Gazdaság

CUKORBAJOK

/ 2005.09.15., csütörtök 14:28 /

Befellegzik a cukoriparnak számos uniós tagországban, ha az európai képviselők a jelenlegi formájában fogadják el brüsszel javaslatát a cukorrendtartás reformjára. Magyarországnak mindenképpen károkat okoznak a tervezett változtatások.

Senki sem tudja pontosan megmondani, mire számíthat a magyar cukorágazat a következő egy-két évben - vélik szakértők a formálódó uniós reform kapcsán. Csak annyi biztos, hogy már megint nincs szerencsénk: alighogy beléptünk a várva várt közösségi támogatási rendszerbe, máris szembe kell néznünk az összeomlásával.

KESERŰ REFORM

Kétségtelenül eljárt az idő a cukoriparnak védettséget nyújtó, ám 1968 óta lényegében változatlan formában működő EU-szabályozás fölött. A bonyolult, egymást átfedő támogatási jogcímeknek köszönhetően az uniós cukorrépa-termelők átlagos haszonkulcsa két és félszerese az egyéb szántóföldi növényeknél elérhető nyereségrátának. A feldolgozók is busás hasznot tesznek zsebre. A különféle szubvenciók és a magas vámok miatt az uniós cukor közmondásosan drága: egy kilóért háromszor annyit kell fizetni, mint a világpiacon. Mostanra felborult a piaci egyensúly is: a rendszer több millió tonna cukorfelesleget termel, amelytől csak jelentős exporttámogatás mellett lehet megszabadulni.

Az Európai Bizottság már jó ideje dolgozik a cukortermékpálya átalakításán, már csak azért is, mivel a hatályos szabályozás 2006 júniusában lejár. A reform most különösen időszerűvé vált, miután a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) is szemet szúrt az uniós támogatási gyakorlat. A WTO Brüsszelt vámleépítésre, az importcukor beengedésére és az exporttámogatás csökkentésére szólította fel.

A reform fájdalmas, de szükséges - jelentette ki Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta javaslatait. A cukorrendtartás reformjának főbb elemei a következők: 2006-tól két év alatt az eddigi intervenciós ár helyét a 39 százalékkal alacsonyabb referenciaár veszi át, vagyis a fehércukor mostani tonnánkénti 632 eurós ára 385 euróra csökkenne. Ezzel megszűnik az intervenciós rendszer (amely megakadályozza, hogy bizonyos szint alá zuhanjon a termék ára). A cukorrépa sem kerülheti el a sorsát: a 2007 őszén betakarítandó termény felvásárlási ára 42,6 százalékkal maradhat el a jelenlegitől. A gazdáknak vigaszul szolgálhat, hogy a répa árának csökkenése okozta bevételkiesés 60 százalékát kompenzáció gyanánt megkaphatják. Az EU a támogatható export mennyiségét a jelenlegi 2,4 millió tonnáról 0,4 millióra mérsékelné. Ezzel egyidejűleg uniós szinten közel ötmillió tonnával csökkentené a termelést, és lehetővé tenné a tagoknak, hogy fel nem használt kvótáikkal kereskedjenek. Ugyanakkor az ágazatra költött évi 1,5 milliárd eurós összeg nem változna, mivel a megtakarítást a termelést feladók kompenzálására költenék. A gyárukat bezáró tulajdonosok az uniós kasszából jövőre tonnánként 730, majd a következő évek során 625, illetve 520, végül pedig 420 eurót kapnának.

NYERTESEK ÉS VESZTESEK

Elsősorban az írek, a görögök, a portugálok, a spanyolok, az olaszok, a lengyelek és a finnek ellenzik vehemensen a tervezetet. Sokallják a 39 százalékos árcsökkenést, keveslik a bevezetés két évét, a hatvanszázalékos ellentételezést és a termeléssel felhagyók kompenzálását. A Cukorrépa-termelők Nemzetközi Szövetsége drámai forgatókönyvet vázol fel: egyharmadával csökkenhet az EU cukortermelése, a répatermelők átlagosan 6500 eurót veszíthetnek, mintegy 80 cukorgyár bezárhat, és az ágazatban dolgozók közül 150 ezer embernek szűnhet meg a munkahelye. Csak a hatékonyan termelők - Észak-Franciaország, Németország, Belgium, Svédország, Egyesült Királyság - maradnának versenyben - figyelmeztet Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. igazgatója. A termelés szempontjából kevésbé kedvező éghajlattal rendelkező mediterrán és egyes kelet-közép-európai országokban alaposan megkeseredhet a cukortermelők és -feldolgozók élete, hiszen eddig is csak a magas intervenciós árak, a védővámok és a támogatások tartották őket felszínen.

