Gazdaság

Családban marad?

/ 2010.02.18., csütörtök 11:26 /

Nehéz időszak vár a magyarországi családi vállalkozásokra: tulajdonosaikat a gazdasági válság mellett őszülő halántékuk is aggaszthatja. A nemzetközi statisztikák szerint ugyanis három családi vállalkozás közül kettő nem éli túl az alapító távozását.

"Hogy fogsz napi tizenkét órában felelősséget vállalni a cégért?" - tette fel a kérdést Kürti Sándor, a Kürt Zrt. alapító-tulajdonosa, miután fia, Tamás jelezte: átadná másnak az eddig általa vezetett kutatás-fejlesztési területet, és a tulajdonos szerepében is kipróbálná magát. "Válaszul elkészítettem az általam elképzelt, hosszú távú stratégiát, amelyet az összes tulajdonos és az igazgatóság is elfogadott" - meséli Kürti Tamás, miként zajlott beemelése a tulajdonosi döntésekbe. Persze nem csak ezen múlt, hogy a Kürtnél sikeresen zajlott az utódlás kérdése. A fiú ugyanis itthon és külföldön is kipróbálta magát, aztán szinte a semmiből felépítette a családi vállalat ma már egyik meghatározó részlegét, a kutatásfejlesztési osztályt.

A Kürt példája azonban nem feltétlenül jellemző a családi vállalatok nemzedékváltásánál. Szinte mindennapos eset annak a reklámipari beszállító cégnek a története, melynek alapító-tulajdonosai nyugdíjba vonulásuk után egy unokatestvérre bízták az irányítást. Hamarosan azt vették észre, hogy a rokon inkább a maga, mintsem a cég gyarapodásán dolgozik, s lassan kilopja alóluk a vállalkozást.

"Nagy körültekintést és legalább 3-5 éves előkészítést igényel a megfelelő utód kiválasztása és felkészítése" - figyelmeztet Gelléri Péter, a Family Business Partners szakmai vezetője. Itthon azonban szinte teljesen hiányzik a családi vállalatok gondolkodásából az utódok módszeres felkészítése. A Corvinus Egyetem kutatása azt mutatta, hogy a cégvezetők többsége nem számít problémára a kiválasztott örökössel. A nemzetközi számok fényében ez túlzott derűlátás: a statisztikák szerint ugyanis a nemzedékváltás során a családi vállalatok kétharmada vagy tönkremegy, vagy nehezen helyrehozható törést szenved el.

Az utódlás kérdése a hazai vállalatok tömegeiben vált hirtelenjében égetővé. A jól működő és mára naggyá váló családi vállalatok nagy részét a rendszerváltozás környékén hozták létre az akkor harmincas-negyvenes éveikben járó alapítók. Vezetőik számára mostanában lesz időszerű a staféta átadása. Az pedig nem mindegy, hány vállalat éri meg a következő öt-tíz évet, hiszen több tízezer ember megélhetését adják, és sokmilliárdos adóbevételt jelentenek az államnak. Tömeges bedőlésük, a nem megfelelő cégutódlás miatt, Magyarország gazdasági teljesítményére, a munkanélküliség alakulására is rossz hatással lenne.

Ezt ismerte fel több nagy családi vállalat - mint a Zwack, a Jüllich, a Petrányi vagy a Kürt -, és hozta létre a Felelős Családi Vállalkozások Egyesületét. Azt tűzték zászlajukra, hogy tapasztalatcserével, képzésekkel és érdekképviselet életre hívásával segítsék a családi vállalatok működését. "A kérdés elsősorban nem a sarki fűszeres vagy a családi kényszer bt.-k számára égető, hiszen ott lehet, hogy nincs is akarat az üzlet továbbvitelére; inkább a legalább öven embert foglalkoztató és több tízmillió forintnyi adót fizető cégeknél jelentkezik" - mondja Kürti Tamás, az egyesület alelnöke.

