Gazdaság

Budapest új kapuja

/ 2018.05.30., szerda 15:39 /

Új szobor nem kerül az Osztyapenko helyére, de a terület jövőre újra markáns vizuális jelet kap: a Budapest One irodaházat. A kelenföldi állomás túloldalán új pláza épül – ezzel újrahatározva a főváros nyugati kapuját.

„Találkozzunk az Osztyapenkónál!” A rendszerváltás utáni nemzedék ugyanúgy nem tud mit kezdeni ezzel a helymeghatározással, mint amikor a „Felszab teret” vagy a Mártírok útját emlegetve próbálják útba igazítani. Budapest nyugati kapujában, a Budaörsi út és a Balatoni út találkozásánál (később a megépülő M1–M7 autópálya közepén) negyven éven át búcsúztatta a fővárosból távozókat Ilja Osztapenko fehér zászlót lengető szobra. A keleti kapunál, a vecsési elágazásnál Nyikolaj Steinmetz emlékműve töltött be hasonló szerepet.

Mindketten a Vörös Hadsereg századosai voltak, s 1944 decemberében ők kapták a feladatot, hogy szólítsák fel megadásra a várost védő német erőket a budai, illetve a pesti oldalon. A propaganda szerint a németek a fehér zászló dacára orvul lemészárolták a két hadikövetet – Osztapenkóval valójában szovjet aknatűz végzett, Steinmetz autója pedig aknára futott. 1991-ben Kerényi Jenő, illetve Mikus Sándor szobrát a Memento Parkba szállították, ahol ma egymás mellett lengetik zászlajukat. Az autópálya menti gyorsétterem azonban ma is a „McDonald’s Osztyapenkó” megnevezést tünteti fel a nyugtákon.

Hullámszerű ikon

Noha a KDNP 2008-ban felvetette, hogy az utazók védőszentjének, Szent Kristófnak állítsanak szobrot Osztapenko hűlt helyén, ebből nem lett semmi. Ám ha minden a tervek szerint alakul, jövőre újra markáns vizuális ismertetőjelet kaphat a terület. A Budapest One irodaház már nevében utal a hely jelentőségére: ez lesz az első meghatározó épület, amit a nyugat felől a fővárosba érkezők látnak majd az autó vagy a vonat ablakából.

A beruházó Futureal Zrt. ennek jegyében ikonikusnak szánja az épületet. Ez akár csábítást is jelenthetett volna a tervezők számára, hogy magasházat álmodjanak ide, de a Paulinyi-Reith & Partners (korábban Mérték) Építészeti Stúdió inkább organikus formával, szalagszerűen hullámzó homlokzattal, nagy zöldes-kék üvegfelületekkel igyekszik emlékezetessé tenni az épületet. Mint Radványi Gábor, a Futureal főépítésze lapunknak rámutat: a ház magassága nem tér el a környezetében található társaiétól, sőt alacsonyabb, mert látványos kialakítása ellenére sem volt szándék, hogy elnyomja környezetét.

A tervezők az ökotudatos építészet első szószólói közé tartoztak már akkor, amikor ez a nagy irodaprojekteknél még nem volt divat, így sok természetes fényt és szellőzést próbáltak biztosítani. Az épület közepén félhektáros ligetes kert várja a dolgozókat teraszokkal, szökőkutakkal. Sőt, nemcsak őket: az udvar mindenki előtt nyitva áll majd éjjel-nappal, a metró és a buszpályaudvar felé mozgólépcsővel, a lakóövezet felé gyalogospasszázzsal nyit. Az irodaház építése tavaly kezdődött, az első ütemet 2019 második felében adják át.

A Futureal a napokban egy másik építkezés elkezdését is bejelentette ugyanezen a környéken, csak épp a kelenföldi pályaudvar vágányainak túloldalán. Ez a beruházás nem kevésbé fontos városépítészeti szempontból, sőt. Az Etele Plaza alapvetően változtatja meg a 4-es metró átadása óta a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjává fejlődő Etele tér karakterét, és évekre meghatározhatja egy új városközpont fejlődési irányát.

