Gazdaság

Csontváz a páncélszekrényben

/ 2002.07.26., péntek 07:49 /

Ki tette zsebre azt a pénzt, amit egy közel-keleti ország 21 éve utalt át egy állami külkereskedelmi vállalatnak, s amit most kell visszafizetniük a magyar adófizetőknek? A kérdés megválaszolása egyelőre nem kecsegtet sok sikerrel. Ami bizonyos: Líbia utalt, a Technika viszont nem teljesített...

A pártállam örökségeként újabb csontváz dőlt ki a szekrényből: hét és fél milliárdos tartozást kell törlesztenie hazánknak egy 1981-es külkereskedelmi próbálkozás meghiúsulása miatt. Ez derült ki váratlanul egy sajtótájékoztatón, amit Boros Imre, volt tárca nélküli miniszter hívott össze a napokban - földügyben. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője államtitokra hivatkozva kizárólag számadatokat említett, s az már csak a következő napokban a televíziós nyilatkozatokból derült ki, hogy Líbiáról van szó, s egy katonai jellegű üzlet áll a háttérben.

Az eset miatt már tavaly ősszel is parlamenti perpatvar bontakozott ki. Akkor Lentner Csaba képviselő (MIÉP) kérdezte az Országgyűlés költségvetési bizottságában Faragó Csabától, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. elnök-vezérigazgatójától, hogy a tízmilliárd forintosnak mondott tartozást visszafizetik-e "az arab országnak". A HVG tavalyi cikke szerint a Magyar Optikai Művek, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára, valamint a Videoton által gyártott katonai lehallgató-zavaró rendszereket továbbította volna Líbiának a Technika Külkereskedelmi Vállalat mintegy 300 millió dollár értékben. Az arabok a vételár 15 százalékát, 44,8 millió dollárt előlegként utalták át.

A múlt üzen, a jelen fizet?

Ám Líbia ellen időközben nemzetközi embargót rendeltek el, így a Technika csak részben tudta vállalásait teljesíteni. Minthogy a Magyar Nemzeti Bank előleg-visszafizetési és teljesítési garanciát is nyújtott az üzlethez - ezeket emlegetik "reverzális levelekként" -, hazánk most, két évtizeddel az üzletkötés után köteles rendezni az adósságot. A követelések közben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez kerültek, így 2002. április 26-án az ÁPV Rt. képviselőivel tárgyaltak a líbiaiak. Akkor megállapodás született arról, hogy Magyarország harminc napon belül az eredeti 44,8 millió helyett 28 millió dollárt fizet (ez mai áron számítva mintegy hét és fél milliárd forintot jelent), késedelem esetén viszont kárigényt is benyújtanak velünk szemben 60 millió dollár értékben. A kérdés "sürgős" megjelöléssel került a parlament költségvetési bizottsága elé. A baloldali kormánynak ugyanis nem áll rendelkezésére az összeg - ha lenne pénz, a parlament megkerülésével is fizethetett volna -, így az elfogadott költségvetési hiány túllépéséhez a bizottság hozzájárulását volt kénytelen kérni a kabinet.

A 21 év után benyújtott követelés vajon összefüggésben van-e Medgyessy Péter személyével, aki 1981-ben a Pénzügyminisztérium nemzetközi főosztályán szigorúan titkos elhárító főhadnagyként dolgozott? - kérdezte a Heti Válasz a tárca politikai államtitkárát, Burány Sándort. A szocialista politikus szerint a két dolog között nincs összefüggés, megjegyezte ugyanakkor, hogy az előző kormánytól örökölt ügyben a két nagy parlamenti párt között egyetértés van, azaz fizetni kell. A felelősség tisztázásáról Burány Sándor nem tett említést, azt viszont nehéz elképzelni, hogy az akkori, nemzetközi pénzügyekért felelős minisztériumi főosztályvezető, Medgyessy Péter ne tudott volna 1981-ben a jegybankot is érintő Technika-ügyletről.