Az igény a kis- és középvállalati szektorban is jelen van. A kkv-k tulajdonosainak több mint fele szeretné, ha az utód közvetlenül a családból kerülne ki, vagy a cég vezetését más végezné ugyan, de a tulajdonjog a családon belül maradna. Persze minél kisebb a cég, annál egyszerűbb az üzlet továbbadása, a "nagyok" tapasztalatait azonban a kisebb vállalkozások is jól használhatják. Gelléri szerint a legnagyobb kihívás a kkv-knál az üzlet vonzóvá tétele, mivel sokszor a gyerekek csak a pénzt szeretik örökölni, a munkát és az azzal járó felelősséget nem.

A családi vállalatok nagy előnye a hosszú távú, nemzedékeken átívelő gondolkodás. Ebből adódóan a válságot is jobban viselték. "Míg a tőzsdei cégek a részvényesek kielégítéséért sok esetben feláldozták hosszú távú terveiket a jó negyedéves jelentés oltárán, addig a családi vállalkozások tulajdonosai türelmes tőkések, konzervatívak a hitelfelvételeikben és megtérülési elvárásaik időtávjában" - magyarázza Rudas László, az egyesület elnöke. Szerinte ezeket az előnyöket és az utódlással járó kihívásokat még tudatosítani kell a hazai gazdasági vezetésben.

Mindezt az Európai Bizottság már felismerte, és tavaly ősszel a családi vállalatokra vonatkozó szabályozási ajánlásait is megfogalmazta. Nem véletlen a kitüntetett figyelem, hiszen az olyan birodalmakat is beleszámítva, mint a Volkswagen, a Bosch vagy a Citroën-Peugeot, a családi vállalatok az európai GDP 45-65 százalékát adják. Ráadásul az EU-ban is örökösödési boom várható: a következő évtizedben évente 700 ezer kis- és középvállalkozásnál lesz vezető váltás, ami csaknem hárommillió munkahelyet érint. Ajánlásaiban a bizottság egyenlő feltételek biztosítását javasolja, egyszerűbb jogi kereteket és adókedvezményeket sürget.

"Mi sem akarunk mást, mint ami az uniós javaslatokban megfogalmazódik" - mondja az egyesület titkára, Varga Szabolcs. Szerinte az egyenlőtlenséget jól példázza, hogy ma Magyarországon a rövid távon spekuláló befektető csupán az ár folyam nyereség-adót fizeti, a nemzedékekre tervező családi vállalkozás vezetőjét viszont kétféle adó is sújtja, ha pénzt vesz ki a vállalkozás profitjából. Az uniós ajánlásokból más elemek sem szerepelnek egyelőre a magyar jogrendben. Így nincs lehetőség magánalapítványok létrehozására, amely Nyugat-Európában kedvelt intézménye az öröklésnek. Ráadásul a jelenlegi szabályok mellett kedvezőbb pénzt ajándékozni az örökösnek, mint cégrészesedést.



HAT NEMZEDÉK

A hatodik nemzedék irányítja már sikeresen a legrégibb magyar családi vállalkozást, a Zwack Unicumot. "Édesapám egy nap lehívott a dolgozószobájába, és bejelentette, hogy átadja a stafétabotot nekem és húgomnak, Izabellának. Eleinte nem is igazán fogtam fel, hogy mit mondott. Azt hittem, csak próbára tesz. De aztán láttam az arcán, hogy szó sincs viccelődésről" - idézi fel lapunknak az átadás nagy pillanatát Zwack Sándor. A döntés időzítését Zwack Péter úgy indokolta: ilyen fontos lépéseket akkor kell megtenni, amikor a cég sikeres - a Zwack Unicum Nyrt. pedig 2008-ban egyik legeredményesebb évét zárta. Zwack Péter nem vonult végleg vissza: jelenleg tiszteletbeli elnök. "Így ha tanácsra van szükségem, tudom, hogy számíthatok rá" - mondja Sándor, hozzátéve: kemény munkával évek óta készült a vezetés átvételére. Hazatérése előtt egy londoni borimportőr cégnél, majd az olasz partnercégnél az Unicum márkamenedzsereként dolgozott. Itthon végigjárta a vállalati szamárlétrát, míg a prémiummárkákért felelős vezető és az igazgatóság tagja lett. Zwack Sándor második éve a vállalat igazgatóságának elnöke, Izabella pedig a tagja.