Minden út idevezet

Az Etele Plaza átadását 2020-ban tervezik, vagyis közel egy évtized után az első teljesen új nagy bevásárlóközpont lesz Budapesten. A kilencvenes és kétezres évek plázaépítési láza lecsengett, a pénzügyi válság óta csak az Allee (2009), a Corvin Plaza (2010) és a KöKi Terminál (2011) szalagját vágták át, ha nem számítjuk az Árkád bővítését. Ennek nem a plázastop az oka, egyszerűen telítődött a plázapiac. Az Etele téri mellett jelenleg csak egy beruházás van napirenden: az Árkádot és négy vidéki plázát építő ECE Óbudán, a Szentendrei és a Bogdáni út közötti rozsdaövezetben fejlesztene.

A német cég épp a napokban melegítette fel az évek óta kallódó tervet, de hiába szeretne már jövőre építkezni, nem biztos, hogy ez összejön. Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos rögtön jelezte, hogy az ECE 2013-as engedélye érvényét vesztette, újra kell folyamodnia a plázastop alóli felmentésért. Ez egyébként nem lehetetlen feladat, mivel a jogszabály a neve ellenére nem elsősorban a bevásárlóközpontok ellen íródott, hanem a külföldi élelmiszerláncok bővülését próbálta lassítani. A felmentésről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal dönt az egész országban, egy minisztériumi tisztségviselőkből álló bizottság részvételével, és tavalyi adatok szerint a kérelmek kétharmadát kedvezően bírálja el.

Hogy az Etele Plaza megkapja a felmentést, az egy pillanatig sem volt kétséges, hiszen hosszú évek óta a 4-es metrót kísérő kelenföldi városrehabilitáció fontos eleme. Igaz, a terv átment néhány metamorfózison. A kerület és a Futureal eredetileg egy nagyszabású, összefüggő projektet képzelt el a plázától az irodaházig, a kettő között egy futurisztikus intermodális közlekedési csomóponttal. Utóbbi a felszínen, látványos építészeti megoldásokkal kötötte volna össze a két épületet a metróvégállomással és a kelenföldi vasútállomás vágányaival, elegánsan magába integrált volna egy fedett BKK-buszterminált Őrmezőn és egy új Volán-pályaudvart az Etele téren.

Ehelyett végül egy minimálprogram valósult meg. Maradt a csúnyácska Volán-pályaudvar, Őrmezőn fedetlen, kissé fapados végállomás épült az újbudai BKK-buszjáratoknak. A kettő között viszont létrejött hazánk első igazi, nyugat-európai szemmel is modern intermodális közlekedési csomópontja. Ez voltaképpen egy hosszú, tágas, világos aluljáró a vasúti sínek alatt, lejáratokkal a 4-es metró végállomásához, és feljáratokkal a fedett vágányokhoz, körülötte pékségekkel, boltokkal, jegyautomatákkal. Nyugati kijárata egy takaros, bár kissé kopár, sakktáblaszerű dizájnparkhoz vezet, ami a voltaképpeni Etele tér.

Mégsem igazi tér ez, hanem egy némileg amorf pusztaság, mivel keletről vasúti terület határolja, északra és délre egy-egy buszállomás, nyugatra pedig egy üres telek, ahol egykor a Számalk irodaháza állt. Itt épül a Futureal plázája, és azzal, hogy markáns térfalat ad az Etele térnek, segít igazi, városias térré tenni. Persze mindig félő, hogy egy pláza zárt tömbként inkább elnyeli a látogatókat, mintsem élő városi szövetet hoz létre maga körül. Hogy ezt elkerülje, a tervező Paulinyi-Reith & Partners az ország legnagyobb (30-szor 30 méteres) üveg függönyfalával próbálja megnyitni az épület tömegét a főhomlokzaton a tér felé. A belső tervezésnél pedig az átmenő gyalogosforgalom várható útvonalait is figyelembe vették.

