valasz.hu/uzlet/vona-gabort-elkapnak-egy-tancra-meleg-bar-mellett-nyilik-radikalis-nemzeti-diszko-29851

http://valasz.hu/uzlet/vona-gabort-elkapnak-egy-tancra-meleg-bar-mellett-nyilik-radikalis-nemzeti-diszko-29851

Gazdaság

Csak még egy adatkérés!

/ 2015.12.09., szerda 16:56 /

Ha azt halljuk, hogy kormányzati szervek adatokat kérnek a mobil- és internetes cégek ügyfeleiről, az a kép ugrik be, hogy a Nagy Testvér lehallgatja beszélgetéseinket. Pedig a távközlési szolgáltatók nem tárolnak hívásokat és SMS-eket, és a legtöbb megkeresés bűnügyek felderítésében segít.

Márciusban egy 18 éves lány holttestére bukkantak Ivád határában. A rendőrség még aznap előállította valószínűsíthető gyilkosát, az ügyészség azóta különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt vádat is emelt ellene, és életfogytig tartó szabadságvesztést kért rá. Augusztus végén 71 migráns fulladt meg az ausztriai A4 autópálya leállósávjában, egy lezárt teherautóban. A rendőrség ugyancsak aznap elfogta a halálukért felelős négy embercsempészt a szerb határ közelében, majd pár napra rá ötödik társukat is. Októberben megszökött a tököli börtönből egy lopásért elítélt rab – három nappal később egy dömsödi hétvégi házból vitték vissza az intézetbe. Ugyanazon a napon Miskolcon előállították és kiskorú veszélyeztetésével meggyanúsították azt az édesanyát, aki az utcán magára hagyta két és fél éves kisfiát.

A négy esetet látszólag semmi sem köti össze – leszámítva a gyors és eredményes nyomozói munkát. Mégis van bennük közös pont: a rendőrök mind a négy ügyben éltek a lehetőséggel, hogy adatokat kérjenek az elkövetők és hozzátartozóik mobilkommunikációjáról, történetesen a Telenortól. Az ivádi esetben ez segített is a tettes kézre kerítésében. A nyomozóhatóságok évente 40 ezer esetben fordulnak a vállalathoz, hogy adatokat kérjenek. A kérések zöme a rendőrségtől, kisebb része a bíróságtól és az ügyészségtől, tizede pedig a NAV-tól és egyéb szervektől érkezik.

Egészen más adatokról van azonban szó, mint amit a legtöbben gondolnak. A szolgáltatók nem tárolják sem a telefonbeszélgetések, sem az SMS-üzenetek tartalmát, sem azt, hogy a felhasználók milyen oldalakat kerestek fel a mobilinterneten, így ezeket átadni sem tudják a hatóságoknak. Mit továbbíthatnak tehát? Egyrészt azt, amit a szerződéskötéskor megadunk: nevünket, címünket, születési időnket, okmányaink számát. Másrészt ismerik a hálózatukra kapcsolódó készülékek azonosítóját (az IMEI számot) és a SIM-kártyák számát, valamint a feloldásukra szolgáló PIN- és PUK-kódokat.

Mobilnyomozás

Ezen túlmenően a szolgáltatók egy évig kötelesek tárolni és a nyomozóhatóságoknak átadni az ügyfelek híváslistáit, vagyis azt, hogy az előfizető mikor milyen számokat hívott, mennyi ideig beszélt, kinek küldött üzenetet. Ezek az adatok azt is tartalmazzák, hogy a hívás során mely bázisállomásokhoz csatlakozott a készülék, ami információt ad az előfizető földrajzi helyéről. A rendőrség olykor egy-egy cella (egy adótorony által lefedett körzet) teljes forgalmát is kikéri, ám ez több ezer hívást tartalmaz, ezért nem mindig a leghasznosabb adattömeg. Az adatok nem helyettesítik a nyomozó éles szemét. A rendőrnek képesnek kell lennie egy hosszú híváslistában kiszúrni a mintákat, de azt is számításba kell vennie, hogy sok bűnöző a SIM-kártyák és a készülékek cserélgetésével próbálja leplezni nyomait. Ilyenkor végig kell fejteni, egy-egy SIM mettől meddig volt a telefonban, és ezalatt honnan, milyen hívásokat bonyolítottak róla. A rendőrség azt is kikérheti, milyen IP-címről csatlakozott a felhasználó a mobilinternetre, így adott esetben például visszakövetheti egy Facebookon közzétett fenyegetés forrását.

A kormányzati adatkérések kérdése 2013-ban került az érdeklődés középpontjába, miután az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnél dolgozó Edward Snowden titkos dokumentumokat tett közzé arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek hívásait és internetes tevékenységét. A norvég hátterű és az átláthatóságra fokozottan ügyelő Telenor először 2013 nyarán osztotta meg a sajtóval, hogyan működik együtt a magyar hatóságokkal. A Vodafone helyi leányvállalatai nem beszélnek erről, de a brit anyacég tavaly kiadott egy globális jelentést, igaz, ebből részletek nem derülnek ki, csupán az, hogy a magyar hatóságok egy év alatt 75 ezer megkeresést intéztek a céghez. A Deutsche Telekom egyelőre csak Németországban adott felvilágosítást az adatkérésekről. Az online tartalomszolgáltatók szintén 2013-tól tájékoztatnak, kivéve a Google-t, mely már 2010 óta. A Google azért is kivétel, mert nem működik együtt a magyar hatóságokkal: mint táblázatunkból kiderül, valamennyi adatkérésüket elutasították.

Adatvédelmi aggályok

Mostani sajtótájékoztatóján a Telenor elárulta: nyolcfős csapatot tart fenn, hogy válaszoljon az adatigénylésekre, és 24 órás ügyeletet működtet, hogy vészhelyzetekben is rendelkezésre álljon (erre egyébként törvény nem kötelezi). A megkeresések postán vagy telefaxon (!) érkeznek, de már keresik az elektronikus leadás lehetőségét. Egy-egy nyomozó egyébként nem kérhet ki bármilyen adatot, ehhez felettese jóváhagyása szükséges. Viszont minden adatkérés ingyenes, ellentétben a skandináv országokkal, ahol a hatóságok fizetnek (Svédországban például egy egyszerűbb lekérésért 16, a bonyolultabbért 55 eurót). A Telenor itthon is üdvözölne egy ilyen változtatást, már csak azért is, mert bevallása szerint évi 100 millió forintot költ az adatigénylések megválaszolására.

Ki legyen a kapuőr?

Ha a hatóságoknak pénzbe kerülne a lekérdezés, az visszatartana a nyomozáshoz nem feltétlenül szükséges adatok kikérésétől, ezért adatvédelmi szempontból is előnyösebb volna. Nem támogat viszont a Telenor olyan megoldást, ami közvetlen hozzáférést adna a hatóságoknak a cég adatbázisaihoz. Most a szolgáltató egyfajta adatvédelmi kapuőrként viselkedik: a kérések 10 százalékát kellő indokoltság hiányában visszautasítja.

A közvetlen hozzáférésre egyetlen esetben van lehetőség, ha a titkosszolgálat valós időben akar hívásokat lehallgatni. Erre csak a nemzetbiztonsági szervek jogosultak, és ők is csak bírói engedéllyel. E lehallgatásokról a mobilcég sem tud, de a szolgáltatóknak törvényi kötelezettségük műszaki feltételeket biztosítani a titkosszolgálat munkájához.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.