FOLYAMATOS JÖVŐ

A több mint hatvan éve működő Élő Nyelvek Szemináriuma számára nem ismeretlen a nemzedékváltás problémája: Bíró Pál a nyolcvanas évek közepén került a nyelviskola élére. Előtte több vezető tisztséget is ellátott, és dolgozott máshol, más munkakörökben is. A ma már zökkenőmentesnek ítélt átvétel ellenére négy évbe telt, mire újra a régi lett a cég. Mint mondja, még nem tervezi a visszavonulást, lányát, Alexandrát azonban már évek óta készítik arra, hogy majd ő viszi tovább az iskolát. "Megszerezte a szükséges végzettséget, majd tanárjelölt lett az iskolában. Ma az egyik legjobb tanárunk" - mondja Bíró Pál, hozzátéve: lánya kicsit már az irányításból is kiveheti a részét.



Alma a fájától

"Elsőként a tulajdonosnak meg kell terveznie az életét a cég nélkül" - mondja Gelléri Péter. A legjellemzőbb hiba, hogy az alapító képtelen elengedni a gyermekének tekintett céget, így az utód nem tanul meg önállóan dönteni. Az örökös kiválasztásánál az illető alkalmasságát, és nem a vele való viszonyt kell szem előtt tartani. "Nem a legszófogadóbb gyerek lesz a legjobb utód, hanem az, aki mer saját terveket is megvalósítani" - mutat rá a szakértő. Fontos, hogy a jövendőbeli tulajdonos máshol, akár más szakterületen is dolgozzon, a családi vállalkozásnál pedig ne rögtön vezető beosztásba kerüljön. Az átadásnak fokozatosan kell történnie, egy ideig közösen dolgozva, megjelölve az átadás céldátumát. Végül helyzetbe kell hozni az utódot a cégen és a családon belül is, hogy megteremthesse a presztízsét. Nyugat-Európában komoly szakirodalom és kiterjedt tanácsadói hálózat segíti a családi vállalatok zökkenőmentes működését. A nemzedékváltás problémáira pedig több tagállam kormányzati szinten is figyel. A holland gazdasági minisztérium levélben emlékezteti a családi cég gazdáját az átadás tervezésének fontosságára, amikor az eléri az 55 éves kort. A spanyolországi Valenciában pedig a generációváltáshoz ingyen biztosítja a szakértőket a tartomány.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Irodaszerekkel a gyermekek felzárkózásáért

A 100%-ban magyar tulajdonú I-COM Irodaellátás Kft. jótékonysági csomagjában szereplő Kapaszkodó Irodaszerek megvásárlásával szeptember közepétől úgy lehet támogatni az Ökumenikus Segélyszervezetet, hogy közben a termékek ára nem változott.

Őszi zenei programcsemegék Pécsett – Középpontban a karmester

Újra a zenéé a főszerep Pécsen a Zeneszüret Fesztiválon! A bor és kultúra fellegvárában október 5. és 10. között 22 helyszínen 35 program zajlik majd, a koncertek mellett flashmobok, kiállítások, filmklub, tematikus séták és váratlan, különleges helyszíneken megszólaló zenekarok népesítik be a tereket, utcákat.

Ha ezt elolvassa, lehet, hogy elmegy a kedve a válástól

Döbbenetes a hasonlóság Cserna Antal és az általa alakított pap, Iván élete között: a Pécsi Nemzeti Színház előadásában, az Ádám almáiban játszott szerepéért megkapta a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb férfi színésznek járó díjat. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Árnyékkormánnyal rukkolhat elő az LMP

Árnyékkormányt alakíthat az LMP miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett a Heti Válasznak a Ron Werber és pártja közötti kapcsolat hátterét is felfedi. Nagyinterjúnk a csütörtöki lapszámban.