Egyébként jó nagy pláza lesz, 53 ezer négyzetméteres kiadható területe a harmadik az Árkád és az Aréna mögött Budapesten. Lesz benne multiplex mozi és 200 üzlethelyiség, melyek értékesítése már folyik, a kiadható területet jócskán meghaladó érdeklődés mellett. A nagy divatmárkák mindegyikét szeretnék bevonzani a bérlők közé, és ez lesz az első hazai „okospláza”, mivel a nehézkes terminálok helyett mobilapp segít majd megtalálni a boltokat.

A plázákat általában sok bírálat éri, amiért kiüresítik a belvárosokat, itt azonban nincs olyan pezsgő vásárlóutca, aminek elsorvadásától tartani kellene. Legfeljebb az 1979-ben épült Bikás téri lakótelepi üzletközpont ürülhet ki, ami a maga korában korszerűnek számított (itt volt az Olimpia mozi), de ma már nem elégíti ki a környék vásárlási igényeit. A kelenföldi és az őrmezői lakótelepek a főváros legsűrűbben lakott területei közé tartoznak, a Futureal szerint 242 ezren laknak tíz percen belül a plázától, 888 ezren 20 percen belül, és kétmillióan fél órán belül. Noha a városrész egyes részein az Allee vonzó alternatíva lehet, az Etele Plazába futhat be Érd, Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy vásárlóközönsége is.

Ráadásul nem csak autóval. A város közösségi közlekedéssel talán legjobban megközelíthető plázája épül, így az a szokásos kritika sem állja meg a helyét, hogy a bevásárlóközpont nemkívánatos autóforgalmat generál. A 4-es metró mellett itt van közel húsz BKK-buszjárat és két Óbudáig fonódó villamos (19-es és 49-es) végállomása. A vasút napi utasforgalma 12, a Volánbusz-pályaudvaré 20 ezer fő. És javában zajlik az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig, a végállomás épp a pláza főbejárata előtt lesz.

A Futureal szerint naponta 165 ezer utas fordul meg itt. Ez annak is köszönhető, hogy a valódi intermodalitás jegyében itt tényleg kiépült a P+R parkolórendszer. Négy parkoló épült négy év alatt 1451 férőhellyel, a budaörsi úti autópálya-csomópont pedig korszerű alagúthálózatot kapott, így minden irányból könnyű megközelíteni a környéket.

Omladozó vasútállomás

Néhány nyitott kérdés a két nagy építkezés után is marad. Probléma, hogy a 19-es és a 49-es villamos megállója kicsit félreeső helyen van, távol az intermodális aluljárótól, a plázától és az 1-es villamos tervezett végállomásától, és jelenleg nincs terv az áthelyezésére. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy a három vonal valamelyikét meg kell hosszabbítani a tervek szerint a Gazdagréttől délre, Dobogón épülő új szuperkórházhoz (már ha egyáltalán megvalósul ezen a helyen).

A kelenföldi vasútállomás Monarchia-korabeli, műemléki védettség alatt álló főépülete pedig egészen siralmas képet mutat: néhol fel van dúcolva, hullik a vakolat, sivár állapotok uralkodnak a váróteremben. Az egyetlen szerencse, hogy a MÁV-nak igazából nincs szüksége az épületre. A szép, új, tiszta intermodális aluljáró el tudja látni az állomás feladatait; nemcsak a jegyautomaták vannak itt, de a pénztárak is rövidesen átköltöznek ide, a ki nem adott üzlethelyiségekben pedig akár várótermet is be lehetne rendezni. Célszerűbb lenne – persze csak a műemléki felújítás után – inkább éttermeket vagy boltokat kialakítani a régi épületben; a MÁV mindenesetre lapzártánkig nem adott felvilágosítást a terveiről.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.