Gazdaság

Csilingeljen a kassza!

/ 2015.07.01., szerda 15:04 /

Miként a bankszektorban, úgy a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben is a magyaroknak kellene uralniuk a piac 60-65 százalékát – vallja a CBA elnöke. Baldauf László a vasárnapi zárva tartás előnyeiről, a hipermarketek visszaszorulásáról és Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatáról.

– Hiába kerestük, nem találtuk a parkolójukban a csodajárgányt. Mi lett a több százmillió forintos Porsche 918-assal?

– Eladtam, mert nem tudtam kihasználni. Pedig ez az autó maga volt a tökéletesség, igazi műszaki csoda! A legutóbbi Le Mans-i autóverseny csapatgyőztesei is hasonló konstrukcióval nyertek. Nem véletlen, hogy az enyém is öt perc alatt talált gazdára.

– Ki vásárolta meg?

– Ilyen autót nem lehet nyilvános hirdetés útján eladni. Egy holland–német állampolgár vette meg, aki történetesen félig magyar. Egyébként korábban is voltak sportautóim, mégsem érdekeltek senkit. Fel kellene hagyni az irigységgel és rosszindulattal, inkább a teljesítményt és az elvégzett munkát kellene értékelni mindenkinél. A tisztességesen leadózott jövedelméből mindenki arra költi a pénzét, amire akarja.

– Repülőgépre még nem gondolt?

– Nyilván a Tescóra céloz, ahol több repülőgépet is vásárolt a brit menedzsment. Mindig ez a vége, ha a vezetőség ellenőrizetlenül herdálja a pénzt. Na, látja, azért nem veszek repülőgépet, mert nem akarok a Tesco sorsára jutni! De ha már itt tartunk: a Tesco nehézségét az okozta, hogy megváltoztak a vásárlási szokások, s ezt a vezetés nem vette időben észre. Bármit mondanak az európai politikusok, mindenhol egyre szegényebbek az emberek. A középrétegnek is egyre többet kell dolgoznia, s egyre kevesebb a szabadideje. Ezt pedig nem azzal akarják eltölteni, hogy kiautókáznak a város szélétől több kilométernyire, ahol két órát bolyonganak egy húszezer négyzetméteres hipermarketben, miközben többször is elcsábulnak, s csomó hasztalan holmit is megvásárolnak. Az emberek ma már inkább a lakóhelyükhöz közeli, kényelmi boltokat keresik. A diszkontok ráéreztek a változásokra: a vadkapitalizmusra jellemző agresszivitással, de profi stratégiával még a hipermarketeket is megszorongathatják. Szerintem öt-tíz év múlva sokkal kevesebb hipermarket fog üzemelni.

– Nálunk viszont hasítanak a hazaiak: a Coop-csoport már elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy bankot vegyen. Ahogy korábban a Matchot, úgy a Sberbankot is megvehetnék közösen. Bizonyára egyeztetett a cooposokkal ez ügyben.

– Nem, mivel a bankvásárlás nálunk négy éve volt napirenden. Akkor is voltak eladósorban lévő pénzintézetek, de rájöttünk: nem éri meg. Bankalapításban is gondolkodtunk. Bár ez drágább lett volna, de legalább nem hullottak volna ki fél évvel később csontvázak a szekrényből. A Cooppal egyébként épp a Match felvásárlása óta nem jó a kapcsolat. Még a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtunk összefogni. Eleinte úgy volt, hogy később is rendszeresen találkozni fogunk a Reál üzletlánc vezetőivel kiegészülve, ám ez elmaradt. Pedig szükséges lenne az erős érdekszövetség a magyar üzletláncok között.

– Míg a Coopnál – rossz nyelvek szerint – szocialista politikusok arcképe díszíti a vezérkar irodáját, önnél Orbán Viktor fényképe lóg a falon.

– Pontosítsunk. Irodámban két nagy portréfestmény van: egy Széchenyi Istvánról és egy Klauzál Gáborról. Több fényképtabló közül az egyiken többedmagammal valóban a miniszterelnök úrral vagyunk láthatók. A fotó 2007-ben készült, amikor jelenlétével megtisztelte partnertalálkozónkat. Többször kinyilvánítottam már, hogy Orbán Viktort a XXI. század legnagyobb magyar politikusának tartom. Az utókor majd visszaigazolja a véleményemet.