A Kalasnyikov-ügy

A Technika Külkereskedelmi Vállalat 1991-ben került az érdeklődés középpontjába az úgynevezett Kalasnyikov-ügy miatt. A vállalat - melyet 1990 márciusában részvénytársasággá alakítottak át - harmincezer darab géppisztoly kiszállítására vállalt kötelezettséget a zágrábi kormány nevében fellépő Free Burn céggel kötött szerződésben. A kényes fegyverügyletről a délszláv konfliktusban 1991. február elsején a jugoszláv Nemzetvédelmi Minisztérium közleménye tett említést először. Eszerint 1990. október 20-án 450 láda Kalasnyikov géppisztoly és töltény érkezett Horvátországba a magyar Technika cégtől "engedély nélkül"...

A horvátok - a Tocsik-ügyben bíróság elé állított, a kilencvenes évek elején azonban még a nemzeti kormány képviseletében külügyminisztériumi tisztviselőként eljáró - Szokai Imrének jelezték 1990. szeptember 14-én Zágrábban, hogy fegyvert szeretnének vásárolni a "rendőri erők részére". Az 1991 kora tavaszán vélhetően Délvidékről gerjesztett skandalumot a magyarországi sajtó egy része - talán egyes külföldi titkosszolgálatok örömére - fölnagyította, növelve a nemzetközi konfliktus kockázatát. Utóbb per tisztázta a részleteket.

Fotó: MTI
Miklós Tibor, a felmentett vezérigazgató védőügyvédjével, Bárándy Györggyel

E jogvitában a Technika Rt. vezérigazgatója, Miklós Tibor elmondta: amíg ő külföldön tartózkodott, helyettesét a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik ezredese harmincezer Kalasnyikov géppisztoly Horvátországba való szállításával bízta meg. Ám október 31-én a tárca levélben intézkedett a géppisztolyszállítmányok leállításáról. Ekkorra azonban a tízezer Kalasnyikov géppisztolyt tartalmazó három szállítmány - másfél millió dollár értékben - már elhagyta Magyarország területét. A Kalasnyikov-ügyből kis idő elteltével idehaza is botrány lett: az üzletben ugyanis nyoma veszett közel egymillió dollárnak. A Fővárosi Főügyészség hűtlen kezeléssel vádolta meg a Technika Rt. vezérigazgatóját. A feljelentést 1997 októberében a parlament honvédelmi bizottsága tette, miután a testület Póda Jenő vezette albizottsága nem jutott nyomára az említett összegnek, melyet a horvátok a Technikának előre kifizettek a negyedik szállítmányért, ami aztán soha nem érkezett meg. Az albizottság számára az azonban kiderült a volt vezérigazgató beszámolójából, hogy a cég vezetősége szinte áttekinthetetlen módon kft.-k hálózatát hozta létre, így valószínűleg e társaságokba menekítette ki a pénzt. A mostani, Líbiával összefüggő és az akkori, Horvátországot érintő botrány közös vonása, hogy az előleg mindkét esetben befolyt, a szállítás viszont elmaradt. Mindamellett Miklós Tibor perében a Fővárosi Bíróság 2001. október 12-én - bizonyítottság hiányában - fölmentő ítéletet hozott.

Per Párizsban

Ugyanakkor ezzel ellentétes történetre is van példa. Az 1995-től felszámolás alá vont Technika Rt. ugyanis maga indított eljárást egy korábban meghiúsult ügylet miatt a kuvaiti állammal szemben. Az Öböl-háború folyományaként a csaknem 180 milliárd forintról szóló kártérítési pert 2000 júliusában folytatták le Párizsban. A meghozott ítélet szerint Kuvaitnak jelentős összeget kell fizetnie azért, mert a magyar vállalattal felbontotta a katonai felszerelések értékesítésére kötött szerződést. A választottbíróság előtt megtartott tárgyaláson a kuvaiti fél azt az ismert nevű jogászt alkalmazta szakértőként, aki Eörsi Mátyás SZDSZ-es honatya ügyvédi irodájának volt a munkatársa - írta az idő tájt a Magyar Nemzet. Az akkori polgári ellenzék az SZDSZ-es képviselő szerepének a tisztázását követelte, annál is inkább, mivel Eörsi az eljárás idején a külügyi bizottságnak volt az elnöke, később pedig a Külügyminisztérium politikai államtitkári posztját töltötte be.

A párizsi pert kommentálva fogalmazták meg a Technika egykori magas beosztású dolgozói a líbiai ügyre is érvényesnek látszó tételt: "az állami cég értékeinek kimenekítésével többen komoly vagyonra tettek szert".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.