Szabad-e olyan reformot bevezetni, amelynek ennyi vesztese lehet? - tette fel a kérdést Brüsszelben több ezer gazda és cukorgyári munkás, akik a támogatások megnyirbálása ellen tüntettek. Ők valóban rosszul járhatnak, ám "kenyéradó gazdáik" nem feltétlenül. Az eddigi kényeztető szabályozásnak köszönhetően a piac rendkívül koncentrált, öt csoport tartja kezében a közösségi cukorkvóta több mint felét, tíz tagállamban pedig a kvótát egy vagy két cég tölti ki - mutatott rá Fórián. A cukorlobbi tagjai már régen megneszelték, hogy a piacvédelem hamarosan megszűnik, így nyereségük jelentős részét a tengerentúli országok cukornádültetvényeibe fektették be, s most ők is ott toporognak termékeikkel a közösségi piac határain, és várják a védővámok és egyéb kedvezmények lebontását. Nekik komoly motiváló erő, hogy a cukornádból 200 dollár alatt, míg a cukorrépából jóval drágábban, a fent említett 632 euróért lehet előállítani egy tonna cukrot. Valójában kapóra jön nekik a reform: leghatékonyabb gyáraik versenyképesek lesznek, az elavultakat pedig közösségi pénzen zárhatják be.

HAZAI VESZÉLYEK

Igen erős belső és külső érdekek késztetik tehát az EU-t a szabályozás átdolgozására. A változás elkerülhetetlen, csak a mértéken és az időzítésen folyik a vita. A Fidesz már felszólította a Gyurcsány-kormányt, hogy határozottabban lépjen fel a magyar cukorágazat védelmében. Magyarország amolyan határeset - nem lehet egyértelműen eldönteni, mekkora veszély fenyegeti az ágazatot. Árulkodók azonban Gráf Józsefnek, az agrártárca vezetőjének a szavai: "ha most 39 százalékos első menetes árcsökkenés következne be, akkor a magyar termelők mintegy 30 százaléka automatikusan kiesne a piacról". Ezért véli úgy a legnagyobb ellenzéki párt, hogy erőteljesebben lobbizhatnának képviselőink Brüsszelben, hiszen a legrosszabb esetben tízezer ember megélhetése forog kockán. Glattfelder Béla néppárti képviselő már tett egy áthidaló javaslatot: legfeljebb 25 százalékos árcsökkentést tartana reálisnak, és a termelők kompenzálásának mértékét 90 százalékban határozná meg.

Jelenlegi formájában túl radikálisnak és drasztikusnak tartja az uniós reformtervezetet Koczka Zoltán is. A Cukor Terméktanács titkára szerint a magyarok csak mérsékeltebb átalakítást támogatnának, ami lehetőséget adna rá, hogy az átlagos körülmények között működő gyárak fennmaradjanak. Azt is szeretnék, ha az EU a helyi sajátosságokat is figyelembe venné a kompenzációk megállapításakor.

Bár a találgatásoktól mindenki ódzkodik, az biztos: egyes répatermelőknek fel kell hagyniuk tevékenységükkel. Csak az maradhat talpon, aki legalább 50 tonna/hektár átlagot képes produkálni. Az életben maradás további feltétele lehet, hogy a termelő minél közelebb legyen a feldolgozó gyárhoz, mivel a szállítási költségek is egyre nagyobb súllyal esnek latba. A hazai cukorgyárak (tulajdonosaik a Südzucker, a Nordzucker és az Eastern Sugar) jó hatékonysággal működnek: répafeldolgozó kapacitásuk napi 7300 tonnára rúg, ami megfelel az uniós átlagnak. Ugyanakkor rossz jövedelmi pozícióból vághatnak neki a reform időszakának, mivel a megszűnő uniós szabályozás már mostanában sem működött úgy, mint régen - véli Koczka Zoltán. Számolni kell azzal is, hogy valamelyest zsugorodik a jelenlegi éves 402 ezer tonnás cukorkvótánk is. Mindezek alapján nincs kizárva, hogy a még működő öt gyárból egy vagy több bezár.

A magyar cukorágazat tehát abban érdekelt, hogy a reformjavaslatok felpuhuljanak, és bevezetésük minél inkább elhúzódjon. Túl sok idő azonban nincs ennek kommunikálására: novemberre az unió agrárminisztereinek meg kell egyezniük a reform végleges változatáról, hogy a WTO decemberi hongkongi tanácskozásán már egységesen képviselhessék az európai álláspontot. Hiába kapálóznak az ellenzők, az uniónak meg kell nyitnia piacát a nádcukor előtt. Az már más lapra tartozik, hogy fogyasztóként az üzletekben is találkozhatunk-e majd az olcsóbb cukorral.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.