– Mit szólnak ehhez a franchise-tagok? Ha valakinek nem tetszik a franchise-rendszer Fideszt támogató vezetése, könnyen átviheti üzletét a Coop vagy a Reál logója alá?

– Ezért még senki sem ment el tőlünk. A CBA 25 ezer dolgozója ugyanolyan, mint a magyar társadalom: éppúgy vannak köztük Fidesz-szimpatizánsok, mint más pártokra szavazók. Politikai véleménykülönbségek miatt azonban nincs ellentét a cégben. Ez gazdasági szövetség, itt a vevő és az üzlet az első. Nekünk pedig ezen a piacon kell egyre nagyobbra nőnünk. Sosem titkoltuk: fontosnak tartjuk, hogy készen álljunk a kivonuló vagy rosszul teljesítő külföldi cégek felvásárlására – abban az esetben, ha üzleteik megszerzése számunkra előnyös. Szerintem a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben a piac legalább 60-65 százalékát magyaroknak kell uralniuk. Ugyanúgy, mint a bankszektorban. A hazai vállalkozóknak azért kell a vezető szerepet betölteniük és megerősödniük, hogy a szegénységet közösen fel tudják számolni.

– A magyar térhódítás miatt maradt el a külföldi piacra lépés? Korábban hungarikum gourmet boltokat terveztek Nyugat-Európa fővárosaiba.

– Az ötlet több tulajdonostársammal együtt 2005-ben érlelődött meg. Ezért is örültünk a felkérésnek, ami arról szólt, hogy mi vállaljuk a 2011-es párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás magyar jelenlétének megszervezését. Szereplésünk kiválóan sikerült, azóta is sok megkeresést kapunk párizsi üzletnyitással kapcsolatban. De fontossági sorrendet kellett felállítanunk: először az itthoni piacra kell összpontosítanunk.

– A keleti nyitás is lekerült a napirendről? Pedig úgy tudjuk, Kiss Szilárddal, a vidékfejlesztési tárca börtönben ülő miniszteri biztosával arról tárgyalt, hogy a CBA beszállna az oroszországi magyar üzletláncba, a Paprikába.

– Valóban tárgyaltunk, de beszállásról szó sem volt. Mindössze magyar termékeket vittünk ki Oroszországba: Budai Gyulának, a minisztérium államtitkárának felkérésére ugyanis részt vettünk a moszkvai Arany Ősz szakvásáron két éve, ahol a saját gyártású termékeinket mutattuk be. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök pedig a legtöbb időt a mi standunknál töltötte. Egyértelmű, hogy lenne keresnivalójuk az orosz piacon a magyar árucikkeknek. Arról azonban nincsenek információink, hogy a Paprika üzletlánc ellátását magyar áruféleségekkel most miként oldja meg Kiss Szilárd oroszországi üzleti partnere. Kiss Szilárdnak kiváló oroszországi kapcsolatai vannak, ha törvénytelenséget követett el, vállalnia kell a következményeit.

– Az újságok arról cikkeztek, hogy a Quaestor tulajdonosának, Tarsoly Csabának azzal a Valentik Csabával van panamai offshore cége, aki számos CBA-s offshore vállalkozás alapításánál is segédkezett.

– Valentik Csaba húsz éve üzleti partnerünk, sok segítséget nyújtott és jó tanácsokat adott, amikor fellelkesedtünk a külföldi boltnyitásokat illetően. Ennek érdekében valóban alapítottunk angol és svájci cégeket, de ezek már nem működnek. Offshore bejegyzésűekről pedig nincs tudomásom. Azt azért megjegyezném: attól, hogy valakinek offshore cége van, még nem biztos, hogy bűnöző. Csabával egyébként a nyugat-európai élelmiszerpiac fejlődéséről manapság is konzultálunk.

– A vasárnapi zárva tartásról mik a tapasztalataik?

