Gazdaság

A Túró Rudit csak Közép-Európában szeretik

/ 2010.01.04., hétfő 16:40 /

Miközben az emberek többsége a felmérések szerint nyitott arra, hogy magyar terméket vásároljon, egyre több patinás hazai márka gyártása kerül külföldre. A vásárlók viszont legtöbbször a márka vagy a termék neve alapján döntik el, hazai termékről van-e szó.

Előny egy termék esetében, ha magyar, de ez még nem a siker záloga - adta közzé nemrég egy felmérés eredményét az Ipsos Zrt. A megkérdezettek 52 százaléka, ha teheti, magyar terméket emel le a polcról. Kiss Bíborka, az Ipsos piackutatási üzletág-igazgatója szerint ez azt jelenti: a vásárlók nyitottak arra, hogy a hazait válasszák.

Részleteiben viszont már nem ilyen rózsás a helyzet: az ár, a minőség, az akciók, illetve a kedvelt íz után csak ötödik szempont a magyar származás. Ráadásul mindez csak az élelmiszerek esetében igaz: azon belül is a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség és gyümölcsfélék esetében ragaszkodunk a magyarhoz.

A kutatás eredményeit kétkedve fogadja Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a felmérés a társadalom által elvárt viselkedésmódot tükrözi, hiszen a magyar élelmiszer-ipari termékek az elmúlt húsz évben leginkább belföldön veszítették el a piacukat.

Sok esetben annak eldöntése sem könnyű, hogy mikortól beszélhetünk magyar termékről: a válaszadók szerint elsősorban az számít ebbe a körbe, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amit védjeggyel látnak el. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e a terméket, illetve hogy az régi, hagyományos áru-e. A felmérés szerint a vásárlók legtöbbször a márka alapján vagy névből következtetve döntik el, milyen termékről van szó. Hogy ez menynyire bizonytalan, jól példázza egy tavalyi kutatás: a megkérdezettek nyolcvan százaléka nem tekintette magyar márkának a Dreher sört, miközben a Sopronit hazainak titulálták. Pedig mindkettőt ugyanaz a hazai sörgyár főzi, igaz, egy külföldi tulajdonú cégcsoport tagjaként.

Egészen addig nincs baj, amíg a külföldi cég Magyarországon gyártja a terméket, hiszen minden, termékfejlesztésbe ölt forint a márka értékét növeli - mondja Fórián Zoltán, az Agrár-Európa tanácsadó cég üzletág-igazgatója. Ha pedig a gyártó öt-tizenöt év múlva más országban keres új piacot, addigra már egy sokkal értékesebb terméket lehet megvásárolni tőle. Fórián szerint ezért lenne különösen fontos megerősíteni a hazai élelmiszeripar helyzetét, hogy az ilyen esetekben eséllyel versenyezhessen a márka visszaszerzéséért.

A szakértők szerint a magyar márkák gyártásának külföldre vándorlásáért a gazdaság versenyképtelensége - a túlzott bürokrácia, a környező országokéhoz képest magas adóteher - okolható. A régi magyar márkák közül főként az édesipari termékek kerültek külföldre: a máig magyarnak tartott Boci csokoládék, a Sport vagy a Balaton szelet már jó ideje valamely környező országban készülnek. Ameddig az édesipari termékek alapanyagai javarészt exportból származnak, e termékek külföldi gyártása inkább érzelmi alapon komoly veszteség, mint gazdaságilag - állítják a szakértők.

Veszélyesebb tendenciát mutat a Globus konzervgyár története, ugyanis az üzemre kiterjedt termelői hálózat támaszkodik. A Globus cég francia tulajdonosa először csak az ételízesítőket és szószokat gyártó részlegét adta el az Unilevernek - amely aztán Csehországban kezdte gyártani e termékeket -, majd megvált a húskészítményeket előállító részlegétől is. Utóbbit idén a cseh Hamé-csoport szerezte meg, és - bár a márkanevet megőrizte - a konzervgyártást elvitte Csehországba. A gyárból egyedül a zöldségfeldolgozást őrizte meg a francia tulajdonos, amely Franciaország mellett itt készíti a legtöbb csemegekukorica-konzervet Európában. Éder Tamás szerint ha nem javul a magyar gazdaság versenyképessége, az Európa-szerte megerősödött patrióta gazdaságpolitika nyomán előfordulhat, hogy a francia tulajdonos hazaviszi a konzerv gyártását. Ez viszont a konzervgyárra épülő termelői lánc összeomlását eredményezné, mint ahogy a májkrémgyártás Csehországba kerülését is megérezte a hazai húsipar.

Hogy a multik kezébe került magyar márkákra miért nem vár határokon átívelő karrier, arra egyértelmű a válasz: mert helyi érdekű termékekről van szó, amelyeknek korábban is főként Magyarország volt a piaca. A globális édességgyártó cégek, mint a Nestlé vagy a Kraft Foods kényelmesen elvan a világpiacon a brandjeivel, arra nincs szüksége, hogy a megvásárolt lokális márkákat is nemzetközivé tegye - mondja Éder. Viszont amíg - a hagyományok miatt - van piacuk ezeknek a termékeknek, és elférnek mellettük a globális márkák is, addig bolond lenne megszüntetni a már bejáratott termékeket.

Boci csoki - Csehországból

 Nemzetközi környezetben amúgy nem sok látszik a hazai élelmiszeriparból - már ami a márkaneveket illeti. A Kárpát-medencén túl a Pick és a Herz szalámikról, a tokaji borról, az Unicumról és a libamájról tudják egyértelműen, hogy magyar termék. Törekvések persze vannak, hogy új vagy klasszikus magyar márkákat vezessenek be az európai piacra. A Friesland például eltökélte, hogy Dots néven nemzet közi márkát épít a Pöttyös Túró Rudi hazai sikere alapján. Az eredmény azonban felemás lett: a Pöttyös csak térségünkben tudott elérni mérsékelt sikereket, s ez nem okvetlenül a minősége miatt van így. A rudi ízvilága Közép-Európán kívül túl különleges ahhoz, hogy a mindennapok részévé váljon - mondja Éder Tamás, aki szerint a Pick és Herz szalámik nemzetközi sikerére alapozva a húsiparban lehetne olyan márkaépítésbe fogni, amely egész Európát megismertetné a magyar élelmiszeriparral. Ráadásul a húsipar az a terület, ahol mindeddig nem alakultak ki globális márkák.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.