valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

Civilek és a kudarcos kapitalizmusmodellünk

/ 2018.03.12., hétfő 18:30 /
Civilek és a kudarcos kapitalizmusmodellünk

A magyar kormány civilekkel és Soros Györggyel kapcsolatos kampányának van egy olyan implicit vonatkozása, melyet mindenki tud, de senki nem mer kifejteni, felszínre hozni. A kormány ugyanis azzal vádolja a civileket, hogy pénzeket fogadnak el Sorostól, az Európai Uniótól, a Norvég Alaptól, ezért tehát „idegen érdekek szolgálói”, és mint ilyenek, regisztrálniuk kell magukat. A rejtett dimenzió abban áll, hogy vajon miért fogadnak el a civilek pénzeket ezektől a külföldi donoroktól. Azért, mert hazai forrásból is finanszírozhatnák magukat ugyan, de ők külföldi érdekeket akarnak megvalósítani? Aligha. Azért fordulnak a külföldi támogatókhoz, mivel független hazai forrásból ezek a szervezetek képtelenek volnának megélni.

Ezen nem kormányzati szervezetek költségvetése nyilvános, átlátható, pontosan tudjuk tehát, hogy pár tízmilliós éves finanszírozási szükségletüknek csupán 10-20 százalékát képesek hazai támogatóktól beszedni. Még úgy is, hogy létezik az egyszázalékos törvény, melynek keretében olyan pénzről rendelkezhetnek az adózók, melyről már amúgy is le kellett mondaniuk. Ennek ellenére a tízmilliós országban az egyes szervezetek tényleges adományozóinak köre csupán százas nagyságrendű.

Ez a kormány kudarca is, hiszen 2010 után sem jött létre olyan erős hazai középosztály, mely képes lenne eltartani a kardinális fontosságú civil szférát. Lehet érvelni amellett, hogy egy adott civil szervezet nem rokonszenves valakinek, vagy vélekedése szerint nem olyan működést produkál, mellyel ő egyetért. De azt nehéz lenne megkérdőjelezni, hogy a kormánytól, az államtól, a helyi önkormányzatoktól finanszírozásban is független antikorrupciós szervezetekre, tényfeltáró újságírókra, valamint környezeti kérdéseket, a nők sorsát, a nemzetközi fejlesztési pénzeink felhasználását monitorozó szervezetekre ugyanúgy szüksége van az országnak, mint bármely nyugati demokráciának. Ha nem pont a létezőkre, ám legyen, de akkor hol vannak az alternatíváik, és hol vannak azok hazai eltartói? Egész egyszerűen nem léteznek.

De nem nagyon exponálja ezt a tényt a hazai ellenzék sem, hiszen pontosan tudja, hogy a helyzet a baloldali kormányzás végén, 2010-ben semmivel sem volt jobb. A civilek akkor sem voltak képesek csupán hazai magánforrásokból eltartani magukat. A magyar kapitalizmusmodell képtelen volt kitermelni azt az erős középosztályt, amely Nyugaton finanszírozza a civileket. Sőt, nemcsak az ehhez szükséges mértékben kiterjedt és erős középosztályt, de a töredékét sem. És lehet erre azt válaszolni, hogy az ethosz hiányzik, nem a pénz, de a társadalmi értékrendszert befolyásolni képes oktatást és a közmédiát is liberális és baloldali politikusok irányították a rendszerváltás után három cikluson keresztül. Hol a demokratikus holdudvar pénze? Óriási kudarc, hogy a keleti kapitalizmusnak és demokráciának nem volt elég közel három évtized sem arra, hogy legalább a legfontosabb civilek támogatása itthon megoldott legyen.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda nevű think tank vezetőjének számításai szerint a parlamenti pártok tagdíjaikból 226 millió forint körüli összeget szednek be évente. Az összes parlamenti párt együtt. Mindenki tudja, hogy ebből képtelenség lenne érdemben működtetni 6-8 parlamenti pártot országos szinten. Azaz közvetlen állami támogatás nélkül a tagsággal alig rendelkező politikai szervezetek sem működhetnének.

Kik a leginkább támogatott civilek Magyarországon? Kiss szerint éppenséggel a sokszor lesajnált szakszervezetek, amelyekről sokan gúnyosan kérdezik, hogy léteznek-e még egyáltalán. A tíz legnagyobb ágazati érdekképviselet ugyanis 2,2 milliárdos nagyságrendű tagdíjat gyűjt be évente, a teljes hazai szakszervezeti mozgalom ilyen bevételeit pedig akár 6-9 milliárdra is lehet becsülni. És mindez sok százezer tagjuktól érkezik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.