– Mint üzlettulajdonos, éjjel-nappal nyitva tartanám a boltomat, a lényeg az, hogy csörögjön a pénz s csilingeljen a kassza. De ennek is van emberi oldala. Szeptemberben lesz hatvan éve, hogy a kereskedelemben dolgozom. Rengeteg családi konfliktusnak, válásnak voltam tanúja a vasárnapi munkavégzés miatt. Elfogadhatatlan, hogy a kereskedelemben tevékenykedő több százezer ember azért dolgozzon vasárnap, mert sokan úgy gondolják, a korszerű élelmiszer-tárolók, a hosszan eltartható termékek ellenére sem elég nekik hét napból hat a bevásárlásra. Bárki bármit mond: a munkavállalók sok esetben a hónap négy vasárnapjából hármat végigdolgoztak. Az eladók, a boltvezetők ezért ingerültebbek, fáradtabbak voltak. Az összforgalomban hónapról hónapra emelkedést látok, így a vasárnapi nyitva tartás korlátozása biztosan nem lesz negatív hatással az eladások mennyiségére sem.

– A vasárnapi zárva tartás bevezetésének az volt a hivatalos indoka, hogy a családok pihenni tudjanak. De a családi kisboltosoknak nincs szükségük a pihenésre?

– Ezért nincs is nyitva annyi családi bolt, mint amennyire számítottunk. A legfontosabb különbség az, hogy egy családi vállalkozásnál a tulajdonosok maguk eldönthetik, hogy kinyitnak-e. Erre egy alkalmazottnak nincs lehetősége. A családtagok egyébként közeli rokont is bevonhatnak tulajdonosnak, így vasárnaponként válthatják egymást.

– A piac átalakulásához mit szólnak? A Spar például az OMV benzinkutakon nyit üzleteket, és a CBA-hoz hasonlóan franchise-rendszerűvé alakul át.

– Nem tartunk a Spartól, sokkal inkább a diszkontokra kell figyelnünk. A Lidl például az amerikai Walmart és a francia Carrefour után a harmadik helyre jött fel a világpiacon. Van ugyan a Sparnak is egy-két valóban szép üzlete, s állják a versenyt a mi Príma boltjainkkal, de előre merem mondani: ez a stratégia nem fog bejönni. Senki sem áll meg a benzinkúton azért, hogy vásároljon. Persze, ha már tankolni és fizetni kell, akkor előfordulhatnak impulz vásárlások, de szerintem kifejezetten bevásárlási szándékkal nem fognak a benzinkúthoz menni.

– S miért lesz Príma a CBA Prímá-ból? Netán szégyellik a korábbi nevet?

– Eszünkbe sem jutott ilyesmi. Marketingszakemberek javaslatára döntöttünk így: az elnevezéssel az elit kategóriába tartozó üzleteinket különböztetjük meg a hagyományos CBA-boltoktól, hogy a kettőt ne keverjék össze a vásárlók. A Prímáknak szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük, mely a belső kialakításra és a termékválasztékra is vonatkozik. Érzékeltetés gyanánt: míg egy sima CBA-boltot 60-70 millió forintból lehet beindítani, egy Príma ennek duplája. Jelenleg 140 Prímánk van, a cél az, hogy számuk 400-ra nőjön.

– Demján Sándor korábban magyar hipermarketeket szorgalmazott, szerinte ugyanis nem a kisboltok védelme a megoldás. Mivel ezt a magyar üzletláncok nem ismerték fel időben, a külföldiek valósították meg és szorították ki őket épp a hazai piacukról.

– Jó negyven éve ismerem Demján Sándort. Nagy tisztelője vagyok, mert sokat tett az országért, de neki sem lehet mindenben igaza. Ő nem élelmiszer-kereskedő, ezért nem is lehet pontos képe erről a piacról. Azt viszont az ő hibájának is tartom, hogy Magyarországon tönkrementek a belvárosok. Ennyi bevásárlóközpont, pláza létrejöttét nem lett volna szabad engedélyezni. Nézze meg Bécs belvárosát! Tele van élettel, sétálóutcákkal, jól működő üzletekkel, és nézze meg a lehangoló állapotban lévő budapesti körutat vagy a Rákóczi utat. Feláldoztuk a plázákért a helyi kereskedelmet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.