanár kapta, akinek szintén nem tulajdonítanak nagy befolyást a Fideszben. A közigazgatási államtitkár, Farkas Imre a részben állami tulajdonban lévő Geodéziai és Térképészeti Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját cserélte le a minisztériumi állásra. Az ő feladata az apparátus irányítása lesz. Rajtuk kívül további négy, ágazati-szakmai államtitkár áll majd a tárca élén. A mezőgazdaságért Czerván György felel: a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. elnök-vezérigazgatója szintén nem a kormánypárt élvonalából került az államtitkári székbe. A vidékfejlesztés V. Németh Zsolthoz tartozik. A földmérő üzemmérnök szakember, aki 1998 óta parlamenti képviselő, az első két ciklusában az MDF-, majd a Fidesz-frakciónak volt a tagja. 1990 óta négy év megszakítással Vasvár polgármestere. Országgyűlési munkája korábban nem kapcsolódott az agrárágazathoz. A teljes élelmiszer-biztonsági rendszerre a Zala megyei főállatorvosnak, Kardeván Endrének lesz rálátása. A zöldszervezetek kezelése a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős Illés Zoltán parlamenti képviselőnek jutott.

Kérdés, milyen hatáskörátfedések jöhetnek elő a gyakorlatban: vajon a közigazgatási államtitkár az ágazati-szakmai államtitkárok alá tartozó beosztottaknak is "főnöke" lesz-e? Mert ha nem, a közigazgatási államtitkár szerepe marginális lehet. Arról nem is beszélve, hogy az államtitkárok által vezetett egyes területek önálló döntéseket is hozhatnak - például törvényjavaslatok előkészítéséről.

Az jól látható, hogy a miniszterelnök az agrártárca esetében is a bizalmi embereire támaszkodott. E személyzeti politikának pedig kétségtelenül a Magosz lett a legfőbb vesztese. Ángyánt leszámítva ugyanis egyetlen emblematikus figurája sem került be a minisztérium felső vezetésébe. Így Budai Gyula szövetségi igazgató is kimaradt a minisztériumi helyosztásból, s Jakab István jelölését az Országgyűlés alelnöki tisztségére is többen "kárpótlásnak" tudják be. Sokan gondolták, hogy a miniszteri bársonyszékbe majd Font Sándor ülhet. Az MDF-es múltú agrárpolitikus viszont az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának lesz az elnöke. Persze az is igaz, "ha a Fidesz teljes vezetése kormányzati szerepet vállalna, akkor kiürülne a frakció, s valakinek a gazdatársadalom elvárásait is tolmácsolnia kellene a kormány felé" - adnak ellenérvet informátoraink.

A földművelésügyi tárca újdonsült vezetőinek még ki kell vívniuk az agrárszakma bizalmát. A szakmai és a közigazgatási tapasztalat hiánya mellett a felsővezetők helyzetét nehezíti a megfelelő nyelvtudás hiánya. Pedig Magyarország 2011-es uniós elnökségének idején kell majd irányt adni a 2014-2020-as évekre szóló közös mezőgazdasági politikának, és a külföldiek magyarországi földvásárlását tiltó moratórium meghosszabbítását is el kellene érnünk. Mindez komoly agrárdiplomáciai erőfeszítéseket igényel.



Oszkó Péter öröksége:

- Az áfa emelése 20 százalékról 25 százalékra (a távhő áfája viszont öt százalékra csökkent)
- A jövedéki adó emelése két lépcsőben
- A jövedelmek szuperbruttósítása
- Csaknem egykulcsos szja-tábla bevezetése, 17 és 32 százalékos kulcsokkal, ötmillió forintos sávhatárral
- A vagyonadó bevezetése (az Alkotmánybíróság az ingatlanokra eltörölte, csak a nagy értékű gépkocsikra, vízi és légi járművekre hagyta meg)
- A természetbeni juttatások megadóztatása 25, illetve csaknem százszázalékos kulccsal
- A munkáltatói járulék öt százalékpontos csökkentése
- A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése
- A 13. havi nyugdíj felfüggesztése

Matolcsy György tervei:

- Hároméves adócsökkentési terv
- Áfacsökkentés 2013-ig nem lesz
- A szuperbruttósítás eltörlése
- A családi adózás bevezetése
- Majd minden adókedvezmény eltörlése, kivéve a gyermekneveléssel és az otthonteremtéssel kapcsolatosakat
- Vagyonadó nem lesz
- A természetbeni juttatások adómentessé tétele
- A társasági adó és a járulékok átalakítása
- 12-16 kisadó eltörlése
- Innovációs járulék eltörlése
- A rokkantnyugdíjazás szigorítása
- A devizahitelek forintosítása: csak a legrászorultabbak élhetnének azzal, hogy egy állami alap kezeli adósságukat
- Újragondolná a jegybank és a pénzügyi felügyelet közötti szereposztást és hatásköreiket



Fellegi Tamás tervezett intézkedései:

- Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok létszámának csökkentése az állami cégek élén
- Háttérintézmények összevonása
- A MÁV gazdálkodásának rendbetétele
- A bezárt vasúti szárnyvonalak és postahivatalok újranyitása, ahol ez lehetséges
- A Malév átalakítása
- Információbiztonsági törvény megalkotása
- Az Ügyfélkapu rendszerének felhasználóbaráttá tétele



Gráf József öröksége:

- A magyar termékek kiszorultak a térség piacáról, de itthon is teret vesztettek az importtal szemben
- Nem lépett előre az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek és a birtokrendezés terén, elmaradt a földtörvény módosítása
- Előreszaladt az uniós források lekötésében, szűkítve ezzel a későbbi évek agrárpolitikájának és utódjának mozgásterét
- Húzóágazat helyett az élelmiszerfeldolgozás az uniós csatlakozás vesztese lett
- Nem tudta elérni, hogy az alapvető élelmiszerek alacsonyabb áfakulcs alá tartozzanak
- Sorozatos élelmiszer-biztonsági botrányok, piaci zavarok
- Szakmailag elhibázottan vezette volna be az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert (SPS)

Fazekas Sándor tervei:

- Stratégiai kérdés a földtörvény módosítása a majdani piacnyitásra való felkészülés jegyében, s arra az esetre, ha nem sikerül meghosszabbítani a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó, 2011-ben lejáró uniós moratóriumot
- Az egyik fő cél a családi gazdaságmodell megerősítése a fenntartható fejlődés és az élhető vidék jegyében
- Augusztus végére Magyarországnak meg kell fogalmaznia a magyar érdekeket és hazánk álláspontját a 2014-től induló új közös agrárpolitikát illetően
- Mérleget és elemzést kell készíteni az uniós pályázati pénzek lekötéséről és kifizetéséről, a lehetséges átcsoportosításokról
- Azonnali intézkedéseket igényel az alkalmi munkavállalás kérdésének rendezése

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.