Gazdaság

Báránybőrbe bújt olasz piacvédők

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

Százezer bárány marad idehaza, mert Olaszország április 4-ig megtiltotta a bevitelt a nyugat-európai száj- és körömfájásjárványra hivatkozva. A magyar juhászat belső nehézségekkel is küszködik, esztendők óta nem tudja kitölteni az Európai Unió által megszabott kiviteli kvótákat.

Botladozik a honi juhászat már az április 24-i, Szent György-napi kihajtás előtt: a vártnak kétharmadára zsugorodott az idei itáliai bárányexport. Róma a nyugat-európai száj- és körömfájásjárványra hivatkozva beviteli tilalmat rendelt el, s ezt csak a múlt héten, április 4-én oldotta fel a magyar bárányexport előtt. Minthogy a teljes juhkivitelünk csaknem fele a húsvéti ünnepek előtt jut el a megrendelőkhöz, a korlátozás sújtotta a magyar juhászokat. Mint Békési Gyula, a Juhterméktanács ügyvezetője lapunknak elmondta: a hét végéig naponta tizenöt kamion tudott átjutni a magyar-szlovén, majd a szlovén-olasz határon. A szállítás ezután vélhetően leáll, ugyanis értelmetlen húsvéti bárányt importálni az olaszoknak. Az Itáliába szánt 350 ezer bárányból - amelynek nagy része már korábban nyers húsként jutott ide - több mint százezer marad a juhászoknál.

A március 7-én elrendelt olasz korlátozás után két magyarországi vágóhídon ölték le a bárányokat, a nyers hús bevitelét ugyanis lehetővé tette Róma. A hortobágyi és a baji üzemben zajlott és zajlik e munka. A kilencvenes években mindkét vágóhidat privatizálták, s olasz tulajdonoshoz kerültek.

Nyírás és fejés
"Az első aratás" - így hívja a népnyelv a birkanyírást, amely e hetekben zajlik. Az idénymunka több országjáró csapatnak ad munkát, maguknak a juhászoknak azonban csak kevéssé jövedelmez. Nincs ipari háttér hazánkban ahhoz, hogy e terméket itthon dolgozzuk fel. A legendás panofix - pár hetes bárányok bőréből készíthető ruhaanyag - eltűnt. A gyapjú egy részét feldolgozza ugyan egy győri - külföldi tulajdonú - cég, e nyersanyag túlnyomó része azonban a határainkon túlra kerül.
A juhtej, a juhsajt keresett cikk az arab piacokon. A tejből a rendelkezésre állónál többet is feldolgozhatna a hazai ipar, így Szlovákiából importálják az anyagot a tejüzemek. A Dunántúlon nincs alkalmas feldolgozócég, így az ottani anyaállatokat nem fejik a juhászok. A békési, a hajdú-bihari üzemek feldolgozzák a környékbeli nyájaktól beérkezett anyagot. A juhászat belső nehézsége, hogy sok anyaállat ott is fejetlenül marad, ahol feldolgozóüzem várná a szállítmányt. A szakmát fáradságosan művelők állami támogatást is várnak ösztönzésként, erről azonban - a szokásos január helyett - csak április elején döntött a tárcaközi bizottság, s a pályázati kiírás várhatólag csak a hónap végén jelenik meg.
A kereskedelmi korlátozás mögött szakmai vélekedések szerint burkolt piacvédelmi szándék áll: hazánk ugyanis mentes a száj- és körömfájásjárványtól. A gazdasági érdekből tett, ámde egészségügyi okokra hivatkozó korlátozások bevett eszközei a nemzeti piacvédelemnek. Az idei intézkedés különösen indokolatlan, Magyarország ugyanis szigorúan védekezik a külföldről leselkedő járványveszélyek ellen. Hazánk nemcsak az élő állatokat és a hústerméket, hanem a járványt esetleg terjesztő takarmányokat is behozatali tilalom alá vetette.

Maga a kór Nagy-Britanniából terjedt el. Új globalizációs veszélyt érzékeltet, hogy a bajt Ázsiából törvénysértően importált hús okozta, mely egy kínai étteremből moslékként került a Northumberland Heddon-on-the-Wall tanyára. A vírus tüneteit az essexi vágóhídra vitt disznókon fedezték fel.

Mint Békési Gyula, a Juhterméktanács ügyvezetője közölte: utoljára 1993-ban volt száj- és körömfájásjárvány Olaszországban, azt megelőzően pedig csak a hetvenes években mutatkozott ilyen kór Európában. Remélhető, hogy ismét évekig távol tartják e vírusokat a térségtől az egészségügyi szolgálatok, így érdemes az ágazatot ért gondokat a jövő érdekében állománygyarapításra kihasználni. A terméktanács azt kezdeményezi, hogy az idehaza maradt jerkéket, azaz a több mint százezer állatot állítsák tenyésztésbe az üzemek, s ehhez az állam kínáljon darabonként öt-hatezer forint támogatást. Békési szerint a hazai anyajuhállomány öreg, a frissítés időszerű. Különösen fontos lenne a nyájak gyarapítása, hazánk ugyanis nem tudja kitölteni juhkivitellel az európai uniós kvótákat. Tavaly 29 ezer tonna élő állatot exportálhattunk volna, a ténylegesen kivitt mennyiség azonban csak 18 ezer tonnára rúgott. Idén a kvóta 30 ezer tonnára növekedett.

Ma Magyarországon mintegy 950 ezer anyajuh számlálható össze - közölte lapunk érdeklődésére a Juhtenyésztő Szövetség szakvezetője, Sáfár László. Esztendőkkel ezelőtt fölvetődött már a szaktárcánál, hogy az anyajuhok állományát másfél milliósra kellene bővíteni. Ám a juhászok drágának találják a takarmányt, s nehezen tudnák finanszírozni a beruházásokat, köztük a hodályépítést is. Emellett nehezíti a hozamos gazdálkodást, hogy a legelőket sokszor bérelni kell. Az elmúlt évtized kárpótlási ügyleteinek nyomán sok juhtelephez nem tartozik már hozzá a körülötte fekvő legelő.

A sokféle gond miatt a mai juhállomány csak fele a 15-20 évvel ezelőttinek, holott mezőgazdaságunk ezen ágazata előtt tágas tér nyílna az Európai Unióban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.