Gazdaság

Befagyott források

"Kedves honfitársaim! Inkább menjetek halászni, másból úgysem lehet majd megélni a következő években."

/ 2008.10.17., péntek 15:27 /

Összeomlott az izlandi bankrendszer. Az állam kénytelen volt felvásárolni az ország három legnagyobb pénzintéze tét, majd gyorskölcsönt kérni Oroszországtól a válság enyhítésére.

Kedves honfitársaim! Inkább menjetek halászni, másból úgysem lehet majd megélni a következő években - fogalmazott alig két hete Izland miniszterelnöke, Geir Hilmar Haarde. Kétségtelen: a XXI. század első világgazdasági válságának eddigi legnagyobb vesztese a szigetország. Bankjai ugyanis képtelenek kifizetni a lejáró betéteket, ezért a múlt héten államosítani kellett három legnagyobb pénzintézetét, a Kaupthing, a Landsbanki és a Glitnir Bankot. A nemrég még az euró bevezetésével is kacérkodó miniállam fizetőeszköze, a korona értéke pedig napok alatt a töredékére csökkent.



A NATO-tag, az Európai Uniót viszont csak kívülről szemlélő Izland elsősorban a nyugati országoktól, az EU-tól várt segítséget. Kapott is másfél milliárd eurós mentőövet a svéd, dán és a norvég jegybanktól (Heti Válasz, 2008. május 29.), de becslések szerint az izlandi pénzintézetek több mint 61 milliárd dolláros adósságot halmoztak fel. A múlt héten ezért meglepő lépésre szánta el magát az izlandi kormány: Oroszországhoz fordult segítségért, és három-négy évre négymilliárd eurót (5,4 milliárd dollár) kértek. Ha létrejön a kölcsönügylet, Moszkva először fog hitelt adni olyan államnak, amely nem tartozik a hagyományos érdekszférájába. Nyugaton máris attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyinék politikai jellegű "ellenszolgáltatást" fognak kérni. (Izland egyébként a Nemzetközi Valuta alaptól is segítséget remél.)

Nagy-Britannia közben a "markát tartja", mert sok brit önkormányzat és a rendőrség pénze is bennragadt a csődbe jutott izlandi bankokban. A két állam viszonya pillanatok alatt megromlott, miután veszni látszott a 800 millió fontra becsült betétállomány. Rövid távú megoldásra aligha van esély, még ha biztatónak nevezték is a két ország válságtanácskozását. A 800 milliós összeg ugyanis csak a jéghegy csúcsa lehet: a brit vállalati szektor izlandi számláival együtt 11,5 milliárd font nyomát üthetik bottal.

Bizakodásra semmi ok, mert egyelőre csak a pénzügyi válság további mélyülésére lehet számítani. Az izlandi pénzintézetek hitelállománya túl nagy ahhoz, hogy az állam átvállalja őket, és közben a lakosság - az izlandi korona elértéktelenedése és a várhatóan megugró munkanélküliségi arány miatt - képtelenné válhat kölcsönei visszafizetésére. Csak idén és jövőre a három legnagyobb izlandi banknak összesen 11 milliárd euró hitele jár le.

Az izlandi jegybank már nem képes megvédeni az országot a gazdasági visszaeséstől. Október 7-én megpróbálták a koronát fix átváltási árfolyammal az euróhoz kötni (egy euróért 131 izlandi koronát adtak volna), de egy nap pal később összeomlott a szigetor szág fizetőeszköze. A piac ugyanis nem volt hajlandó elfogadni a központi bank döntését, s az árfolyam átlépte a 300 korona/eurós határt, sőt 350-ig zuhant. A cikázó árfolyam végül 220 körül megnyugodni látszott, a javulásra azonban semmi remény. Az állam devizatartalékai négymilliárd eurót tesznek ki, éppen annyit, mint amenynyit Oroszországtól kértek kölcsön.

A nemzetközi hitelminősítő intézetek az elmúlt hónapokban sorra csökkentették Izland szuverén adósságának besorolását, és további rontást is kilátásba helyeztek. Ez azért sem jó hír, mert a "feltörekvő piacok" közé sorolt, gyorsan fejlődő, de gazdaságilag törékeny országok listájához Izlandon és Új-Zélandon kívül sok ország tartozik. Köztük a közép-európai államok is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.